Tárgyalások az uralkodó és az ellenzék között
A „Neue Freie Presse” február 11-ikén igen terjedelmesen és nem czélzatosság nélkül ismerteti a csaknem két hónapig tartó s eredménytelenül végződött béketárgyalások történetét; adatai, a melyek valószinűleg a kormánytól származnak, lényegükben ismeretesek, egyes részletkérdések azonban még ujak a közvélemény előtt.
A béke-akczió deczember első felében kezdődött, a mikor az akcziónak közvetlen czélja csak az volt, hogy deczember 19-ikén, az elnapolás után az országgyűlés együttmaradását és így az erőszakos kontliktus kitörését megakadályozzák. Lukács László tárgyalt az ellenzék vezéreivel, ha nem is megbizásból, de nem egészen hivatalos szinezet nélkül.
Ez alkalommal a tanácskozásokból nyilvánvalóvá vált, hogy a koaliczió kézs lett volna kormányt alakítani a következő feltételekkel: 1. Magyar szolgálati nyelv oly értelemben, hogy a magyar ezredekben a legénységgel magyarul érintekezzenek. 2. A zászló kérdés olyképen rendeztessék, hogy a zászlók szalagja és a szélén a czik-czak nemzetiszinű legyen; a czimkérdést függőben hagyták volna. 3. A gazdasági kérdésekben az új kormány elvi kijelentést tett volna arról, hogy fölhatalmazást kapott a gazdasági intézményeknek az önnállóság felé való fejlesztésére, a kereskedelmi szerződéseket Magyarország önállóan kötötte volna meg, az önálló vámterületet berendezte volna s a valutareformot befejezte volna. 4. A tüzérség fejlesztésére a szükséges pénzt és az ujonczlétszámemelést a koliczió megadta volna.
Bécsben a föltételeket nem tartották teljesen elfogadhatatlanoknak; az országgyűlének már deczember 19-ikére tervezett föloszlatása elmaradt s Andrássy január 7-ikére meghivást kapott a királyhoz.
Lukács László javaslatai, melyeket Andrássy útján közölt a koliczióval, első sorban a honvédség fejlesztésére vonatkoztak, hogy a magyar nemzeti szellem katonai téren mégis érvényesüljön, Lukács tervének egyes részei ezek voltak: 1. A honvédség békelétszáma emeltessék annyira, hogy mind a hét honvédkerület egyenkint 15-15 zászlóaljaból álló gyaloghadosztályt alkosson. A lovasság békelétszámát szintén növelték volna, s minden hadosztályt tüzérezredekkel láttak volna el. A hovédgyalogság taraczkokat kapott volna. 2. A magyarországi ménes-intézeteket a honvédséghez osztották volna be. 3. A népfölkelést újjászervezték volna. Ezenkívül tervezte Lukács a 9-es bizottság programmjának megvalósitását, a póttartalék kontingentálását, a honvédségbe való belépés megengedését, s egyéb apró reformokat. Bécsben katonai szempontból elfogadhatónak tartották Lukács javaslatát, a koaliczió azonban elutasította, mert ezt nem tartotta elég kompenzácziónak a vezényszóért.
Ily előzmények után hivták meg Andrássyt Bécsbe, azzal a fölszólítással, hogy dolgozza ki azt az alapot, melyen véleménye szerint a koalicz a kormányalakítást elvállalná. Andrássynak az volt az előterjesztése, hogy csak az lenne a kielégítő megoldás, ha Ő Felsége a nemzet óhaját teljesítené, vagy ha legalább elvi kijelentést tenne a magyar vezényszóról a huszárezrednek. Ebben az esetben a magyar nemzet megadná azt, a mire a hadseregnek szüksége van, s a katonai kérdés hosszú időre letűnnék a napirendről. Ha Ő Felsége ehhez hozzájárulna, hozzájárulását az új kormány csak később, a rend helyreállta után tenné közzé, hogy az uralkodó érzékenységét kimélje. Ennél kevesebbet érne, de lehetséges volna egy oly megoldás is, hogy a magyar szolgálati nyelvet megadnák a magyar csapatoknak, úgy, hogy az altisztek a legénységgel csak magyarul érintkezzenek.
A zászlókérdés megoldását Andrássy is úgy kivánta, hogy legalább a zászló szegélye és szalagja nemzetiszinű legyen; a sapkán és a töltéstáskán a kétfejű sast a magyar korona pótolta volna, a czimerkérdést pedig egyelőre függőben lehetett volna hagyni. A katonai büntető eljárásban a magyar nyelv használatát fokozatosan rendelték volna el.
A honvédség fejlesztését Andrássy is ajánlotta, de mindjárt kijelentette, hogy ez magában véve nem elégitené ki a nemzetet. Andrássy előterjesztését nem fogadta el az uralkodó, a ki ekkor általa egy üzenetet küldött a koalicziónak. A mit az uralkodó ez alkalommal elutasított. Andrássynak saját személyes programmja volt, melyet a vezérbizottságal nem is közölt, csak egyes pártvezérekkel. S azzal, hogy az uralkodó ezt az előterjesztést elutasította, Andrássynak minden személyes kötelezettsége véget ért.
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!