Istenem, hogy összesugtak-bugtak az emberek Lugoson! Futótüzként terjedt el a hir, hogy igen, igen egy millió koronát nyert! Egy igénytelen papból máról-holnapra nábobbá lett.

És most a lugosi pap, a gyors nábob a fogházban ül. Az irigyelt ember közönséges rab, akinek vajjon maradt-e barátja?! A gyönyörü mese szétesett a – rendőrség sulyos keze alatt. Szélhámosság volt az egész. A zenetanárnak fantasztikus kompoziciója, mely csufosan megbukott.

Magát a történteket ismeri mindenki, hisz hasábos tudósitások regéltek róluk. A lugosi pap egyszerüen 2827. számu nyeremény kötvényét a nyertes 2872. számura hamisitotta át. A hamisitottról azután közjegyzői iratot készitett, s azután azzal a mesével állott elő, hogy ellopták tőle a nyertes kötvényt, számitva arra, hogy a közjegyzői okirat alapján, mely igazolja, hogy tényleg a nyertes kötvény volt birtokában, a bank kénytelen lesz kifizetni a milliót.

Furfangos s mégis naiv trükk volt. A rendőrség, amint a milliós főnyeremény ügye eléje került, rögtön átlátta. Hiányzott a megtévedt papból a rendőri érzék, a rendőri logika, mely nélkül semmi szélhámosság nem tarthatja magát. Milyen tolvaj az, aki pont egy rá nézve értéktelen papirt lop el csupán ellenben bántatlanul hagyja a mellett levő háromezer koronát? Aztán a vérbeli tolvaj nagyon jól tudja, hogy az ellopott sorsjegyekkel mihez sem kezdhet, mert hisz rögtön letiltja a banknál a fél. Micsoda ügyetlen tolvaj végül az, aki az álkulcsát – pont vadonatúj álkulcsot – ott felejt, veszti a helyszinén?! Hozzá egy olyan álkulcsot, melyről megállapitják, hogy a lugosi szemináriumban született.

Szélhámoskodni szóval nem jelent annyit, mint tárcát irni. A mese egyszerüen lehet elgondolva, de ha valahol egy ici-pici hiba belecsuszik, abba belepréseli magát a furfangos rendőri ész s szétdobja, szétveti az egész mesterséges kártyavárat. Jó, öreg pap, hogy is gondolta, hogy amit magányos éjszakákon kigondolt, kikomponált, azzal lefőzi, felülteti a rendőrséget is. Mikor ő csak tudományával foglalkozik, a rendőrség meg egész nap csak azon töri a fejét, hogy járjon túl kipróbált gazemberek eszén. Ehhez a gyakorlathoz dehogy nőtt az ő egyetlen naiv furfangja, még ha esztendőkig is kalapált rajta. Nem használ az utólagos ügyeskedés is. A noteszben például megtalálták a sorsjegye igazi számát: 2827-et feljegyezve. Erre is volt kibuvója.

- Tetszik tudni! – mondotta – mikor bejegyeztem, németül gondolkodtam, a 2872-es számot zwei und siebzignak és igy tévedésből a 2-est a 7-es elé irtam. Holott ugy-e bár forditva 7-est és 2-est kellett volna írni?! Igy volt!! – fejezte be mosolyogva…
És a rendőrség is mosolygott…
A tanulság ebből?! Egy millió korona sokkal nagyobb pénz, semhogy azt egy még olyan közjegyzőileg hitelesitett mesével kilehetne szélhámoskodni. Legfeljebb tiz, száz koronát. Ebben tévedett a pórul járt lugosi pap.