Dtum
Login with Facebookk
1914 | Március

Jeriko falai

Az évezredek pora végképen ellepte és eltemette Jerikó várát Kánaán földjén, a még most is buja szépségű jerikói oázis közepén. Eltűnt a város, eltűntek várfalui, melyeknek összeomlásáról csodát regél Józsué könyve, csodát, mely a végsőig feszítette gyermeklelkünk képzelő erejét.


Jerikó vára hát nem volt sehol s a biblia régiségeit kutatók sokáig találgatták, hogy hol is lehetett. Mindenesetre a mostani Jerikó, e szegényes falu közelében, melynek viskóit négyszáz főnyi fellah-nép lakja, s még bizonyosabban az oázis egyetlen bővizű forrása (az Aiu-esz-Szultan, a „Szultán forrása”) táján, melyet a keresztény zarándokok „Elizeus forrása” néven emlegettek.

 

E forrástól nyugatra, és szemközt vele, hirtelen emelkedésű, hosszan elnyuló domb tetején van egy ovális formájú fensik. A hossza körülbelül negyedfélszáz méter, a legnagyobb szélessége százötven méter, s délre, éjszakra hét különböző nagyságú és magasságú domb emelkedik mellette. Az elmúlt idők képzelete és következtetése ide helyezte a régi Jerikót.

 

A Krisztus születése után következő negyedik században egy bordeauxi zarándoknak, a hetedik században pedig Arkulfnak ezen a fenn-síkon mutatták meg a házát Rákhábnak, ama ledér aszszonynak, ki a várat elárulta annak a két izraelita férfiúnak, kiket Józsué küldött kémül Jerikóba.

 

Rákháb asszony háza - beszéli Józsué könyve - a kőkerítés falán vala; e ház ablakából bocsátá alá a ledér asszony vörös-fonalú kötélen a két férfiút, minekutána felhágatta őket Jerikó királya elől a házhéjra és elbujtatta őket a száraz len közé, mely a házhéjára volt kirakva.

 

A kémek azt ígérték neki jutalmul - és Józsué meg is tartotta ígéretüket - hogy életben hagyják őt, meg atyját, anyját, férfi- és nőtestvéreit, és házuk népét, ha majd bejönnek e földre és elpusztítanak minden élőt a városban. A jel, mely e házat megkülönbözteti a többitől, ugyanaz a vörösfonalú zsinór legyen, a melylyel Rákháb alábocsátotta őket az ablakon, így mentve meg őket üldözőiktől. És úgy lőn.


Józsué átkelt vándor népével és a frigyládával a Jordán-folyón, melynek habjai kettéváltak előttük, hogy száraz lábbal kelhessenek át az ígéret földjére, mint egykor Mózes népe a Vörös-tengeren. És elkövetkezett Jerikó megvételének csodája. Hét napig tartott az ostrom. Izráel egész népe hat napon át minden nap egyszer megkerülte a várat. Elől ment a fegyveres nép, utána bizonyos távolban a papság az Ur ládájával és hét pap hét kosszarvból való kürtöt hordozott a láda előtt.

 

Végezetül a fegyveres nép következett a sorban. A hetedik napon nem egyszer, hanem hétszer kerülték meg a várat, az Ur parancsa szerint. A hetedik fordulónál a hét pap belefujt a hét kürtbe, Józsué pedig monda a népnek: „Most kiáltsatok, mert az Ur nektek adta a várost.” És a kürtszóra és a nép nagy kiáltására leszakadt a kőfal magától és a nép felmenő a városba, ki-ki az előtte való helyen, és bevevé a várost.

 


A csoda megesett, az ótestamentum kora elmúlt; Jerikó eltűnt a föld színéről, és falairól csak a próféta írása és az utódok hite regélt. De évezredek elmultával felgyúlt a Szent Föld régiségeit kutató tudósok érdeklődése, s elevenné lett a vágy, hogy felkeressék és napvilágra hozzák a regés falakat, mint a hogy feledhetetlen érdemű kutatók felfedték Jeruzsálem és Babilon, régiségeit s eltemetett palotáit.

 


Hét évvel ezelőtt 1907-ben s ez időtől fogva három éven át, 1910-ig ásta ki és fedte fel Jerikó falait egy német tudományos expodiczió, Kezdetben a bécsi császári akadémia, utóbb a német keleti társulat bő anyagi támogatásával.

 

A kutatást Sellin Ernő, régebben bécsi, majd rostocki, most kieli teológiai tanár vezette s a tudós szakemberek egész kis csoportja támogatta munkájában. Az ásatást jó helyen: az Elizeus forrásával szemközt levő fensikon kezdették s munkájukat a legszebb siker jutalmazta. A régi Jerikó falai előkerültek a földrétegek alól.


Jerikó a biblia koránál is régibb város. Legrégibb alapjai a Krisztus születése előtt való harmadik évezredből valók. A második, a kanaánbeli Jerikót, a második évezredben építették. Zárt város volt s kettős fal vette körül. A belső, negyedfél méter vastagságú fal kőtalapzatra épült formátlan vályogtéglából és valaha tíz méter magas lehetett.

 

Négyszögletű, kiugró tornyai is voltak. E falon kívül negyed félméteres távolban, egy másfélméter vastagságú, kővel borított vályogfal húzódik párhuzamosan. Ezt itt-ott keresztfalak kötötték össze a belső fallal. Nyilván alacsony külső erődnek használták, mert mögötte kényelmesen elférhettek a vár védői. Az izraelita hódítók ezzel a kettős várfallal álltak szemközt Józsué idejében.

 

Ezekről a falakról is szól  a próféta könyve, ezek a falak omlottak le a szent hagyomány szerint a papok kürtszavára és a nép riadó kiáltására. És a „negyvenezernyi fegyveres vitéz” előtt, minekutána hét napig kerülgették a várost az Ur ládájával. A mostani stratégák talán azt mondanák, hogy hét napig tartó ostromzár volt a várban levő nép kiéheztetésével.


Van még egy szép, a kananeusok Jerikójának feltárásánál talán szebb eredménye is a német ásatásnak, melyről pompás rajzokkal és fotográfiai felvételekkel gazdagon díszített könyvben számol be az expediczió két fő munkása: Sellin Ernő és Watzinger Károly. A későbbi és nagyobb erőd ez, melyet már az izraelita korban, a kilencedik században épített ama Hiel nevű építész,

 

Ákháb kortársa, ki nem rettent meg Józsué átkától, mely arra a férfiúra száll, ki felkél, hogy megépítse e várost, Jerikót: „ Az ő első szülöttjére rakja le annak alapját a legifjabb fiára állítsa fel annak kapuit.” És a béthelbeli Hielon, mint a Királyok első könyve beszéli, beteljesült az átok, midőn megrótta Jerikót. „Az ő elsőszülött fiának, Abirámnak élete árán veté meg annak fundamentumát, és az ö kisebbik fiának, Ségiebnak élete árán állitá fel annak kapuit, az Ur beszéde szerint, a melyet szólott volt Józsué!”


Hiel várat és várost épített. A vár falain belül sűrű házsorok állnak a régi kanaánbeli Jerikó leomlott háztömegei fölött. S a házakban temérdek régi edényt és házfelszerelést leltek. Ugy látszik, mintha a Krisztus előtt való hetedik században váratlan katasztrófa érte volna Jerikót s a nép minden vagyonának hátrahagyásával menekült volna falai közül. De pusztító elemi szerencsétlenségnek nincs nyoma a romok közt s valószínűnek lehet venni, hogy rabságba hurczolták lakóit s úgy néptelenült el hirtelen a város.


Még kétszer virradt fel Jerikónak: a német kutatók a vár területének északi felén újabb toldó település nyomait lelték, aztán közvetlenül a mostani földszin alatt egy már kereszténykori város maradványait: a bizánczi építészet emlékeit.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A fűszerkereskedő és egy kilenc éves lány szerelme A fűszerkereskedő és egy kilenc éves lány szerelme
A rendőrségre tegnap előállították G. J. fűszerkereskedőt, akinek a...
Világszenzáció az új amerikai harisnya-fonal Világszenzáció az új amerikai harisnya-fonal
A női harisnya gyártása terén az Egyesült Államokban forradalmi...
Dümov Oszip - A Vlasz gyerek Dümov Oszip - A Vlasz gyerek
Oszip Dümov a nagy orosz klasszikusok után következett írónemzedéknek...
Budapest – Vidék 2:2 (1:1) Budapest – Vidék 2:2 (1:1)
A húsvét évről-évre ünnepe a magyar labdarúgásnak is. A békeidőkben a...
Iglói vitte el Gyuláról a főispán díját Iglói vitte el Gyuláról a főispán díját
A Gyulai Athletikai Club alapításának 25. évfordulóján feltűnően...
Wintner nyerte meg a szezonnyitó gyorskorcsolyázó versenyt Wintner nyerte meg a szezonnyitó gyorskorcsolyázó versenyt
A városligeti jégpályán vasárnap reggel rendezték meg a szezon első...
Végleg bezárják vagy három évre szüneteltetik a Színművészeti Akadémiát Végleg bezárják vagy három évre szüneteltetik a Színművészeti...
Legközelebb pénzügyminiszter javaslat formájában a 38-as bizottság...
Az Auer-fény befolyása a növények fejlődésére Az Auer-fény befolyása a növények fejlődésére
Gázfénynyel végzett kisérleteket ír le a „Gardener...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98