Dtum
Login with Facebookk
1918 | Július

Gazdasági feladataink Keleten

Most tartotta meg a Magyar-Bosnyák és Keleti Gazdasági Központ évi közgyülését, amelyen Szterényi József kereskedelemügyi miniszter is megjelent és nagyobb beszédet tartott keleti gazdasági feladatainkról.

Elsősorban is azt hangsulyozta, hogy Boszniának gazdasági érdekeit illetőleg is teljesen össze kell forrnia Magyarországgal és meg kell termékenyitenünk ezt az országot tőkével, munkával. A Keleten is ez a feladatunk. Nemzeti ipart kell a Balkán-államokban teremtenünk, mely a magyar tengeri piacra támaszkodik. Ez főbenjáró gazdaságpolitikai érdekünk. 

A közgyülést Lánczy Leó hosszabb beszéddel nyitotta meg.
Részletesen fejtegette az egyes délkeleti országokkal kifejlődött gazdasági viszonyunkat, majd annak az óhajnak adott kifejezést, hogy Bosznia és Hercegovina, amelyre nézve a mi történelmi igényünk meg van állapitva, csatoltassék közvetlenül Szent István koronájához, amint azt nemcsak Magyarország jogos érdekei, hanem a bosnyák nép jövője is megkivánja. Végül melegen üdvözölte a kereskedelmi minisztert.

Az elnöki megnyitó után Szterényi József miniszter mondott hosszabb beszédet.
Az elnök – ugymond – rámutatott arra, hogy Bosznia Hercegovinához való históriai jogunkból egy jövő szebb megoldását várjuk. Itt a mult sulyos mulasztásait kell sürgősen helyreállitanunk. Boszniát és Hercegovinát nem tekinthetjük gyarmatnak, amelyet kiaknázunk, hanem részesévé kell tennünk a magyar közgazdasági politikának minden vonatkozásában, hogy azt a népet, amely felekezetileg tagozva, felekezeti csoportok szerint soha össze nem olvadhat egy nemzeti testté, minden részében lelkületileg magunkhoz kapcsoljuk.

Minden érdeke Magyarországnak ahhoz füződik, hogy Bosznia-Hercegovina népeit meggyőzze azzal, hogy bármely politikai irányzat kerüljön is itt uralomra, egy abban a feladatban, hogy Bosznia-Hercegovinának teljességében össze kell olvadni érzületileg is, gazdasági érdekeit illetőleg is a magyar szent korona országaival. Ez lehet egyedül a jövő helyes politikája. Nem kihasználni akarjuk azt az országot, hanem megtermékenyiteni, magyar tőkével, magyar tudással, magyar munkával. 

A magyar tőke a Balkánon már évtizedekkel ezelőtt megkezdette a maga kulturmunkáját, de elhibáztuk ott, hogy átengedtük a balkán-népek gazdasági összeköttetését a velünk szemben álló nemzeti gazdasági törekvéseinek és nem tereltük oly irányba, hogy felszivói lehettünk volna a balkán-nemzetek gazdasági termékeinek és közvetitői produktumainak a müvelt Nyugat fogyasztóihoz, miként kulturailag is nekünk kell közvetitenünk Nyugat és Kelet között. 

Nekünk a magyar tőke kiplántálásában a fizetési mérlegünk megjavitására kell törekednünk és erre nézve nincs hálásabb talajunk, mint a Kelet államai. És im a magyar tőke ezt az utat megteszi, elviszi egyuttal a kelet népe közé a magyar tudást, azt a tudást, amelynek kultura és közgazdaság tekintetében ott termékenyitőleg kell hatnia.

Arra kell törekednünk, hogy elősegitsük a keleti államoknak gazdasági önállóság iránti törekvését azáltal, hogy mi a magyar tudást és a magyar munkát elvisszük oda és nacionalizáltatjuk vele és nemzeti ipart teremtünk Bulgáriában, Törökországban, Romániában, amely nemzeti ipar, támaszkodva a magyar anyaiparra, leend az a kapocs, amelytől a fizetési mérleg javulását várhatjuk. 

A balkán-államokkal való gazdasági kapcsolat amig egyrészről cél, t.i. a mi magunk nagyobb arányu gazdasági kifejlődésének előmozditója, azonképen egyuttal kell, hogy erőteljes eszköz is legyen számunkra. Eszköz a gazdasági érdekek előmozditására. Politikai közelebbhozatalára a balkán-államoknak és népeknek érzületileg a monarchiához és Magyarországhoz és semmi akadálya nem lehet annak, hogy a keleti népek és a magyar nemzet és a monarchia között egy bensőbb politikai és egy bensőbb gazdasági kapcsolat fejlődjék ki.

Az angolok királya a politikai entente kiegészitéséül a háboru utánra a gazdasági háborut hirdeti. Immár kétségtelen tehát, hogy a támadó tendencia be fog következni. Addig, amig a reánk kényszeritett gazdasági harc tartani fog, egyetlen nyersanyag vonalunk csak a Kelet lehet. A Kelet a maga gazdag nyersanyagtárházával segitheti ki annyira amennyire a mi gazdasági életünket.

És minél nagyobb mértékben fogjuk ezt megtehetni, anélkül, hogy ezáltal különösen a török gazdasági érdekek ellen cselekednénk, annál nagyobb mértékben fogjuk egyrészt Törökország gazdasági fellendülését, másrészt Magyarország ipari megerősödését szolgálni. Kérem – ugymond befejezésül – a magyar-bosnyák és keleti gazdasági központot, hogy a maga bebizonyitott agilitásával szolgálja Magyarország és a Kelet gazdaság érdekeit.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Az országos lakáskérdés Az országos lakáskérdés
A lakásinség majdnem minden városban érezhető volt már a háboru...
Kedvezően folynak a tárgyalások a tótokkal Kedvezően folynak a tárgyalások a tótokkal
A belpolitikai események központjában Jászi Oszkár nemzetiségi...
Ezüstlabda mérkőzés: MFC. – UTE. 4 : 1
Az ujpesti népszigeti pályán mérkőzött a mult vasárnap e két csapat a...
Az orgoványi rablógyilkosság főtárgyalása Az orgoványi rablógyilkosság főtárgyalása
Harmadfél esztendővel ezelőtt, sőt még tavaly is, csak suttogva és...
A magyar-osztrák mérkőzés nagy bevételéről A magyar-osztrák mérkőzés nagy bevételéről
7000 korona jutott az Üllői-uti pályának a magyar-osztrák mérkőzés...
A masurium és rhenium felfedezése. A masurium és rhenium felfedezése.
Amióta megtudtuk, hogy nem az atómsúly az elemek legfontosabb...
Uitz Béla Uitz Béla
Ritkán volt a szürkeségnek nagyobb kelete, mint manapság –...
Németország ereje Németország ereje
Az ántánt most azon töri a fejét, hogy miből telik annyi német...
Meghalt a madárvédelemben Meghalt a madárvédelemben
A földmívelési miniszter szigorun eltiltotta az erdei éneklőmadarak...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98