Dtum
Login with Facebookk
1913 | Szeptember

Pest vármegye székháza

Hatalmas arányokban fejlődő nagyvárosi életünknek legjellemzőbb tényezői azok a monumentális paloták, a melyek gomba módra szaporodtak meg metropolisunk büszke körútjain, sőt esztendők óta a távolabb eső városrészeken is.

 

Az utolsó esztendőkben nagyszerű munkát produkált a magyar építőművészek keze, a mely szépet és nagyot alkotott, de emellett bizony rombolt is mindenfelé., A profán munkások a míg egyrészt sorba rajták az épülő paloták vékony falain a téglákat, addig hegyes csákánynyal romboltak szét sok árkádos folyosót, merészen ívelt mennyezetet és kevesen törődtek azzal: kik és mikor rakták egymás mellé az öreg falakat.

 

Majd minden palota építése eltemet egy darabot a régi Pestből, egymás után kondul meg a halálharang a vastag falak, zöld zsalugáteros ablakok fölött, ócskavas lesz azokból az ajtókilincsekből, a melyeket de sokszor koptattak hősei a históriának, lassankint elvész minden, a mit a nagy idők nagy emlékei vontak be finom patinával, itt is, ott is téglarakás lesz a tágas szálákból , lebontásra kerül az ócska ablakráma, talán holnap már tüzelőfának használják a szúette deszkát a melyen belül a nemzetnek nem egy halottja leste türelmetlenül az időnek jobbra vagy balra fordulását.


A Pilvax helyét már csak emléktábla jelöli meg, ütött a halálharang a piaristák épülete fölött és ássák már a sírt a tekintetes vármegye házának is. A Gránátos-utczába nem fordulnak be a négyes fogatok, maholnap vége lesz talán a restaurácziónak is és a tekintetes vármegye házát is elsöpri a huszadik század.

 

Nem húzza már az öreg primás megyebálokon a csárdást, a viczispán kisasszonyok sem várják, mikor lesz főszolgabíró a vicze nótáriusból, régen elveszett már a tekintetes vármegye híre, hatalma és az idegenek kuriozumként bámulják meg Somogyi bácsit, a huszárt, a mikor posztot áll a vármegyeház kapujában.

 

Régen elmúltak már azok az idők, a mikor az alispán szava volt az első, a mikor a megyegyűlés határozatait leste visszatartott lélekzettel minden ember. Már csak az emlékét őrzi ezeknek az időknek néhány ember kegyelete, meg egy csomó fakult írás a megyei archívumban. Ma még él az emlékezés, sok helyen talán visszasírása a régi időknek, de elmúlik lassankint ez is... a vármegye házával együtt.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Inter arma Inter arma
Nem, a múzsák nem hallgatnak. Nem hallgatnak, mert ők nagyobbak az...
Budapesti miniatürök Budapesti miniatürök
A fiatalember a kereskedelem és ipar szolgálatába lépett. Homályos...
„Paprikás” hangulatban a Törekvés nyerte az amatőr derbit „Paprikás” hangulatban a Törekvés nyerte az amatőr...
Az Elektromos nagy elánnal kezd és mindjárt veszélyes is. Pfandler...
Ha repülni tudnánk… Ha repülni tudnánk…
Milyen lenne a világ, az élet, ha az ember megtanulna repülni, ha a...
Egy banktisztviselő milliós sikkasztása Egy banktisztviselő milliós sikkasztása
Néhány nappal ezelőtt Gergely László fővárosi kereskedő arra a...
Az első nyilvános jéghockey-mérkőzés Az első nyilvános jéghockey-mérkőzés
Az első nyilvános jéghockey-mérkőzés ez idén e hó 12-én folyt le a...
A MAC veresége a kardcsapatbajnokságban A MAC veresége a kardcsapatbajnokságban
A Magyarország 1923. évi kardcsapatbajnokságáért folyó küzdelemnek...
Football. Első osztályu bajnokság
MTK - MAC 2:0 (2:0) Hungária-út. 3000 néző. Biró Langfelder ...
Budapest főváros magyarsága Budapest főváros magyarsága
Az ujévi népszámlálás adatait a főváros statisztikai hivatala főbb...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98