A bresztlitovszki béketárgyaláson elintézték azoknak a kérdéseknek egy részét, melyeket az orosz és a szövetséges kormányoknak egymás között kellett tisztázniok. A Magyar Távirati Iroda ezekről a megegyezésekről az alábbiakat jelenti deczember 28-án: A szövetségesek és Oroszország megbizottainak ma délelőtt tartott tanácskozásán befejezték azoknak a pontoknak előzetes megvitatását, a melyeket az általános béke megkötésénél is Oroszország között egyrészt és a hatalmak között másrészt szabályozni kell.

Ezek a tanácskozások az engesztelékenység és a kölcsönös megértés szellemében folytak. Számos fontos pont tekintetében megteremtették a megegyezés alapját. Politikai kérdéseken kívül jogi és gazdasági természetű kérdéseket is tárgyaltak és azokat a hazai hatóságok megvizsgálásának és a végleges szövegezésnek fenntartásával kielégítő módon szabályozták.

Elsősorban a háború által megszakított szerződéses állapot helyreállítása dolgában jutottak megegyezésre. Megegyeztek továbbá arra nézve is, hogy jogi, valamint gazdasági tekintetben az egyik államot nem lehet rosszabb bánásmódban részesíteni, mint valamelyes harmadik országot, a mely nem hivatkozhatik szerződéses jogokra! A hadi törvényeket meg fogják szüntetni és azokat, a kiket törvények sujtottak, visszahelyezik korábbi jogaikba, vagy pedig kárpótolják őket.

A további határozmányokban részletesebben felsorolják a háborús költségekre és háborús károkra vonatkozó szabályokat. Nevezetesen megegyeztek arra nézve is, hogy miképpen fognak intézkedni ama károkról, a melyek a haditerületen kívül a polgári személyeket érték. A hadifoglyok és polgári internáltak kölcsönös szabadonbocsátása és hazaszállítása dolgában elvi megállapodásra jutottak. Megegyezés történt továbbá a mindkét részről való kereskedelmi hajók visszaadása tekintetében. Végül gondoskodás történt a diplomácziai konzuláris viszonyok hamaros újrafelvétele dolgában.

Gazdasági tekintetben teljes megegyezés létesült a gazdasági háború haladéktalan megszüntetése, a kereskedelmi forgalom újból való megkezdése és a tervezett árucsere berendezése tekintetében. Azonkívül lényegileg megállapodás történt amaz alap dolgában, a melyen mindkét ország gazdasági viszonyait fogjuk tartósan szabályozni. Abban a fontos kérdésben, hogy mily elbánásban részesítik a mindkét részről megszállt területeket, orosz részről a következő javaslatokat tették: Teljesen egyetértve mindkét szerződő fél ama nyílt kijelentésével, hogy háborús tervek távol állanak tőlük, és hogy annexiók nélkül való békét akarnak kötni, Oroszország visszavonja csapatait Ausztria-Magyarország, Törökország és Perzsia általa megszállt részeiből és a négyesszövetség hatalmai Lengyelországból, Litvániából, Kurlandból és Oroszország más területeiről.

Az orosz kormány alapelveinek megfelelően, a mely kormány elismerte az Oroszországban élő összes népeknek egészen a különválásig terjedő önrendelkezési jogát, kivétel nélkül e területek lakosságának megadják azt a lehetőséget, hogy a legrövidebb, pontosan meghatározott határidő alatt teljesen szabadon dönthetnek abban a kérdésben, hogy az egyik vagy másik birodalommal egyesüljenek, vagy pedig önálló államot alkossanak. Valamelyes csapatoknak a szavazás által döntő vidékeken való jelenléte meg nem engedhető, eltekintve nemzeti vagy helyi milicziáktól.

E kérdések eldöntéséig azonban e területek kormányzata a helyi lakosság demokratikus módon választott képviselőinek kezében marad. A kiürítés határidejét a közelebbi körülményekkel egyetemben és a hadsereg leszerelésének kezdetét és lefolyását külön katonai bizottság fogja megállapítani. Ezzel szemben Németország azt javasolta, hogy a létesítendő prelimináris szerződés első két czikkelyét úgy szövegezzék, a mely Ausztria-Magyarországra vonatkozóan így hangzik: 1. czikkely. Ausztria-Magyarország és Oroszország kijelenti a hadiállapot megszüntetését.

Mindkét szerződő fél el van határozva, hogy ezentúl békében és barátságban fog együtt élni. Ausztria-Magyarország a megadandó teljes kölcsönösség feltételezése mellett szövetségeseivel szemben hajlandó lesz, mihelyt az Oroszországgal való békét megkötötték és az orosz haderők leszerelése megtörtént, a mostani állásokat és megszállt területeket kiüríteni, a mennyiben a 2. czikkelyből más nem következik.

Egyidejűleg Oroszország kiürítené az általa megszállt területeket. 2. czikkely. Miután az orosz kormány alapelveinek megfelelően az orosz birodalom kötelékében élő összes népek számára kivétel nélkül proklamálta a teljes elválásukig terjedő önrendelkezési jogot, tudomást vesz Lengyelország, valamint Litvánia, Kurland, Esztland és Livland részei számára azokról a határozatokról, a melyek a nép akaratát kifejezik, és a melyek szerint azok a teljes állami önállóságot igénylik és kiválnak az orosz birodalom kötelékéből.

Az orosz kormány elismeri, hogy ezek a nyilatkozatok a jelenlegi viszonyok között a népakarat kifejezésének tekintendők és kész az ebből eredő következményeket levonni. Minthogy azokon a vidékeken, a melyekre nézve a fentebb előadott rendelkezések alkalmazást nyernének, a kiürítés az első szakasz rendelkezései szerint nem intézhetők el, a széles alapú névszavazás útján megerősített különválási határozat időpontjának és modalitásainak megállapitására - a melynél minden katonai nyomás kizárandó - külön bízottság feladatává tétetik. Az orosz bizottság e kijelentéseket tudomásul vette és felfogását a következőkben állapította meg: Azon az állásponton vagyunk, hogy a népakarat tényleges kifejezésének csak oly akaratnyilvánítás tekinthető, a mely az illető területeken idegen csapatok teljes távolléte esetén végrehajtott szavazás eredményez.

Ezért azt indítványozzuk és ragaszkodunk ahhoz, hogy ezt a pontot világosabban és pontosabban formulázzák meg. Ahhoz azonban hozzájárulunk, hogy az efajta referendum megvalósítása technikai feltételeinek megvizsgálásra, valamint egy meghatározott kiürítési határidő megállapítására külön bizottságot küldjenek ki. Általában az eddigi tanácskozások lefolyása után megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a képviselt hatalmaknak nézeteit a legfontosabb kérdések szabályozása tekintetében sok pontban fedik egymást, más pontokban pedig annyira közeledtek egymáshoz, hogy az e pontokban való megegyezés reménye is alapos. A Magyar Távirati Irodának még ezeket jelentik Breszt-Litovszkból deczember 28-án: A mai harmadik, a megállapított szünet előtt való utolsó teljes ülésen Popov bolgár igazságügyminiszter elnökölt.

Az ülés megnyitása után az elnök rámutatott a megkezdett béketárgyalások jelentőségére, a melyek alapot fognak teremteni a nemzetközi jog fejlődésének új korszaka számára. Az emberiség a négyesszövetség és Oroszország bizottságainak, a mely bizottságok az orosz nép jogérzetét testesítik meg, sokat köszönhet. Hogy e gondolatnak kifejezést adjon, átadta az elnöklést az orosz küldöttség vezetőjének. Joffeur, a ki azután átvette az elnöklést, rámutatott arra, hogy a legutóbbi plenáris ülésen elhatározták, hogy egyes specziális kérdéseknek a négyesszövetség és Oroszország képviselői között való megbeszélése után a legközelebbi teljes ülést jövő év január 4-ére tűzik ki. E megbeszélések most már megtörtént befejezése után a mai ülés az utolsó 1918 január 4-ike előtt. Ezután Ibrahim Hakki pasa kért szót, hogy a kis hatnapos szünet beállta előtt néhány szót intézzen a gyülekezethez. Rámutatott arra, hogy a konferencziák megkezdésénél megnyilvánított az a reménye, hogy a művet rövidesen kielégítő módon befejezhetik, nem bizonyult túlságos merésznek. Mindazokat a nehéz kérdéseket, a melyeket a három és féléves háború felvetett, majdnem mind megvitatták és megvizsgálták.

Elmondhatjuk, hogy azok többsége ma a gyakorlati megoldás útján van. Nagyon jó eredmény az, a mit a hatnapos tárgyalások folyamán elértek. A tanácskozások ez eredményéért az orosz küldöttségnek köszönetünket kell kifejeznünk, mert a tárgyalások folyamán sok őszinteséget és sok gyakorlati érzéket tanusítottak. Végül az orosz delegáczió vezetője szólalt fel hasonló értelemben.