Dtum
Login with Facebookk
1906 | Június

A kormány programmja

A képviselőház május 29-iki ülésén mondotta el Wekerle Sándor miniszterelnök a kormány programmbeszédjét, a melyet természetesen óriási érdeklődéssel vártak. Wekerle Sándor miniszterelnök tizenegy óra után néhány perczczel kezdett szólalni. A kormányzásra vállalkozott a miniszterium, hogy megmentse az alkotmányt; a parlamentárizmust, hogy biztosítsa a polgári jogokat, s a közigazgatás törvényes menetét. (Helyeslés.) Kormányra vállalkozott a kormány a törvényes alapon, az elvek föntartásával.

 

Első föladat lesz az állami szükségletek biztosítása; a költségvetésen és az ujonczjavaslaton kívül javaslatot tesznek a horvát pénzügyi kiegyezés megkötésére, s a választási reformra az általános szavazati jog alapján. (Helyeslés.) Nemcsak a választó jogot, de a választási eljárást is reformáljuk, a kerületek új beosztásával. E nagy reformmal véget ér az a politikai föladat, melynek teljesítésére a kormány vállalkozott. A kormány küldetésénekez az átmeneti jellege azonban nem menti föl a kormányt az ország gazdasági és kulturális érdekeinek előmozdítása alól. Elő kell készíteni mindent a fejlődés számára, ha mindjárt más is fogja a tervezett reformokat végrehajtani.

A belügyi igazgatás terén a törvényhatóságok és községek önkormányzatát erősíteni fogja a kormány; a választási rendszer föntartandó s a kormány és a törvényhatóságok vitás ügyeiben független biróságnak kell itélnie. (Taps.) A tisztviselők anyagi helyzetének és függetlenségének biztosítása is föladata a kormánynak. (Taps.) A városok terheinek könnyítése, a kivándorlás csökkentése is benne van a kormány programmjában; nem erőszakos intézkedéseket tervez, hanem új keresetforrásokat keres a nép számára. (Taps.)

 

Egyházpolitikája: a vallásszabadság és a vallási béke biztosítása. A katholikus autonómia ügyét kezébe fogja venni a kormány, s a megoldást mindenkinek a beleegyezésével óhajtja. Az 1848. évi XX. törvényben elvállalt kötelezettséget a vallásfelekezetek iránt fokozatosan teljesíteni fogja a kormány s a protestánsok adózásának enyhítésére már legközelebb javaslatot tesz. A közoktatásügyet nemzeti irányban kivánja fejleszteni; az iskolaügyekben a felekezetek közreműködését a jövőre is óhajtja. Az oktatás minden fokozatán, minden iskolában kifejezésre kell azonban jutnia a magyar állameszmének.


Egy hang a nemzetiségek közül: Mi lesz a nemzetiségi törvénynyel? (Zaj.)
Wekerle Sándor: A tanfelügyeletet behatóbban s az oktatást gyakorlatiasabbá kell tenni; a tudás erőszakolásánál fontosabb a jellemfejlesztés. Vidéki kulturális középpontokat akar fejleszteni, hogy a közoktatásügy helyet összhangban legyen a gyakorlati élettel. A kormány előterjesztést fog tenni a kuriai biráskodás fentartásáról és javításáról; a telekkönyvi ügyek rendezése az erdélyi birtokviszonyok és tagosítási ügyek rendezése is a kormány programmja, nemcsak a pörök számának apasztása, hanem a nép hitelének javítása érdekében is.


A mezőgazdasági terén minden kereseti ág fölkutatást tervezi a kormány, főképen az alsóbb négy osztály érdekében. A jobb értékesítés és az állattenyésztés fejlesztése, az állandó érdekképviselet, a kisbirtok terheinek konverziója, a telepítés és parczellásítás lebeg a kormány szemei előtt, de rendezni akarja a munkás és cselédügyeket is.

Az iparfejlesztés egyik föladata a kormánynak; a programmot majd Kossuth Ferencz fogja kifejteni a képviselőház előtt. Revideálni kell az ipartörvényt, az ipari és kereskedelmi alkalmazottak jogviszonyait rendezni kell s érdekképviseletet kell teremteni részükre. Az ipari oktatást nem emelheti, hanem gyakorlati irányban fogják fejleszteni. A kivitel fejlesztése, a szabad hajózás szervezése, a fiumei kikötő építése, az államvasutak új szervezése, a viczinális vasuti törvény reviziója benne van a kormány programmjában s nem zárkózik el a szocziálpolitikai alkotások elől se.


A munkavédelem és az ipari biráskodás, valamint a betegsegítés és balesetbiztosítás, valamint az aggkor idejére való biztosítás ügyében javaslatokat fog a kormány előterjeszteni.
A pénzügyek terén az adóreform és a valutaszabályozás a legfontosabb. Az adóreform ügyében ma is azt vallja, a mit 1893-ban memorandumában a képviselőház elé terjesztett. Az adó fokozatosságát tervezi s az adótöbblet szerinte nem a kincstár gazdagítására való, hanem a legszegényebb adózók terheinek csökkentésére. Tervezi a fogyasztási adók reformját is, melynek sorsa sokban attól függ, hogy miként rendezzük ezt a kérdést Ausztriával. A fogyasztási adókból nagyobb mértékben akarja részesíteni a városokat és községeket. Terve az is, hogy az összes közszolgáltatásokat egységesen irják elő és szedjék be. A valutareform terén a készfizetés a programmja; a tizkoronás bankjegyek forgalmát csökkenteni akarja.


Egy hang: Nem baj, csak több százkoronást csináljanak. (Nagy derültésg.)
Wekerle Sándor: A kereskedelmi szerződések ügyében kényszerhelyzetbe jutottunk, a mi részben Ausztriával való egyezkedésünket is befolyásolja. Ausztriával az eddigi szövetség helyett szerződést fogunk kötni, s az önálló vámterület jogi állapotának megfelelően a kormány elő fogja terjeszteni a külön magyar vámtarifát. (Helyeslés.) A horvát pénzügyi kiegyezés megnyitása is küszöbön van. Az iparfejlesztésben Horvátországot is részesíteni kivánja.

 

Az állami közigazgatásban föltétlen érvényt kell szerezni a horvát nyelvnek, az állami üzemeknél, vasutnál pedig a horvát közönséggel való érintkezésben a horvát nyelvet fogjuk használni. Nagyjában ez az a programm, a melynek végrehajtsához a kormány a képviselőház támogatását kivánja. (Zajos éljenzés.)

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Wekerle-kormány programja
Lóczy István

Wekerle Sándor miniszterelnök elmondotta programmbeszédét a kormány nevében a képviselőháznak és olyan munkatervet terjesztett a törvényhozás elé, a melyet szerénységgel igazán még a legnagyobb várakozás se vádolhatott. Sőt ha valamit ellene vetni lehet, úgy az ennek épen az ellenkezője. A programm túlságosan is gazdag arra, hogy a benne fölhalmozott föladatok az országgyülésnek rendelkezésére álló idő keretében az elsietés és elnagyolás veszedelme nélkül megoldhatók lennének. Már pedig a törvényhozás munkája soha se lehet fölületes, mert minden olyan határozás, a mely milliók érdekeit érinti, kell, hogy komoly és alapos megvitatásnak legyen hasznos eredménye.


Ilyen körülmények között nagyon természetes, ha a többségi pártokban az a hajlandóság uralkodik, hogy a parlamenti munka menete minél lendületesebb legyen. Sürgős föladatok megoldását hátráltatni egy hazafias pártnak se lehet a törekvése. A magyar pártok részéről ilyen törekvés nem is jelentkezett, de annál buzgóbban siettek kimutatni a nemzetiségi képviselők, hogy ők ilyen kérdésekben is más álláspontot foglalnak el.


A szándékukat vsokáig nem halogatták: jóformán meg se melegedett a helyük, olyan akczióba fogtak, a mely minden tagadás mellett is lényeges hasonlóságot mutat az obstruálással. Az uj képviselőház első üléseit jóformán a nemzetiségi képviselők beszédjei töltötték meg és ezek a beszédek viszont tele voltak vádakkal a magyar közigazgatás ellen és panaszokkal az állitólagos terrorizmus miatt, melyet a választások alkalmával velük szemben kifejtettek. Ha visszaemlékszünk rá, hogy a választási hadjárat idején épen a nemzetiségek voltak azok, a kik a legféktelenebb terrorizmust fejtették, egyszeriben nagyon érthető lesz mindenki előtt az a nem minden izgalom nélkül való fogadtatás, a melyben az így bemutatkozó nemzetiségi képviselők az országgyülés termében részesültek. Kétségtelen, hogy a szólás joga csak úgy megillet minden képviselőt, mint az immunitás és meggyőződése vállalásában elmehet minden törvényhozó a szabad véleménynyilvánításnak a házszabályokban megjelölt határáig, de kétségtelen az is, hogy a törvényhozási munka fóruma nem lehet műhelye e munka megakadályozására szánt törekvéseknek. A jog csak addig jog, a míg vissza nem élnek vele és ha a a nemzetiségi képviselők törvényhozói jogukat arra igyekeznek fölhasználni, hogy a müvelt világ előtt hamis vádakkal feketítsék be a magyar nemzetet, csak igen természetes, ha e törekvés ellen a hazafias lelkek érzése fölzúdul és tiltakozik.


Jól esik megállapitanunk, hogy ilyen törekvés, ilyen szellem nem minden nemzetiségi képviselő beszédjében nyilatkozott meg. Vannak közöttük, a kik legalább szóval tiltakoznak az ellen, hogy a magyarság ellenségeinek tartassanak. Szeretnők remélni, hogy tiltakozásukat a cselekedeteikkel is támogatni fogják. A magyar nemzet tisztel minden jogot és megbecsül minden természetes érzést. A lelkéből kiforgatni senkit se kivánunk, de azt megkövetelheti a haza minden fiától, hogy ne legyen ellensége a földnek, a melyen él és a nemzetnek, melynek minden jogát élvezi. A nemzetiségek élete elválaszthatatlan a magyar nemzetétől, javát, boldogulását ennek az országnak minden polgára csak a magyar nemzet javában és boldogulásában keresheti, se rajta kívül, se ellene. Ezt a nemzetiségeknek meg kell érteniük – a saját érdekükben.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Wekerle Sándor Zichy Aladár Kossuth Ferenc Darányi Ignác Apponyi Albert gróf Andrássy Gyula Polónyi Géza
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Választójogi tüntetés Választójogi tüntetés
Budapest munkásainak választójogi bizottsága egyesülten a fővárosi...
Vetsera báróné kegydíjat kér Csehszlovákiától Vetsera báróné kegydíjat kér Csehszlovákiától
A nagy Habsburg-tragédiával kapcsolatos kis epizód játszódik le most...
Benes külügyminiszter a békeszerződések reviziójáról Benes külügyminiszter a békeszerződések reviziójáról
Benes külügyminiszter a képviselőház költségvetési bizottságában...
Harcz a leigázott levegőért Harcz a leigázott levegőért
Zeppelin, Santos Dumont és most legutóbb Henri Deutsch vannak első...
Asszonyuralom az őserdőben Asszonyuralom az őserdőben
Az Amazon őserdeiben, mintegy negyven mérföldnyire a Rio Teffe...
Albert király halálos szerencsétlenség áldozata lett Albert király halálos szerencsétlenség áldozata lett
Szombaton éjjel a késő éjszakai órákban futótűzként terjedt el a...
Crippsre fontos szerep vár Angliában Crippsre fontos szerep vár Angliában
Az angol kormány átalakitásra vonatkozó hiresztelések és viták...
Mit jelent a római paktum Mit jelent a római paktum
Mit jelent Magyarországnak a római megállapodások politikai része, az...
Majorosi  nyerte a Budapesti 25 km-es futóbajnokságot Majorosi nyerte a Budapesti 25 km-es futóbajnokságot
A Népligeti nagykörben vasárnap délelőtt rendezte meg az Egyetértés...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98