Dtum
Login with Facebookk
1917 | Augusztus

Villamos erő a tanyán

Ez a minden felforgató világháború sok mindenre megtanított bennünket.
Most jöttünk rá arra igazában, hogy elsősorban agrárország vagyunk és most tudtuk meg azt, hogy nálunk a mezőgazdasággal sokkal kevesebbet törődnek, mint a mennyit törődni kellene.

Gyakorlati nemzetgazdák egyrészt a külföldi példák nyomán, másrészt a mi sajátos viszonyaink alapos ismerete alapján kiszámították már, hogy a magyar földnek intenziv termelése esetén legalább kétszer annyit kellene jövedelmeznie, mint a mennyit ma jövedelmez és a kérdésre tartozó tudományos vitáknak már meg is van az eredménye, s minden lépés megtörtént arra, hogy a háború után a mezőgazdaság terén a legtökéletesebb többtermelés induljon meg. 

Többet kell termelnie a nagybirtokosnak, de többet kell termelnie a kisgazdának is.
És ennek a tételnek első pontja az, hogy a hol csak lehet, a kézi erőt, az állati erőt gépekkel kell helyettesíteni. Be kell vonulnia a villamosságnak a tanyára is. S több helyen már be is vonult. 

A mig azelőtt a cséplőgépet tűzveszélyes volta miatt a házak környékén nem is volt szabad elhelyezni, addig ma a villamos-cséplőgépek a tanyai házak udvarán végzik a munkájukat, ha az egyik gazda gabonáját már elcsépelték, akkor a gépet átviszik a szomszéd ház udvarára és a gép ott végzi tovább a munkáját.

Ennél a cséplésnél nem történhetik robbanás, ez a gép nem gyujthat és egy mozdulással akármelyik gyerek megindíthatja, vagy elállíthatja a gépet. És külön szerkezetü gép sem kell a csépléshez. Szabadkán például régi rendszerü cséplőgépekre rászereltek akkumulátorokat, azokat összekapcsolták a villamos vezetékkel és a gép lényegesen olcsóbb anyagfogyasztás mellett többet dolgozott, mint a régi metódus mellett. 

Ma ez a változás elsősorban azért következett be és most Szabadkán elsősorban azért próbálkoztak meg a villamos-csépléssel, mert a cséplőgépek másik hajtóanyaga: a szén, nehezen szerezhető be. Az embereket a kényszerüség vitte rá erre a megoldásra, azonban a próba annyira sikerült, hogy a háború után, a mikor a többtermelést nálunk bevezetik, a villamos-cséplés valószinüleg annyira általános lesz az országban, mint a villamos-áramnak a mezőgazdaság egyéb ágaiban való általános felhasználása.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Ferencváros – Újpest 2:1 (1:1) Ferencváros – Újpest 2:1 (1:1)
Közel két évtizeden át még gondolni sem mertek arra a...
Junkers Hugó, a repülőgép tökéletesítője 1. Junkers Hugó, a repülőgép tökéletesítője 1.
A német tudós és a gyakorlati élet - A német tudomány ma már nem...
Somlay Arthur -  Ivánfi Jenő Somlay Arthur - Ivánfi Jenő
A halottnak békesség. A mi dögös szagunk az egyetlen való, erős,...
Szinházi kudarczok Szinházi kudarczok
A Vigszinház egymásután két eredeti darabot mutatott be. Pásztor...
Visszapillantás az első félévre. Részvénytársaságaink eredménye Visszapillantás az első félévre. Részvénytársaságaink...
Junius 30-ikával az első félévet – kevés kivétellel –...
Ausztria Németországtól kért lisztet kölcsön Ausztria Németországtól kért lisztet kölcsön
A Neue Freie Presse beavatott forrásból arról értesül, hogy az...
Szacsvay Imre búcsúja Szacsvay Imre búcsúja
Nemcsak mint szinész, de mint ember is a rendkivüliek közé tartozik....
A hajók nagyságának jelöléséről A hajók nagyságának jelöléséről
Az újságokban mostanában gyakran van szó a hajók tonnáinak számáról....
Halálraitéltek egy hires angol festőnőt kémkedés miatt Halálraitéltek egy hires angol festőnőt kémkedés miatt
(Reuter.) A statáriális bíróság másfélórás tárgyalás után halára...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98