Dtum
Login with Facebookk
1907 | Augusztus

Az egri dalünnep

Dobó István az egri asszonyok hazájában gyűltek össze az idén legnagyobb ünnepükre, a szokásos nagy országos dalünnepre a magyar dalos-egyesületek. A nemes város ezt a nagyméretű ünneplést megszerezte még egy más nagy, hazafias ünneppel, a törökverő Dobó István szobrának leleplezésével. Erre a néhány napra az ünnepek e sorozata ugyszolván az ország központjává tette Eger városát.

 

Kevés híján kétezer énekes gyűlt össze e napokon a kedves kis vidéki városban, olyan mozgalmat támasztva, a mely nem hagyott illetlenül egyetlen lelket sem. A hazafias érzés, a történelmi kegyelet adott szárnyat a dalnak, mely felhangzott s a hazafias érzés nyitotta meg számára a sziveket.


Negyven év óta ez immár a tizenhetedik dalünnepe volt az országos magyar dalos-egyesületnek. Mindegyik nemcsak művészi esemény volt, hanem társadalmi és kulturális is. Mert nemcsak a magyar ének és a magyar művészi éneklő kedv fejlesztésére szolgáltak, hanem az egyes résztvevő egyesületek kebelében erősitették az összetartozás érzését s a magyar dal útján terjesztették a magyar nyelvet.

 

A hol pedig országos dalünnepeiken megjelentek, mindenütt ott hagyták emlékét a fölszított lelkesedésnek s bizonyságot téve a magyarság művészi érzékéről, bizonyították egyuttal kulturális fölényünket is e hazában.


A mostani dalünnep a magyar dalosok művészetének jelentékeny haladását bizonyította. A fővároson és Eger városán kívül mintegy huszonöt város küldötte el érczes torkú, jól fegyelmezett és összetanult dalosait, megannyi lelkes harczosát az emberi hang, a legnemesebb zenei hangszer kultuszának s a haladás, melyet bemutattak, meglepte még a viszonyok alapos ismerőit is.

 

Szakemberek mondják, hogy ez az egri dalünnep nagy esemény a magyar dalosművészet történetében: oly nagy és örvendetes haladást nyilvánított ki e téren, a milyenre még az optimisták se voltak elkészülve. A régi hírneves dalos-egyesületek nemcsak megtartották régi pozicziójukat, hanem haladtak is, az eddig háttérben maradtak pedig egyszerre előre ugrattak. Az általános szinvonal pedig szinte összehasonlíthatatlanul különb ma, mint csak néhány évvel ezelőtt is volt.


Nem csekély dolog ez, ha meggondoljuk, hogy vidéki városaink legnagyobb részében a dalos-egyesület a zenei művelődésnek egyetlen komoly tényezője. Ha nem számítjuk a czigánybandákat és katona-zenekarokat, czéltudatosan, szakértő vezetéssel csakis a dalos-egyesületek tagjai foglalkoznak a zenével s így ők azok az első elemek, a melyből minden további fejlődésnek ki kell indulnia.

 

Gyakorlataikon az egymás zenei ismeretét és érzékét szaporítják, házi ünnepeiken, nyilvános föllépéseiken pedig a közönséget vezetik a nemesebb, tartalmasabb s nem csupán pillanatnyi szórakozásra való zene megértésére és megkedvelésére. Ha tehát haladásukról hallunk, ez egyuttal a magyar zenei kultúra haladását is jelenti, a mely táplálja azt a reményt, hogy a mai szerény kezdetnek meglesz szélesebb mederben való folytatása is.

 

Sajnálnunk kell, hogy ezek a dalos-egyesületek csekély kivétellel kizárólag a férfiakra szorítkoznak s nem vonják be a mozgalomba a nőket is, - ez nem csak fokozná az ünnepek érdekességét, hanem a nők fejlett zenei hajlama révén a művészi czélhoz is jelentékenyen közelebb juttatna.


Szép gondolat volt, hogy kapcsolatba hozták az országos ünneppel Eger városa legnagyobb történelmi dicsőségének, a híres egri viadalnak ünneplését. A kultúra ünnepén szenteltek egy napot a hadi vitézség ünneplésének, mintegy jelképeül a magyar multnak, mikor úgyszolván mindig karddal a kezében szántott a műveltség mezőin a magyar.

 

A véres harczok e földön ép azért folytak, azért állott elébe töröknek, tatárnak a magyar, hogy kivivja kulturális ereje teljes kifejtésének lehetőségét. Dobó István pedig e harczoknak egyik legvitézebb s leginkább lelkesítő vitéze ő s hősies katonái nemcsak vérüket hullatták az egri falakon, hanem a magyar vitézi virtusnak oly csodáját művelték, mely mindenkor kedves lesz a szivünknek.

 

S az utókor szeretete bevonta a költőiség fényével ezt a diadalmas ostromot, az egri asszonyok szereplése belevitte azt a romantikát, a mely a hősi ideál tiszteletén kívül az emberek szivének egyéb érzéseit is megfogja. Ezért Dobó István szobra az egri Kossuth-téren nemcsak műtárgy, hanem a hazafias érzések egész seregének gyújtópontja is.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Derunapht és Sojunapht Derunapht és Sojunapht
Ezt a két furcsa szót hamarosan meg fogja tanulni mindenki Európában,...
Caillauxt letartóztatták Caillauxt letartóztatták
Caillauxt volt franczia miniszterelnököt január 14-én délelőtt...
A ki az édesanyját keresi A ki az édesanyját keresi
Tizenhét esztendővel ezelőtt, a máramarosmegyei Huszt városka vasuti...
 A feketefejűek kincse A feketefejűek kincse
A német kereskedelem a középkorban ma elképzelhetetlen nagyhatalmat...
A búvárhajóharc mérlege 1915-ben A búvárhajóharc mérlege 1915-ben
A német búvárhajók fél év alatt kb. 350, (a korábbiakkal együtt...
Lovászy Márton pöre elévült Lovászy Márton pöre elévült
A Szózat 1922. év február 12-én támadó cikket közölt Lovászy Márton,...
Mi újság?
Hírek, érdekességek a tudomány és a technika...
Lánczi Jenő -  Szabó Ervin Lánczi Jenő - Szabó Ervin
Szabó Ervint nemcsak ellenfelei tartották utópistának, hanem sokan mi...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98