Dtum
Login with Facebookk
1909 | Május

Három év Magyarország mezőgazdasági politikájában

A vaskos kötet a fölmivelési tárca sokoldalu müködését és annak eredményeit megfelelő csoportokba osztva tárja elénk.
Nevezetesen szól a mezőgazdasági növénytermelés, szőlő- és kertgazdaság, erdészet, állattenyésztés, vizügy, munkásügy érdekében tett intézkedésekről, a birtokpolitikáról, a szakoktatásról, segitő akciókról, a kereskedelemi szerződésekről mezőgazdasági szempontból, a mezőgazdaságot érdeklő törvényalkotásokról, a földmivelési miniszter kiadványairól és az állami mezőgazdasági intézményekről.

Természetesen egy rövid cikkben az intézkedések óriási tömegét nem ismertethetjük meg, hiszen például a tárgyalt három év alatt az országgyülés nem kevesebb, mint 35, a mezőgazdaságot közelebbről érdeklő törvényt alkotott, messze terjedne tehát ismertetésünk, ha mindezen törvényeket és azok alapján történt intézkedéseket tüzetes elbirálás tárgyává tennők. 

Lássuk röviden, minő intézkedések lettek a legutóbbi három év alatt életbeléptetve az agrárszocializmus méregfogainak eltompitása érdekében. 

E téren a kötet első helyen a munkásközvetitést emliti fel.
Az e célból az egész országban felállitott szervek segélyével már közel 80,000 gazdasági munkás lett elhelyezve és nagy figyelem fordittatott a visszavándorolt munkások munkával való ellátására is.

A kivándorlás csökkentése és általában a munkások jólétének emelése céljából a munkások téli foglalkoztatására is nagy gond fordittatott. Három év előtt mintegy 400 háziipari tanfolyam körülbelül 10,000 munkást oktatott kosárfonásra, seprőkötésre, gyékény- és szalmafonásra, fafaragásra stb.

A háziipar készitményeinek értékesitését a miniszter e célból állami segitéssel létesitett szövetkezetekre bizta; 68 ily szövetkezet létezik már az országban. A munkások mezőgazdasági ismereteinek gyarapitása céljából évenkint mintegy 2000 népies gazdasági előadást tartanak, melyek hallgatóinak száma 100-200 ezer közt váltakozik. 

A hitel- és fogyasztási szövetkezetekről is, mint olyanokról emlékszik meg a füzet, melyek a mezőgazdasági munkások érdekeit is hatályosan szolgálják. Ez az állítás persze tulhajtott dolog; pénzbeli hitelt mezőgazdasági munkásnak, kinek munkaerejénél egyéb vagyona nincs, a hitelszövetkezet csak jó kezesség mellet nyujt, a munkaadó kezességének igénybevétele pedig a munkást rabszolgájává teszi a munkaadónak.

A fogyasztási szövetkezeteket sem ismerhetjük el munkásjóléti intézményeknek; a mezőgazdasági munkás áruszükséglete igen csekély, de a fogyasztási szövetkezet ezt sem adja neki hitelbe, inkább a falusi szatócshoz fordul tehát, hol némi hitelt élvez. Kétségkivül hatályosabban szolgálják a mezei munkások érdekeit a gazdasági munkás- és cseléd-segélypénztárak, melyek 1906. óta 35,695 esetben több mint 1.200,000 K segélyt nyujtottak.

Nem kicsinyeljük a népkönyvtárak jó hatását sem, ezek részére a könyveket a földmivelési miniszter ingyen küldi és eddig mintegy 700 népkönyvtárt állitott fel. A mezőgazdasági munkások és cselédek jutalmazását a miniszter 1908. óta fokozottabb mérvben gyakorolja, mintegy 1400 egyén részesült már elismerő oklevélben és 50-100 K pénzbeli jutalomban. 

Hosszabban foglalkozik a füzet az 1907. évben létrejött uj cselédtörvénynyel, melyet a szociáldemokraták, – okkal-e vagy ok nélkül, nem vitatjuk – „derestörvénynek” neveznek. Kétségtelen, hogy vannak e törvénynek a munkásokra és cselédekre nézve célszerű intézkedései, de vannak a kor szellemével meg nem egyező rendelkezési is. Ilyen többek közt a kivándorlást akadályozó rendelkezés, aminek középkori izét nem lehet azzal elvenni, hogy ha a munkás és cseléd kivándorlási szándékának végrehajtásában meggátoltatik, később majd maga is jobb véleményre tér és lemond a kivándorlásról.
De ha e törvény alkotásával nem is, a munkásházak épitésének állami támogatásáról szóló 1907. XLVI. t.-c. alkotásával már csakugyan nagy szolgálatot tett a miniszter és a törvényhozás a mezőgazdasági munkásoknak. E célra a három év folyamán összesen 1.050,000 K állittatott be a költségvetésekbe; kezdetben a munkásházak épittetésére vállalkozó törvényhatóságoknak és községeknek épitési segélyt utalt ki a miniszter, most azonban az e célból felveendő épitési kölcsön kamatait fedezi. Eddig hat millió K kölcsöntőkét jóval meghaladó összegnek kamatait vállalta el a kormány és ily módon 6000-et meghaladó munkásház létrejövetelében müködött közre. 

Végül még a földmivelők tudakozó irodája cimen 1908-ban létesitett intézményt emliti fel a könyv a szociálpolitikai alkotások között. Ennek az a célja, hogy a vidékről a fővárosba ránduló földmives népnek utbaigazitással és tájékoztatással szolgáljon, levélbeli tudakozódásokat is elintéz és eljár a hozzáfordulók ügyesbajos dolgaiban.

Az intézményt természetesen az állam tartja fenn, amit nem irigylünk a földmivesektől, de nem hallgatjuk el annak felemlitését, hogy a kereskedők és iparosok részére nemcsak nem állit fel az állam eféle intézményeket, de még csak erkölcsi támogatásban sem részesiti azokat, amelyeket a kereskedők és iparosok saját erejükön létrehoztak.

Darányi méltán megérdemli a dicséretet e téren kifejtett tevékenységéért, de ami neki érdemül szolgál, annak elmulasztása szégyen azon miniszterekre nézve, akik közgazdasági tevékenységünk más ágazatait volnának hivatva ápolni és fejleszteni.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Cselédleány Sepsikőröspataki szövetkezeti üzlet, 1910 körül Eklektikus stílusú körfolyosós bérház
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az olaszok rettenetes vesztesége Görz előtt Az olaszok rettenetes vesztesége Görz előtt
Orosz hadszintér. Novo-Alexiniecnél viszszaszereztük a Lopusnótól...
A zöld internacionalé vezetői Budapesten A zöld internacionalé vezetői Budapesten
Rubinek földmivelésügyi miniszter volt egyik előharcosa...
Karinthy Gábor -  Utazás előtt Karinthy Gábor - Utazás előtt
Rámmutattak, míg elsuhantak mellettem: "Ezt olyan színek s ábrák...
A kopogtató
Londonban a legtöbb helyen ott lóg a kapufélfán a kalapács, melyet...
London szerint Norvégia maga sértette meg semlegességét London szerint Norvégia maga sértette meg semlegességét
Az angol kormányhoz intézett norvég tiltakozó jegyzék követeléseit,...
13:2 – Ez a Ferencváros-Újvidék mérkőzés eredménye 13:2 – Ez a Ferencváros-Újvidék mérkőzés eredménye
A pályára lépő ferencvárosi és újvidéki játékosokat nagy tapssal...
VII. Edvard halála VII. Edvard halála
Edvárd angol király pénteken éjjel tizenkét óra huszonhat perczkor...
Móricz Zsigmondot szemérem elleni vétséggel vádolták két régi novellája miatt Móricz Zsigmondot szemérem elleni vétséggel vádolták két régi...
Irodalmi körökben vasárnap élénk föltünést keltett az a hír, hogy...
Hollósi Sándor bünügye Hollósi Sándor bünügye
A budapesti kir. büntetőjárásbiróságon dr. Radich Gyula büntetőbiró...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98