Dtum
Login with Facebookk
1910 | Szeptember

Zsürimentes kiállítás a Művészházban

Mindazok, kik ettől a kiállítástól holmi művészeti botrányfélét vártak, csalódtak, de nem kevésbbé csalódtak azok is, kik a zsűrimentességtől ismeretlen tehetségek meglepő szabad megnyilvánulását várták. Egyik sem következett be. Legfeljebb arról tanuskodik ez a kiállítás, hogy a zsűrimentes kiállításra nálunk ezidőszerint nem igen van szükség.

 

A régebbi irányokat kultiválók s a modernek művészeti életűnkben meglehetősen egyensulyban vannak a nyilvánosság elé léphetés szempontjából s mivel egyik sem képvisel lefelé valami magas szinvonalat, mivel, sajnos, művészi ifjúságunk sorait épen nem tarkítják félreismert üldözött geniek, de annál több a dilettáns mindkét oldalon, a zsűrimentesség az utóbbiakat juttatja csak szóhoz. Szerencsére a kiállítás rendezése ügyesen a roszul világított melléktermekbe helyezte műveiket, a nagyterem a komoly művészetnek maradt.


Az itt látható komoly igényű alkotások részben szabadon, részben pedig az igazgatóság választása alapján kerültek össze, s bizony gyakran a zsűrimentes kép a jobbik. Mi értelme van viszont annak, hogy Fsrenczy Valér, Glatz Oszkár igen jó képei a zsűrimentesség pikáns ajánlólevelét viseljék?


A fiatalok közül meglepő Jaschik Álmos nagy decoratív tehetsége. Fantáziája számtalan díszítő elemet termel, melyeket teljesen modernül stilizált motívumokból arabeszkszerű gazdagsággal ont. Van egy kis képe a grafikai szobában, a Quadrill, melyet bátran a legjobb decoratív rajzok mellé lehet állítani. Szép Mesevilág czímű képe is, ám a hol hatalmasabb lelki tartalmat akar nyujtani, mint nagy gobelin tervezetén, ott gyöngébb, a tárgy kisiklik kezéből.


Egry József-nek már inkább sikerül a monumentális lelki tartalom megrögzítése. Fenn és lenn czímű képe a tárlat legimpozánsabb, legnagyobb igényű alkotása, szép allegóriája az életöröm és a nirvána mélységes ellentétének. Hogy intenzívebb hangulatok ábrázolására is képes, azt bájos Idyll-je tanusítja.


Joachim Ferencz-nek violaszín symphoniái is sok megértőre fognak találni, különösen ügyes tájképe.


Gulácsy Lajos asketikus-álmodozó, majd bizarr látomásaival egy társaságban láthatók Fáy Dezső sok tekintetben rokon hangulatu, hasonló technikáju képei. Mintha Fáy erősebben, művésziesebben tudná megmarkolni ezeket az elmosódó hangulatokat, míg Gulácsy nem ritkán bizarr, Fáy inkább édeskés.


Bornemissza Géza
képei erősen magukon viselik még mesterének, az impresszionisták kiállításán látott Mathissenak hatását Tájképei, nemkülönben képeinél sokkal jobb akttanulmányai a legmodernebb művészi irányokat kedvelők tetszésére számíthatnak.


A pleinairizmust sikerült portrájával jól képviseli Plányi Ervin. A pointillizmus technikája Némethy Miklós ügyes tájképén figyelhető meg.


A grafikai alkotások között Tuszkay Márton gouache-ai tűnnek ki és Hindi Szabó Kata rajzai, melyek mesterének, Rodinnak hatalmas, gazdag, monumentális egyéniségét sugározzák, legtöbbje plasztikus, megrajzolt szoborálom.


Legyen szabad végül megtennünk azt, a mit önkéntelenül megtesz mindenki, ki egyensúlyba szereti állítani impressziói ingó mérlegét, legyen szabad azt jósolnunk, hogy ezt a kiállítást, ha nem is elégített ki „Épater le bourgeois”-szerű vágyakat, ha nem is nyújt rendkívüli meglepetéseket sikerültnek fogják találni a látogatók, különösen, ha nem nézik meg oldalsó termeit.


Farkas Zoltán.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98