Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1906 | Június

Vilmos császár Bécsben

Vilmos német császár junius 6-án szövetségese, Ferencz József császár és király látogatására Bécsbe érkezett.  A megállapított időben pontosan robogott be Vilmos császár porosz udvari különvonata az északi vasut pályaudvarára. Már előbb megjelent ott a császár diszkisérete: báró Steininger táborszernagy, Klepsch-Kloth ezredes, szárnysegéd, gróf Zedwitz és Ulandenovitz alezredesek. Nyolcz óra harmincznégy perczkor megérkezett a király gróf Paar főhadsegéd kiséretében.

 

Ő Felsége rövid ideig a virággal diszített udvari váróteremben tartózkodott, azután kiment a perronra. A fekete-sas-rend nagykeresztjébenk szalagjával diszített porosz tábornagyi egyenruhát viselte. Báró Steininger táborszernagygyal váltott néhány szót, midőn a porosz udvari vonat berobogott. Vilmos császár, a ki a Szent István rend nagykeresztjével diszített huszártábornoki egyenruhát viselte, üdvözölte Ő Felségét. A következő perczben a császár kiszállt a kocsiból, mire az uralkodók kezet nyujtottak egymásnak, kétszer, majd még egyszer megcsókolták egymást. Közben egymás kezét szorongatták.

 

Ez alatt kiszállottak Vilmos császár kisérői is, köztük gróf Wedel nagykövet, Bülow katonai attasé, a kik Genserndorfig elébe utaztak a császárnak. Vilmos császár azután bemutatta kiséretét Ő Felségének, a ki az urak mindenikével kezet szorított. Az uralkodók azután felszálltak az udvari különvonatra, a melyre Vilmos császár kisérete és diszkisérete is fölszállott. A vonat 8 óra 48 perczkor Penzing felé indult, a hova negyven percz mulva megérkezett. Elinduláskor a két uralkodó egymással szemben foglalt helyet. A tábornoki csákót mindketten a kényelmes sapkával cserélték fel.


A német császár fogadására megjelentek a penzingi pályaudvaron Ferencz Szalvátor, Rajner és Frigyes főherczegek, a kik a porosz hadsereg egyenruháját viselték, ezenkívül megjelent József főherczeg magyar huszárezredének ezredesi egyenruhájában. Az összes herczegek a fekete sas-rendjelt viselték. Megjelentek továbbá a német nagykövetség tagjai. Tiz órakor érkezett meg az udvari vonat. A mikor berobogott, a 101. gyalogezred zenekara a porosz néphimnuszt játszotta.

 

Vilmos császár kezet fogott a megjelent herczegekkel, meghajolt Rajner főherczeg előtt, majd megcsókolta. Azután Ő Felségével együtt ellépett a fölállított díszszázad előtt. Vilmos császár ezután hosszabb ideig beszélgetett Szögyény-Marich nagykövettel, gróf Kielmanneggel és a német hölgyekkel. Az uralkodók ezután a várakozó udvari fogatra szállottak és Schönbrunnba hajtattak, a hol a nagyszámmal egybegyűlt közönség lelkes ovácziókban részesítette az uralkodót és fejedelmi vendégét. Általánosan feltűnt, hogy a császár Szögyény-Marich László nagykövettel, aki a penzingi pályaudvaron várta nagyon barátságosan és meglehetősen sokáig beszélt.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
Németország és a Monarchia
Lóczy István

Junius 6-ikán Vilmos német császár Bécsbe érkezett, hogy meglátogassa szövetségeseit és atyai barátját I. Ferencz Józsefet, Magyarország királyát, Ausztria császárját. Uralkodók, ha egymást látogatják, ez rendesen nemcsak udvariassági és barátságos cselekedet. Az ilyen látogatásnak van más czélja is, minthogy a fejedelmek ölelkezzenek, csókolózzanak és rendjeleket osztogassanak egymás kiséretének.


A német császár bécsi utjának politikai tartalmát és czélját nem nehéz kitalálni, ha arra gondolunk, hogy a hármas szövetségi szerződés a jövő esztendőben lejár: tehát gondoskodni kell a megújításáról. Ha Németországnak valamikor szüksége volt szövetségesekre, most nagyobb szüksége van rá, mint bármikor. A nemrégiben lefolyt algezirászi konferenczia eseményei nyilvánvalóvá tették, hogy a német birodalom meglehetősen elszigetelt helyzetbe jutott. Oroszország egyáltalában nem mutatta magát hálásnak azért a meleg barátságért, a melyet a czár irányában a német császár igen nehéz időkben tanusított. A Németország és Francziaország között folyt vitában Oroszország Francziaország pártján volt. Anglia és Francziaország egymáshoz való viszonya pedig az utóbbi években olyan meleggé és olyan erőssé lett, hogy ma már akár szövetségnek is beillenék. Németország és Anglia versenytársak a világkereskedelemben, a két nemzet tele van egymással szemben féltékenységgel és gyülölettel, a melyet uralkodóik rokonsága egyáltalában nem képes ellensulyozni és a mely gyülölség időnként már sulyos gondokat okozott a két birodalom diplomácziájának. Ellenben Oroszország, a mióta Mandzsuriában oly temérdek vért veszített, Angliára nézve hosszu időre nem veszedelmes többé: e között a két ország között tehát legutóbb nevezetes közeledés jött létre.


Németország ismételten láthatta jelét annak, hogy még a vele szövetséges viszonyban levő Olaszországra se számíthat föltétlenül. Itáliában a rokon vérü franczia nemzethez való vonzódás megint nagy erőre kapott és ez a vonzódás Loubet volt elnök római – és Viktor Emanuel olasz király párisi látogatása idején – még emlékezhetünk rá – valóságos rajongássá fokozódott. Az olasz népet a szive inkább huzza Francziaország és Anglia, mint a vele szövetségi szerződésben lévő országok felé.
Németország számára tehát biztos és megbízható szövetségesnek csak a mi monarkhiánk maradt, a mint erről az algezirászi konferenczián – a hol Olaszország is ellene foglalt állást – meggyőződhetett. Ez a magyarázata annak a nagy riadalomnak, a melyet Németországban a hármas szövetségről és főleg Németországról magyar részről nemrégiben elhangzott és nem épen barátságos nyilatkozatok keltettek. A mi nagy válságunk idején a német politika nem tanusította Magyarország irányában azt az előzékenységet, a melyet ilyen megpróbáltatásban egy szövetséges hatalom részéről elvárhattunk volna. Úgy viselkedett, mintha csak Ausztriának lenne szövetségese, és nem Magyarországnak is.


Most, hogy a mi válságunk véget ért, Vilmos császár helyes politikai érzékkel siet jóvá tenni ezt a hibát. Bécsi tartózkodása idején a magyar miniszterelnököt valósággal elhalmozta a figyelem minden jelével és Berlinből jön a hír, hogy a császár a hármas szövetség alkotója, Andrássy Gyula szobrának leleplezésére el fog jönni Budapestre is. Mindez kétségtelenül azért történik, hogy a magyar lelkekben Németország ellen támadt kelletlenséget eloszlassa és elejét vegye annak is, hogy ez a kelletlenség a delegácziók tárgyalásain megnyilatkozzék. Mindenesetre mutatja azt, hogy a német császár Magyarország sulyát mérlegelni és méltányolni tudja és ha már hiba követtetett el, minden erejével azon van, hogy ennek a fullánkját eltávolítsa.


Kétségtelen, hogy ez a politika sokkal józanabb, mint az, a melyet tisztelt osztrák sógoraink kivánnak Magyarországgal szemben folytatni. Úgy látszik, az osztrák politikusok képtelenek minden okulásra.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Uralkodók találkozói Uralkodók találkozói
A kánikulai idő a nagy politikában is némi szünetet jelent, s hogy...
Strindberg Strindberg
„Mindig örömmel olvasom Strindberget; többet foglalkoztatott...
Egy politikai álom – trializmus a lengyelekkel Egy politikai álom – trializmus a lengyelekkel
Ferenc József, majd IV. Károly császárok politikai tervezgetésében...
Brüsszel, mint tengeri kikötő Brüsszel, mint tengeri kikötő
Brügge, a szárazföld belsejében fekvő város után most Brüsszelt...
Az angol bankok és Középeurópa Az angol bankok és Középeurópa
A Neue Freie Presse jelenti Koppenhágából: Lloyd George-nak a...
Hatalmas német csapatösszevonások a Csatorna partján Hatalmas német csapatösszevonások a Csatorna partján
Óriási izgalommal és érdeklődéssel várják egész Angliában a –...
A szegedi paprika a külföld érdeklődésének előterében A szegedi paprika a külföld érdeklődésének előterében
Szentgyörgyi Albert szegedi egyetemi tanár most tért vissza külföldi...
Budapesti utczai élet Budapesti utczai élet
Hiába – a főváros valóságos Eldorádó – meseország! Itt...
Mosópor Mosópor
A háziasszonyok ítélete a mosóporról a legellentétesebb. Nem is lehet...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98