Dtum
Login with Facebookk
1917 | December

Amerika hadüzenete monarchiánknak

Az Egyesült- Államok kongresszusának deczember 4-én történt megnyitó ülésén Wilson elnök beszédet mondott; melyben bejelenti a hadüzenetet Monarchiánknak. Wilson beszédében a többi közt ezeket mondotta:
A mi czélunk természetesen az, hogy a háborút megnyerjük és sem elgyengülni nem fogunk, sem czélunktól nem engedjük magunkat eltéríteni, a míg a háborút meg nem nyertük. Föl kell azonban vetnem azt a kérdést: mikor tekinthetjük megnyertnek a háborút? Mint nemzet egyetértünk és egyet akarunk. Nem fogok sokáig foglalkozni azokkal, a kik más véleményen vannak. Hallok másféle véleményt is, de hol nincsenek másképen gondolkodó emberek? Olyan embereket is látok itt-ott, s kik fölösleges lojalitással föllázadnak a nemzet legyőzhetetlen nyugalma ellen. Hallok a békéről beszélni olyan embereket, kik sem a természetét nem tudják fölfogni, sem azt az utat sem ismerik, a melyen a békét elérhetjük. Tudom, hogy ezeknek az embereknek egyike sem beszélt a nemzet nevében. A szavuk sehol sem hat el a szívekig. Nyugodtan meghagyhatjuk nekik a tetteiken érzett örömét és el is felejthetjük őket.


Más tekintetben azonban ajánlatosnak tartom, hogy kellő méltósággal kinyilatkoztassam, milyen czélokat kell véleményünk szerint a háborúval követnünk és milyen szerepünk lehet a háború végének megállapításában. Az amerikai nép minden gonoszság legyőzésével, azoknak a sötét hatalmaknak a végleges leverésével, a melyek a békét zavarják és lehetetlenné teszik, akarja a háborút befejezni. Az amerikai nép tudni akarja milyen akcziót tervezünk. Türelmetlen lenne, ha nem mondanánk meg neki világosan, mi a czélunk és a szándékunk, a midőn a békét fegyveresen igyekszünk kiküzdeni.


Mi a teljes és pártatlan igazságot követeljük minden nemzet részére, a melyre a végleges megállapodások vonatkoznak, ellenségeinknek és barátainknak egyaránt. Önök velem együtt hallják, hogyan száll a levegőn keresztül az emberiség hangja. Egyre hatalmasabban, világosabban és meggyőzőbben szól ez a hang. Azt követeli, hogy ne fejezzük be a háborút gyors gondolattal, hogy egyetlen nemzetek és kis népet se érjen se kár, se pedig büntetés mivel felelőtlen uralkodók fölidéztek ezt a szörnyű pusztulást. Ezt a gondolatot a következő módon fejezik ki: sem annexiók, sem kártalanítás.

 

Épen azért mivel ez a rövid meghatározás összefoglaló módon körülírja az embernek minden jogát, a németek a hadvezetés mesterei okosan felhasználták, hogy az orosz népet és más országok népeit a melyekhez ügynökei hozzáférkőzhettek, rábírják az idő előtt való béke megteremtésére olyan békére, a mely megelőzi azt hogy az autokráczia végleges választ kapjon és hogy a népek maguk határozhassanak sorsuk felől. Nekünk meg kell mutatnunk ezeknek az autokratáknak, mennyire alaptalan a mai világban a hatalmi túlsúlyhoz való igényük. A míg az olyan hatalmakat, mint Németország vezető körei is, le nem győzzük, a míg meg nem valósítjuk az emberi jogok kódexét, addig nem állithatjuk föl döntő- és békebiróul a nemzetek között a jogot.


Annak a békének, a melyet mi akarunk, orvosolnia kell a katonai autokráczia által okozott károkat. Föl kell szabadítania a népeket a Belgium és északi Francziorsság azelőtt boldog népét meg kell védenie a porosz veszedelem fenyegetésétől. Meg kell szabadítania Ausztria és Magyarország, a Balkán és az európai és ázsiai Törökország népeit is a porosz katonai és kereskedelmi autokráczia uralmától.

 

Ki kell emelnünk azonban, hogy mi Ausztria és Magyarországot semmi tekintetben sem akarjuk megkárosítani és hogy nem a mi dolgunk, hogy e népek berendezkedéseivel foglalkozzunk. Semmi tekintetben sem akarjuk magatartásukat megszabni. Azt kívánjuk csak, hogy ügyeiket, a nagy és kis dolgokat egyformán maguk szabályozzák, reméljük, hogy a Balkán-félsziget és a török birodalom népeinek biztosíthatjuk azt a jogot és alkalmat, hogy mindenféle igazságtalanság és önkényeskedés ellen megvédjék magukat.


Németországgal szemben ugyanilyen a magatartásunk és ugyanilyenek a czéljaink is. Mi nem vagyunk rosszindulattal Németország iránt és nem akarunk belső dolgaiba beleszavatkozni. Az ilyen politika teljesen ellenkeznék azokkal az alapelvekkel, a melyeket követünk és a melyeket nemzeti exiaztencziánkra nézve a legalkalmasabbaknak tartunk. Azok az emberek, a kik a német népet megtévesztik és hatalmukban tartják, azt mondták neki, hogy német birodalom létéért harczolnak és hogy Németország jogos védekező háborút folytat. Ez a legnagyobb álnokság s nekünk teljes nyiltsággal és őszinteséggel kell a német népet meggyőznünk róla, hogy Németországnak nem ezek a valódi háborús czéljai.

 

Mi valóban a németek fölszabadításáért harczolunk német birodalom exisztencziáját, függetlenségét és békés fejlődését senki sem fenyegeti. A legrosszabb, a mi a német néppel történhetik, az lenne, ha a háború után is nagyravágyó és cselszövő felsőbbségének hatalmában maradna, a mely megkísérli a világ békéjének megzavarását. Ha Németország továbbra is ennek az osztálynak az uralma alatt maradna, nem lehetne fölvenni népek szövetségébe, a mely a világ békéjét biztosítani akarja. Ez a szövetség csak a népek egyesülése lehet, de nem a kormányoké. De nem lehetne helyreállítanunk a Németországgal való szabad gazdaági összeköttetést sem.
Azokat a mélyenjáró károkat, a melyeket ez a háború okozott, ki kell egyenlítenünk.


Ez azonban nem történhetik úgy, hogy Németországot és szövetségeseit ugyanilyen kárral sujtjuk. Ezt nem engedné meg a világ közvéleménye. Egyetlen önrendelkezési joggalbíró nemzet képviselője sem merné a közvéleményt figyelmen kívül hagyni és megkísérelni, hogy csatlakozzék olyan békeszerződéshez, a mely önzésen és kompromisszumon alapszik, mint pl. a bécsi kongresszus szerződése. Az a kongresszus, a mely ezt a háborút befejezi, megtalálja majd annak a gondolatnak az alapját, a mely most minden szabad ember szivét és lelkiismeretét eltölti.
Wilson beszédét így fejezte be:
- Mit tegyünk tehát, hogy a szabadságért és igazságért való ezt a háborút igazságos módon befejezzük? Alaposan meg kell szüntetnünk a siker minden akadályát és czéljainkat minden irányban úgy kell megszabnunk, hogy azok előmozdítsák képességeink és erőink teljesen szabad felhasználását a háború érdekében. Ennek igen zavaró akadálya, hogy mi ugyan Németországgal háborúban vagyunk, de szövetségeseivel nem. Ezért sürgősen ajánlom a kongresszusnak, hogy haladéktalanul jelentse ki az Egyesült Államok és Ausztria és Magyarország között való háborús állapotot. Vajjon helytelenítik-e önök imént való okfejtésemnek ezt az eredményét? Nem. Ez tényleg elkerülhetetlen következménye annak, a mit mondottam.

 

Ausztria és Magyarország e pillanatban nem a maga ura. hanem egyszerűen a német kormány vazallusa és nekünk a tényeket úgy kell vennünk, mint a hogy vannak és érzelmi gyengeség nélkül e szerint kell cselekednünk. Az osztrák és magyar kormányok nem jártak el saját akaratuk szerint vagy népeik óhajainak és érzéseinek megfelelően, hanem mint egy más nemzet eszközei. Nekünk Ausztria és Magyarország hadierejével szembe kell szállnunk saját haderőnkkel és a középponti-hatalmakat egységnek kell tekintenünk, mert másképp a háborút nem tehet sikeresen folytatni

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Bólogató nemzedék Bólogató nemzedék
Agyuk átforrósodott a lelkesedéstől, tenyerük a tapstól. Vitaesték és...
Az Olympia nyerte az NTE országos zsinórlabda versenyét Az Olympia nyerte az NTE országos zsinórlabda versenyét
Az NTE tornacsarnokában a MOTESz fennhatósága alá tartozó zsinórlabda...
Csodálatos leletek a kajáni avar temetőben Csodálatos leletek a kajáni avar temetőben
Kajáni avar temető (Szentes határa), február hó. A...
Apponyi Albert gróf Budapestre érkezett Apponyi Albert gróf Budapestre érkezett
Mint a Magyar Tudósitó jelenti, Apponyi Albert gróf vasárnap este...
Automobilizmus és életbiztositás Automobilizmus és életbiztositás
Az utóbbi időben sajna egyre növekedik az automobil...
Szabó Dezső- a „Szabó Dezső- mentő” gyűjtésekről Szabó Dezső- a „Szabó Dezső- mentő” gyűjtésekről
Azóta, hogy ujságunk hírt adott az „Elsodort falu” ismert...
A boer háború és a nemzetközi gazdasági érdekek A boer háború és a nemzetközi gazdasági érdekek
Az összes angol hirlapok nagy szenvedélyességgel követelik a két boer...
Lakkczipő és korcsolya Lakkczipő és korcsolya
Keresem a közös vonást, mely a tél két jellemző mulatságát, a tánczot...
Gulácsy Lajos Gulácsy Lajos
Páratlan jelenség művészetünk történetében Gulácsy Lajos....
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98