Április 16-án este hivatalosan jelentették, hogy a király báró Burián István közös pénzügyminisztert a császári és királyi ház és a külügyek miniszterévé nevezte ki.

Mint a „Magyar Távirati Iroda” értesül, a választás azért esett báró Burián Istvánra, mert nem tekintve azt, hogy birja a király bizalmát, részletesen ismeri mindazokat az előzményeket, a melyek alapos ismerete a tárgyalás alá kerülő nemzetközi egyezményekkel kapcsolatosan rendkivül fontos.

A külügyminiszter, eddigi hirek szerint továbbra is megtartja a közös pénzügyminiszterium vezetését.

Báró Buriánt elutazása előtt este háromnegyed kilencz órakor fogadta a király, s ekkor nevezte ki külügyminiszterré.

A kormány ezután az alábbi félhivatalos jelentést adta ki:
A miniszterelnökségi palotában ma délután Wekerle Sándor miniszterelnök elnöklésével miniszteri értekezlet volt, a melyen a távollevő Szterényi József kereskedelemügyi és Unkelhauser Károly horvát minisztereken kívül részt vettek az összes miniszterek. A miniszteri értekezlet arra való tekintettel, hogy a kormány ez idő szerint nem rendelkezik az eszközöknek azzal a mértékével, a melyet szükségesnek tart ahhoz, hogy a választójogi reformot tető alá juttassa, abban állapodnak meg, hogy másnap ebben az ügyben minisztertanácsot tartanak. Ezen a tanácskozáson a kormány előreláthatóan elhatározza, hogy benyujtja lemondását.

A király tiz és fél órakor megjelent a nyugati pályaudvaron, a honnan Bécsbe utazott. Az udvari váróteremben még tiz perczes kihallgatáson fogadta Vázsonyi Vilmost, a ki távozóban mosolyogva mondta az ujságiróknak:
- Resszorügyekről referáltam ő felségének.

A pályaudvaron a király néhány szót váltott Bárczy István főpolgármesterrel és Sándor László rendőrfőkapitánynyal. A vonat 10 óra 40 perczkor indult el. Vele utazott el báró Burián külügyminiszter is.