Dtum
Login with Facebookk
1917 | Január

A politikai helyzet az év elején

Az ujévi üdvözlések alkalmából elhangzott politikai nyilatkozatok napok óta foglalkoztatják a parlamenti köröket. A dolgos és sok ezernyi bajjal küzködő nép nem tanusít valami különös érdeklődést a fenyegető zajlás iránt, mert ösztönszerűen érzi, hogy a parlamenti botrányok s a politikai harcok elfajulása csak kárára lehetnek az országnak.

 

Meglepő, hogy ezuttal a kormányt támogató munkapártban hallatszott szokatlan erős hangu harci riadó. Az ellenzék sietett kihasználni a maga javára ezt a váratlan jelenséget, szemforgató ábrázattal hirdetve, hogy a többség megbontani készül a háboru idejére szóló várbékét. Mintha bizony az ellenzék már eddig is föl nem rugta volna ezt az egyességet!


Avagy összeegyeztethető-e a fegyverszünet lojális megtartásával az a sértő s szinte durva hang, mellyel a legmérsékeltebb ellenzéki párt vezére, Andrássy Gyula gróf támadta Tiszát és a munkapártot s nádorhelyettes választása alkalmából?


S ha az ellenzék kapva az ujévi alkalmon, azt hirdeti most, hogy a munkapárt akarja megbontani a pártközi békét, ezen inszinuació? visszautasítására elég utalunk azokra a fenyegetésére, melyekkel az ellenzéki sajtó és az ellenzéki vezérpolitikusok hetek óta nyugtalanítják a közvéleményt.


Az ellenzék legujabb tartuffeküdése bizonyságul szolgálhat arra,hogy a Greyk, Asquithok, Belandok és Sopninok leckét vehetnének a farizeaskodásból a magyar ellenzék némely vezérétől. De ennek konstatálása sem tarthat vissza annak a kérdésnek a fölvetésétől, vajjon csakugyan szükség volt-e arra a szokatlanul erős hangra, mely Tisza miniszterelnök nyugodt tónusu nyilatkozatától eltekintve – a munkáspárti szónokok újévi beszédein végig vonul?


Lehetséges, hogy az ostentative megnyilatkozotott harci készség magyarázatát a politikai szituációban kell keresnünk, de közelebb járunk talán az igazságban, ha pszihológiai okokkal magyarázzuk a munkáspártnak elemi erővel megnyilatkozott fölháborodását. A munkapárt önmagának és a választóinak tartozott azzal, hogy szembeszálljon végre a mind vakmerőbben jelentkező ellenzéki támadásokkal Az ellenzék, ismerve a kormány és a többség nehéz helyzetét, mely jóformán lehetetlenné tette a nádorhelyettes választásakor elhangzott szilaj támadásoknak spontán és teljes erővel való visszautasítását, anélkül, hogy közvetlenül a koronázás előtt a parlament ne vált volna szinhelyévé zajos jeleneteknek, megragadta most az első alkalmat, hogy az ország előtt igazolja eddig tanusított nagy türelmetlenségét s biztosítsa hiveit arról, hogy visszanyerve akciószabadságát, a kormányelnök személye és a saját reputaciója ellen intézett féktelen támadásokat ezentul már nem fogja megtorlatlanul eltürni.


Az ellenzék, mely most tetszeleg magának az ártatlan bárány szerepében, titokban nagyon is örvend a munkapárt megujult harci kedvének. Remélik a fő cselszövők, hogy most vár könnyű szerrel megvalósítható lesz az a terv, melyért eddig csak egy töredéke az oppoziciónak tudott lelkesíteni, hogy rendbontással és folytonos zavargással a kormányt és a ház elnökségét rákényszeríthetik a parlamenti őrségnek ujból való igénybevételére. A vérmesebbek biztosra veszik, hogy ujabb parlamenti jeleneteknek a provokálása lényegesen előmozdítaná Andrássy gróf "bécsi munkáját".


E perspektiva láttára nem lehet elég határozottan tiltakoznunk a szenvedő magyar nemzet s a harctereken elvérző milliók legszentebb érdekeivel való frivol visszaélés ellen.


A mi dicsőségesen küzdő népfelkelőink nagyszerű harca teljesen távol áll a magyar ellenzéknek a multban gyökerező, egyéni sérelmeitől; amiért ezek a félistenek a harctéren küzdenek: az a jövő Magyarország ragyogó eszményképe.


Ámde addig, amig ellenzéki vezéreink tekintete csak a mult személyi vonatkozásu nyomorát s nem a szebb jövőt fürkészi, parlamentünk nem emelkedhetik arra a magaslatra, ahonnan a jövő nagy politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális problémái szemügyre vehetők. Sokkal fontosabb feladatok várnak a nép hivatott képviselőire s sokkal nagyobbak azok a veszélyk, amelyek közelről és távolról fenyegetnek bennünket, semhogy megengedhetnők magunknak a testvérharc luxusát.


Várva várjuk a

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Készülék a tengeri betegség ellen Készülék a tengeri betegség ellen
A tengeren való utazásnak legkellemetlenebb oldala tudvalevően a...
Beszélgetés Murád szultán unokájával Beszélgetés Murád szultán unokájával
— Harmincesztendős, nős török herceg vagyok. A feleségem...
Magyar iró a királynál Magyar iró a királynál
Károly király előszót irt Korchmáros Nándor magyar iró novellás...
A pénztelenség A pénztelenség
Azért vannak, akik érzik s tudják a kötelességüket a mai nehéz...
Nem félt szegény semmitől- csak a nőktől... Nem félt szegény semmitől- csak a nőktől...
Magastermetű barnaszemű, barnahajú asszony. Halkan beszél. Nem sír....
A nagyságos Vázsonyi A nagyságos Vázsonyi
Vázsonyi nagyságos urat hithü pretóriánusai császárrá kiáltották ki s...
Sorozatos meglepetések az atlétikai bajnokságok második napján Sorozatos meglepetések az atlétikai bajnokságok második napján
Az atlétikai bajnokságok első napján Gyuricza István 751 cm-es...
A Szepes-fivéreket sikerük alapján kiküldik a téli olympiászra A Szepes-fivéreket sikerük alapján kiküldik a téli olympiászra
A pénteki sífutóverseny után már nyilvánvaló volt, hogy...
Basch Andor kiállítása
Basch Andor a lassan kiérlelődő tehetségek közé tartozik....
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98