Báró Fejérváry Géza ismertette a helyzetet, megjelölte a kormány tervét, a melylyel a kibontakozást megcsinálni óhajtja, az után előadta a programmját, a melynek az első pontja az általános választói jog községenként való titkos szavazással. E szerint választói joga lenne mindenkinek, a ki huszonnegyedik életévét betöltötte és irni-olvasni tud.

A kormány tehát a legradikálisabb álláspontra helyezkedett s e mellett egyidejűleg az általános, kötelező, ingyenes népoktatást tervezi. Az általános választói jogon kívül a kormány programmja kiterjeszkedik a közélet minden szükségletére s minden társadalmi osztály számára nagyarányú reformokat tervez. Így gondoskodni fog arról, hogy a gazdasági önállóság föltételeit az ország megszerezhesse és hogy 1907. évre a teljesen önálló gazdasági berendezkedés előkészíttessék. Nagy állami beruházások lesznek, folyószabályozások, csatornaépítések, stb. A kisbirtokosok helyzetének javítása földtehermentesítés útján és az állami nagybérletek parczellázásával.

Nagy pénzintézetet alapít, az összes állami, törvényhatósági és vasuti tisztviselők adósságainak konvertálására. A programm megigéri a progressziv adó behozatalát és a fogyasztási adók reformját. Tervezi továbbá a közigazgatás államosítását. A tisztviselők és vasuti alkalmazottak fizetését véglegesen és előnyösen rendezi. Hasonlóképen a néptanítók fizetését emeli, a kongruát rendezi és az 1848. évi XX. törvényczikket végrehajtja.

Katonai téren az idegen csapatoknál szolgáló tisztek visszahelyezésén kivűl a magyarságnak azzal is kedveskedik, hogy a kiképzés és oktatás nyelve magyar lesz minden oly ezredben, a melynek legénysége csak némileg is ért magyarul, és hogy a katonai jelvények a paritásnak megfelelően szabályoztatnak.