Dtum
Login with Facebookk
1919 | Július

A bűn irodalma

Külföldi folyóiratokból

Erről a témáról hoz rövid ismertetést a Socialistische Monatshefte tavalyi, 51. kötete abból az alkalomból, hogy Franz Diderich, a német irodalom avatott ismerője, bűnügyi történetek hozzátételével kezdte meg kiadványai sorozatát a Vorwärts vállalatában. Ezt a kötetet újabbak fogják követni. 1911-ben a Lese már hasonló vállalkozásba fogott.

 

Akkor Artur Kurtscher adott ki egy kötet bűnügyi történetet, köztük Schiller munkáját, a Verbrecher aus verlorener Ehre-t és Kleist Michael Kohlhaas-át, ennek a vállalatnak azonban nem volt folytatása.

 

A Diderichtől kiadott első kötet Schiller és Kleist elbeszélésén kívül Droste-Hülshoff Judenbuch-át tartalmazza: oly elbeszélések ezek, melyeknek kriminálpszichológiai értékét növelik azok a történelmi képek, melyek megkapó világossággal bontakoznak ki az olvasó előtt.

Sajátságos az a hatás, melyet a bűn úgy a költőre, mint az olvasóra tesz. Ezt a hatást sokan elemezték már, és sokféleképen igyekeztek megmagyarázni, a magyarázatok éppoly érdekesek, mint maga a tény. Kriminálpsychológusok azt a valóságot hangsúlyozzák magyarázatukban, hogy a rendes és törvénybontó ember között nincs végtelen különbség. "A két szélsőség között - írja az egyik - a lappangó bűn hatalmas területe van, benépesítik ezt azok, kik megmaradnak a gondolatnál és elképzelésnél, s nem lépnek ki a tett mezejére".

Annyi bizonyos, hogy minden irodalom, mely a bűnnel foglalkozik, e kérdés iránt határtalanul felcsigázott érdeklődésben nőtt fel: kezdve Poen, Conan Doyle s Emile Gaboriaun át e műfaj mai képviselőiig, a skandináv Sven Elvestadig s Frank Hellerig. Schillert illetőleg egyébként ismerjük azokat a közelebbi körülményeket, melyek őt általános érdeklődésre számot tartó tárgyához segítették.

 

Előszavában, melyet az általa kiadott Sammlunk Merkwürdiger Rechtsfälle als ein beitrag zur Geschichte der Menschheit 1792-1795-ben írt - (többé-kevésbé érdekes bűneseteknek négy kötetes, hivatalos gyűjteménye) - egyebek közt a következőket mondja:

 

"Az olvasási kedvnek egyre mohóbb szomjúságát - mely ma már azokat a néprétegeket is áthatja, melyeknek szellemi megműveléséért az állam oly keveset tesz - ahelyett, hogy jó írók nemes célokra használnák fel, középszerű skriblerek és nyerészkedő kiadók, zsákmányolják ki, kik rossz áruikat, a szükségletre számítva, forgalomba hozzák, ha ezzel a népműveltségnek és közerkölcsnek ártanak is.

 

Még mindig szellemtelen, ízlés- és erkölcsrontó románok, dramatizált históriák s egyéb effélék töltik meg a könyvtárakat és olvasótermeket, s ölik ki az egészséges elveknek azt a csöpp maradványát is, melyet a színházigazgatók még megkíméltek".

 

(Mily időszerű felkiáltás!) "Ha az ember aztán kutatja, hogy mi az, ami a középszerűségnek e szörnyszülötteiben érdekli az olvasókat, be kell látnia, hogy nincs egyébről szó, mint egy általános emberi vágyról, mely szenvedélyes és bonyolult helyzetekben leli örömét és kielégülését - oly helyzetekben, hangokban és tulajdonságokban tehát, melyek éppen a legsilányabb könyvekből a legkevésbé szoktak hiányozni.

 

Ám ezt a vágyat, mely így oltalmába veszi a hitványat, nem lehetne érdemesebb célra irányítani? Nem keveset, sokat nyerne az igazság, ha a jó írók kissé leereszkednének s ellesnék a rosszaktól azokat a fogásokat, melyekkel azok olvasókat szereznek maguknak s felhasználnák e fogásokat a jó célra".

Schillernek e néhány sorában két figyelemreméltó gondolat van. Az egyik rámutat a haszonra, melyet a jó bűnügyi irodalom hajthat, amely hasznot csak növeli, hogy az olvasó felismeri a bűnösben az embert, az embertársat, kit többnyire, ha ugyan nem mindig, a végzet vagy a körülmények taszítottak le a jog és rend útjáról, s aki inkább segítségünkre és részvétünkre, mint gyűlöletünkre méltó.

 

A másik gondolat jelzi a határt, mely a ponyvairodalmat az irodalmi és művészeti értéktől - noha elég elmosódottan - elválasztja. Ezt a határt nyilván az a lelki hatás vonja meg, melyet a jó bűnügyi regény tesz - még akkor is, ha mint mindenekelőtt Poenál, a legborzalmasabb eseményeket is szövi.

 

A nagy művészet itt is az igazságnál való megmaradás - akár betű szerinti, akár viszonylagos értelemben, - a szenvedélyek felesleges felkorbácsolása nélkül. Végül is: az igazi művészt mindig nemes érzékenység vezeti útján, ez mindig figyelmeztetni tudja a határra, melyen túl a ponyvairodalom végtelen sivatagja következik.

 

Földi Mihály

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Kisérletek a látási érzékről Kisérletek a látási érzékről
Az, a mit érzékeinkkel megfigyelünk, vagy a mint azt felfogjuk, ne...
A motorkocsi A motorkocsi
Néhány hét múlva a főváros közönsége is megláthatja majd, amit hazánk...
Letartóztatták Tisza délelőtti látogatóit Letartóztatták Tisza délelőtti látogatóit
Lapzártakor értesültünk, hogy rendőrség elfogta Gärtner Marcelt. A...
Az igazi Máriaüveg és az üvegkeretek Az igazi Máriaüveg és az üvegkeretek
Szerepe, miként szakadatlan alkalmazása bizonyítja, túlélte a...
Novák Éva újabb két csúcseredményt állított fel Novák Éva újabb két csúcseredményt állított fel
Csütörtök délben újabb két új magyar csúcseredmény született. A nagy...
A magyar tornászok sikere Velenczében A magyar tornászok sikere Velenczében
Az olasz torna szövetség f. évi május hó 8-tól 12-ig terjedőleg...
Az UTE jubiláris kardvívóversenyének győztese Rajcsányi László Az UTE jubiláris kardvívóversenyének győztese Rajcsányi László
Az Újpest Torna Egyesület ötéves fennállása alkalmából húsvét...
Irógéppel készitett kép Irógéppel készitett kép
Sok mindenféle módon készitettek már képet: ecsettel festettek,...
A Potemkin matrózai is szítják a romániai zavargásokat A Potemkin matrózai is szítják a romániai zavargásokat
Újabb jelentések szerint Hadeu tábornok, a csernovitzi...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98