Dtum
Login with Facebookk
1915 | Június

Megszállott tartományok hadisarca

Budapest, 1915. junius 12. 

A háboru első esztendejének vége felé örömmel konstatálhatjuk, hogy az a terület, amelyet Oroszország Galiciából megszállva tart, jelentékenyen összezsugorodott, ellenben mi nemcsak változatlanul megtarthattuk a német szövetségesünkkel együtt már régóta megszállott ellenséges területrészeket, hanem a német birodalomnak egyuttal jelentékenyen kiterjesztenie sikerült a háboruval járó okkupáció határait.

Mindenki jól tudja, hogy a hadmüveleti terület és annak lakossága a hadviselés, a háboru összes terheit és csapásait hordozni kénytelen. A hadmüveletek területe azonban a háboru eredményei szerint folytonos átalakulásban és az ellenséges hadmüveleti terület előbb-utóbb megszállott területté válik, ahol a régi állami fenhatóság megszünik, a megszálló hadsereg veszi át a közigazgatás vezetését és az ellenséges országrész a háboru tartamára átmenetileg egészen sajátságos nemzetközjogi viszonyok közé kerül.

Ezek a rendkivüli viszonyok természetesen a megszállott területrészek gazdasági és pénzügyi viszonyára nyomasztó hatással vannak, de a mai világháboruban azt tapasztaljuk, hogy ezekben a viszonyokban a megszálló győztes hadsereg is minél előbb bizonyos rendet igyekezik teremteni. Ezekről az intézkedésekről bővebben alig tudunk, csak annyit tudunk, hogy a vasutak ujból megkezdik müködésüket, postahivatalokat rendeznek be, miből következtethetünk arra, hogy a mi részünkről és a szövetséges német birodalom részéről minden irányban megnyilvánul a törekvés, hogy a gazdasági életet és a forgalmat a háboruban megengedett korlátozásokkal lehetőleg visszaállithassuk. 

Ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban hireket kapunk a megszállott tartományokból arról is, hogy valamelyik városra vagy tartományra a megszálló hadsereg, esetleg a megszállás után életbeléptetett hadügyi kormányzat sulyos, néha milliókra menő hadisarcot vetett ki. Első pillanatra ugy tünnek föl ezek a hirek, mintha a régi idők hadviseléséből származó jelenségeket ujitanának fel. 

Pedig ezek a hadisarcok és más adótermészetü szolgáltatások korántsem azon az önkényen alapulnak, amely régi időkben a hadviselést jellemezte. Ma az, amit általánosságban a hadisarc névvel jelölnek többféle ilyen szolgáltatást jelent, amelyek meglehetősen különböző természetüek. 

Abban az értelemben, hogy a hadisarc büntetés, ma a legritkább esetekben alkalmazzák, holott az 1870-iki német-francia háboruban a németek rendszerint ehhez az eszközhöz folyamodtak, ha arról volt szó, hogy a megszállott területen valamely város vagy község erőszakos lakosságát megbüntették vele. Sőt alkalmazták az egész helységgel szemben akkor is, ha csak néhány lakos követett el erőszakosságot a megszálló hadsereggel szemben.

A hágai egyezmény ebben a tekintetben humánus intézkedéseket tartalmaz, mert azt kivánja, hogy a hadisarcot, mint pénzbüntetést ne alkalmazzák az egész lakossággal szemben, ha az elkövetett erőszakosságért az egész lakosságot felelőssé tenni nem lehet. Természetes, hogy az egyéni felelősség alkalmazása a megszállott területen minden esetben nehezen vihető keresztül és ebben a tekintetben még a hágai egyezmény sem állhatja utját az önkénykedésnek.

A mostani háboruban mégis azt kellett tapasztalnunk, hogy a hágai egyezménynek erre az intézkedésére a lehetőség szerint figyelemmel voltak és a hadisarcot, mint pénzbüntetést, az egész lakossággal szemben alig alkalmazták. Ellenben annál nagyobb szerep jutott a jelenlegi háboruban a hadisarcnak más szempontokból, amelyeknek jogosságát a modern nemzetközi jog is elismeri. 

A hadisarcnak a modern jogelvek szerint elismert formája az, ha a hadisarc kivetése a rekvizicióval lesz kapcsolatba hozva. A hadsereg szükségleti cikkeinek a megszállott tartományokban lefoglalása, rekvizició utján való beszerzése ma is általánosan elfogadott eljárás és a hágai békeegyezmény is csak annyit kiván meg, hogy a rekvirált cikkek a tulajdonosnak kifizettessenek vagy pedig a tulajdonosnak azoknak átvételéről elismervény adassék.

A tulajdonos azután a kártéritést a békeszerződés alapján az ellenséges állammal vagy pedig a saját országával szemben érvényesitheti. Mig a bons de requisition még a balkáni háboruban is nagy szerepet játszottak és tulajdonosaik talán még most sem jutottak teljes követeléseikhez, addig a jelenlegi háboruban ezeknek a bonoknak a szerepe jóval kisebb lett.

Kétségtelen, hogy a rekvizicióval és a bonokkal szemben a készpénzben való fizetés előnyösebb. A bonok átadásával a rekviráló katonaság kötelezettsége megszünt a megszállott tartományban és a tulajdonos csak a saját országától várhat kártéritést. A hadisarc alkalmazása a rekviziciónak különféle hátrányát ellensúlyozni alkalmas. A megszállott városra vagy tartományra kivetett hadisarcból a megszálló katonaság a maga szükségleteit fedezi és a hadisarcból a rekvirált szükségleti cikkeket készpénzben fizeti.
A hadisarc ennélfogva a rekvizició hibáit lehetőleg kiküszöböli, mert a rekvirálás alkalmával főleg azok szenvednek, akik ezekkel a szükségleti cikkekkel rendelkeznek, tehát a kisgazda, kereskedő, iparos, akikre nézve a megszálló sereg, illetőleg a megszálló ország kormányzata részéről foganatositott rekvirálás jelentékeny áldozatokkal van egybekötve, főleg akkor, ha a rekvirált cikkeket nem készpénzben, hanem elismervényekkel egyenlitik ki.

A hadisarcnak felosztása az illető megszállott terület régi közigazgatási szervezetére van bizva, amely azt lehetőleg a fennálló adórendszer alapján osztja fel a lakosság között. A hadisarc beszolgáltatása tehát a megszállott tartományban az adófizetőképességhez igazodik, másfelől a hadisarc lehetővé teszi, hogy a megszálló sereg összes szükségleteit készpénzben fizethesse. A rekvirált cikkek tulajdonosa jó árban értékesiti termékét és azonnal pénzéhez jut, a hadisarchoz pedig mindenki ugy járul hozzá, amint az adóztatásban résztvett. 

Ez az oka, hogy annak dacára, hogy a hadisarc behajtására kényszereszközök nem állanak rendelkezésre, azt mégis megfizetik. A belgiumi német kormány 50 millió frank hadisarcot vetett ki Brüsszel városára és annak ellenében kötelezte magát, hogy az összes szükségleti cikkeket készpénzben fizeti és a lakosság házaiba nem szállásol katonaságot. Midőn a brüsszeli városi tanács az összeg nagyobb részével adós maradt, a német kormány életbeléptette a bonokat és azokkal fizetett, ugy hogy Brüsszel városa jobbnak tartotta az összeget beszolgáltatni.

A német kormányzat ezzel szemben Brüsszelben mindent készpénzben fizet és az ott állomásozó katonaságot a napi zsoldon felül öt frank élelmezési pénzben részesiti, amelyből levonják a természetben nyujtott élelmezés önköltségeit (napi 1.20 frank), ugy hogy a Brüsszelben levő német katonának bőven marad pénze, hogy egyéb célokra is költhessen és mindent megfizethessen. Szóval a német organizációnak Belgiumban ismét fényes példáját láthatjuk, mert az eredetileg Brüsszelben alkalmazott eljárást lassanként egész Belgiumban kiterjesztették.

Van azután a hadisarcnak még más módja is, amely azonban már a valóságos adózás jellegét viseli magán. A megszálló állam kormányzata a megszállott területeken az ott fennállott adókat továbbra is beszedheti, még pedig azzal a hágai egyezményben is elismert hatálylyal, hogy az adófizető a béke helyreállta után nem köteles ezt az adót a saját országának még egyszer megfizetni. Ha azonban a megszállás ezzel az adószedéssel is együtt jár, a megszálló kormányzatnak kötelessége egyuttal a közigazgatás fentartásáról e bevételekből gondoskodni.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Német katonai szemle Brüsszelben Brüsszeli lakosok olvassák a német katonai parancsnokság által kiadott hirdetményeket. A német gyalogság Brüsszelben
Cikk-ajánló
A szociáldemokrata párt budai képviselőinek gyűlése A szociáldemokrata párt budai képviselőinek gyűlése
A szociáldemokrata párt budai képviselői vasárnap délután a budai...
Naptárreform Naptárreform
A naptárreform ügye már régen foglalkoztatja a csillagászokat. A...
Az asszony helye Az asszony helye
No lám milyen tévedései vannak az embernek. Eddig azt hittük, hogy a...
Az ada-kaléi lakosság nyomora Az ada-kaléi lakosság nyomora
Orsováról írják, hogy a szomszédos Ada-Kaleh török lakosságát a...
Király Pál rekordfutása tíz kilométeren Király Pál rekordfutása tíz kilométeren
Egészen szürke, jelentéktelen eseménynek ígérkezett a MAFC-nak...
A felkelő Napnak is lehet zöld sugara
A csillagok, főként, ha a horizon közelében vannak, hol a fénytörés a...
Sztrájkolnak a zálogházak? Sztrájkolnak a zálogházak?
A kézi zálog-kölesönügyletről rendelkező 1881; XIV. t.c. 29.§-a...
Egy debreczeni diák távgyaloglása Egy debreczeni diák távgyaloglása
Merész és fárasztó vállalkozásba kezdett a nyáron Erdélyi Károly...
Kovács György halála Kovács György halála
Mindent felülmuló veszteség érte a magyar sportot. Kovács György...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98