Dtum
Login with Facebookk
1917 | Szeptember

Az országos lakáskérdés

Budapest, 1917. szept. 1. 

A lakásinség majdnem minden városban érezhető volt már a háboru előtt, válságossá lehet azonban a háboru után. Első sorban mégis a fővárosban válik országos jelentőségüvé.

Nem csak azért, mert itt tömörül az ország értelmiségének tekintélyes része, a melyet legközvetlenebbül érint a lakásszükség, nemcsak azért, mert a kézimunkások aránytalanul nagy tömege a természetes kereseti viszonyoknál fogva itt koncentrálódik, ezekre nézve pedig a lakásinség egyenesen tönkretevő nyomoruság, a mit megengedni sem a társadalomnak, sem a kormányzatnak nem szabad, hanem különös fontosságot nyer a kérdés a miatt, hogy a fővárosba való özönlés, a mely már a háboru alatt sem szünetelt, a háboru után még nagyobb mértéket fog ölteni.

Gondoskodni kell tehát az uj munkakeresők elhelyezhetéséről és gondoskodni kell ugy, hogy a mostani lakosság eddig is mértéktelen terhe legalább is ne nagyobbodjék, ha már elmulasztották lehetővé tenni helyes lakásügyi politikával a nagy teher csökkentését. 

A Magyar mérnök- és épitészegylet kezdte meg a télen, hogy a kérdést reális alapra helyezze és megoldását előkészitse. Gyakorlati emberek állottak az ügy élére s ma már megalakult az a bizottság, a mely halogatás nélkül hozzáfog a munka megvalósitásához. Nagy nyereségnek és biztató jelnek látjuk azt, hogy Wekerle Sándor mint miniszterelnök is megmaradt elnöknek, mert igy a kormányt is eredményesebben sürgetheti az alkotásra, másrészt pedig bizonyára értékesiteni fogja azt az irányadó akaratát, és tapasztalatait, a melyeket a kislakások nagy tömegének létrehozásakor tett. 

A közönség Wekerle-telepnek nevezte el a Kispest területén létrehozott uj várost, a mely főképen munkás lakásokból áll. A nagyrészt csak gáncsoskodó részletkritikáknak el kellett némulniok a kétségtelen eredmény előtt. A telep megvan, kellemes egészséges hajlékot ád több ezer családnak. Látjuk a szép rendet, látjuk minden lakás előtt a részint gyönyörködtető, részint hasznos kis kerteket, ami még otthonosabbá teszi a kisember lakását, elfoglalja őt is, családját is szabad óráiban s nem kivánkozik meddő és költséges, egészségtelen szórakozásokra. 

Ha ilyen kislakás-rendszert lehetne csak megközelitőleg is a főváros nagy üres telkein meghonositani, a munkáscsaládok ezrei áldanák létrehozóját. A lakásinség megmaradása ellenben jogos elégedetlenséget, örökös zugolodást, sztrájkokat, zavargásokat okozhat, még mindig gyöngén álló közegészségügyi állapotainkat pedig még jobban felforgatja s valósággal országos veszedelemmé növesztheti. 

De emellett egyidejüleg a középosztálybeli értelmiség is joggal követelheti, hogy megmentsék a pőrére vetkőztetéstől. Mert a kilátások egyenesen rémületesek. Ezrek hajléktalansága fenyeget, ha nem lesz kellő számu lakás. És a közegészség meg a társadalmi megelégedés érdekében nem csak bérházakról kell gondoskodni, hanem be kell váltani azt a tervet is, a melyet a bizottság egyik előkelő tagja javasol, meg kell könnyiteni a családi házak épitését, a mit a hires fővárosi adminisztráció eddig rossz szemmel nézett és nehezitett, a mire nem egy példával szolgálhatnánk. 

Természetesen a kormánynak lesz ebben a legfontosabb szerepe.
Mert ma csak nagy akcióval és erélyes hatalmu szóval biztosithatjuk az ügy megoldását a kizsákmányoló spekuláló összeesküvések ellen. A kormánynak állhat módjában, hogy az olcsó épitő anyagot előteremtse. Mert ez a legelső. Olcsó épitési anyag nélkül az egész terv illuzorikus. A fa és a vas is fontos, de legfontosabb a tégla. A munkahiányra való hivatkozással a téglakartel egyenesen agyoncsapja az épitést. Állitson föl tehát a kormány téglagyárakat a főváros határában, a környéken, távolabbi vidéken, a hol erre alkalmas terület van. Ne riadjon vissza ettől a befektetéstől. 

Már tavaly egyik cikkünkben rámutattunk arra, hogy ez a befektetés gyümölcsöző lesz jóval a háboru után is, mert a középitkezésen kivül a magánépitkezés is hosszu időre le fogja kötni a termelhető anyagot. Az aktuális szükség kielégitése után fog csak megindulni az igazi normálisan fokozódó épitkezés, az elmaradt munkák pótlásán felül a megnövekedett szükséglet fokozatos kiegészitése. 

A téglagyártással egyidejüleg a fuvarozás ügyét kell megoldani.
Ez ma talán a legnehezebb, mert a háboru miatt sem a vasut szolgálatát nem lehet normálisan igénybe venni, sem elég számu lovat és fuvarost sőt teherautót sem lehet előállitani, mert ezek nagy részére a hadseregnek van szüksége. Legkönnyebben talán ideiglenes iparvágányok létesitése történhetnék a heverő anyag felhasználásával. De az már technikai kérdés.

A fő elv az, hogy a lehető legjutányosabb áron teremtsék elő a kellő mennyiségü épitő anyagot, tekintet nélkül minden pénzhatalom magánérdekére, mely a háboru alatt ugyis illetéktelenül jutott a közönség rovására óriási hasznokhoz. Ezt az altruista kényszert ez alkalommal rájuk kell tukmálni, eltürhetik nagyon könnyen és boldogan a már megszerzett előnyökkel szemben. Ez semmiképpen sem kárositja a közgazdasági érdekeket és magánjogokat, jut ezeknek elég a háboru után is, a kényszerkonkurencia által rájuk diktált árak mellett is. 

Az épitési állandó bizottság akciója mindenesetre nagy kihatással volna a régi házak béreinek stabilizálására is. Mert ha az uj házakat csak nagyon drágán épithetik s épiteni fognak a telektulajdonosok, akkor a béreket is magasabb áron kell megszabniok. Mi sem természetesebb, hogy ez esetben az összes lakások árát föl fogják emelni, a mi egy nagy osztályra nézve, a megélhetés lehetetlenségét vonja maga után.

A kik erre az erkölcstelen konjunkturára számitva fizetik most tul az ingatlanokat, azoknak nincs joguk a panaszra. Az ország jólétét a tömeg és nem egyes uzsorások jólétére szabad csak alapozni. 

Örs

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Tisza Kálmán és az összeférhetetlenség Tisza Kálmán és az összeférhetetlenség
„A dolog természetében van, hogy ha valaki egy pártkérdésnek...
Hoover Herbert tarsolya Hoover Herbert tarsolya
Hoover Herbert mit hoz vajjon a tarsolyában Európának, kérdi ma...
30 órás kihallgatás után kiderült a három bankár ártatlansága 30 órás kihallgatás után kiderült a három bankár ártatlansága
Grosz Imrét, Mende Lászlót és Reitter Miklóst vasárnap délután 30...
Két rekordot javítottak a magyar hölgyatléták Két rekordot javítottak a magyar hölgyatléták
A Magyar Atlétikai Szövetség vasárnap délelőtt válogató versenyt...
A Hungária Németországban A Hungária Németországban
Olaszországi négy mérkőzése után ismét Németországban folytatta,...
Gabányi Árpád - egy pálya vége Gabányi Árpád - egy pálya vége
Mikor a szinész, harmincz-negyven évi szolgálat után nyugalomba...
Barangolások az ismeretlen Magyarországon, a pásztorbotok “erdejében” Barangolások az ismeretlen Magyarországon, a pásztorbotok...
A pásztorok karikásáról a népszínműtől a klasszikus művekig...
Hungária – Elektromos 2:0 (0:0) Hungária – Elektromos 2:0 (0:0)
Úgynevezett különleges mérkőzés volt. Az Elektromos csatárok...
Kegyelmet Hock Jánosnak Kegyelmet Hock Jánosnak
Az aranyszájú János pap, akinek böjti prédikációi felrázták egykor...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98