Dtum
Login with Facebookk
1921 | Szeptember

Népszínmű a Vígszínházban

Huszonöt esztendős jubileumát ülte a Vígszínház, és az ünneplő köntös, amelyet erre az alkalomra magára öltött, a népszínmű volt. "A piros bugyelláris"-t játszották azzal a kinyilatkoztatott elhatározással, hogy a népszínművet nem csak alkalmi parádénak szánta a színház, hanem ezentúl állandóan műsorára veszi. Ez a visszatelepítési gondolat a levegőben van most, és kár volna érte, ha egy másfajta szél elvinné.

 

Éppen ezért nem az érdekelt elsősorban, hogy a színház milyen készséggel ad népszínművet, hanem, hogy miképpen állítja vissza a színpadra. A rendezés, sietünk megállapítani, érezte, hogy itt nem csak egy ünnepi alkalomhoz mért jó előadásról van szó, hanem vállalni kell a feladatot, hogy az elpihent műfaj új életéhez egyengesse az utat. A megoldás a realitás keresését mutatta. A népszínművel egybeforrott nóta nem maradt el, de szervesebben igyekezett külső formáival beleilleszkedni a játékba.

 

Üresen maradt a zenekar, s helyette cigánybanda húzta a színpadon az énekes fülébe. A darab meséje jórészt indokolttá tette ezt a megoldást, mint ahogy "A falurosszá"-ban például még könnyebben elfogadható lenne a színpadon, a cselekményben résztvevő muzsikaszó. Ezt azonban minden népszínműben így megcsinálni nem lehetne, s csak az marad választásul, hogy jórészben vagy egyáltalában kimaradjanak a dalok, vagy pedig vegye át régi szerepét a zenekar.

Ebben a választásban többről van szó, mint a muzsika-kérdésről. Az vár eldöntésre, hogy az új népszínmű a dráma vagy az operett irányában induljon. Ha dráma lesz belőle, akkor nem a népszínmű éled fel, hanem az történik, hogy a színpadon több szóhoz jut a magyar nép.

 

Ez is cél lehet, de amikor ennek a speciális magyar színpadi játéknak felébresztéséről van szó, amihez egyébként új alkotásokra is szükség van, ezt csak úgy tudjuk elképzelni, hogy ne pusztán a népszínmű alakjai lépjenek a színpadra, hanem öntse el azt a népszínműnek egész színe, íze, játékos, nótában, táncban kirobbanó hangulata. Az élet csak erőforrás legyen, de a játék maradjon meg játéknak, amely túl a realitáson, illúziók délibábját nyissa meg előttünk. Vagyis a régi népszínművet csak csiszolni szabad, az újat pedig még a réginél is lebegőbbé, meseszárnyon szállóvá, színesebbé, kalandosabbá kell tenni.

 

Megmérni ezt a műfajt az operettel nem tudjuk, de azért mégis az operett szolgálhat mértékül ahhoz a távolsághoz, amelyben a népszínmű a drámától van. A játék pedig pontosan olyan légyen, mint a darab: játék az élettel és nem naturalizmus. A mese deszkáján a csizmák nem kopnak el, a vászon mindig fehéren lobog és ha a piros cipő finom szattyán, az ingváll selyem: ki akad meg ezen, ha olyan emberek hordják, akiket mesekönyvből vágtak ki.

Ez lehet az új népszínmű útja, de az a feleút, amelyet a Vígszínház megtett, önmagában nagyon szép volt. Csortos Gyula a kiszabott keretben nagy gonddal és nagy sikerrel rendezte az előadást. Varsányi Irén kedves és hetyke Török Zsófi volt, Hegedűs Gyula művészien igaz Török bíró szerepében, Csortos egészen egyéni és mégis a faluból nőtt huszár, Tanay felejthetetlenül kedves cigány, Vendrey mestere a mókának. Az előadás kedve és tempója - vígszínházi.

 

Losonczy Zoltán

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
A népszínmű
Szabó Ágnes

A népszínmű a XIX. században kialakult színpadi műfaj, népies külsőségekbe foglalt zenés színdarab. Bécsben is igen szeretik, Magyarországon a kiegyezés után jött divatba. Míg Európa színpadain a modern társasági dráma és a legújabb irányzatok, a naturalizmus keresi új útjait, addig a nálunk oly népszerű népszínmű teljesen ellentétes irányt mutat a haladással.

A színpadon pirospozsgás, egészséges, problémákat még hírből sem ismerő álparasztok táncolnak, népviseletben és énekelnek, tiszta romlatlan népdalokat vagy műdalokat. A konfliktus legfeljebb csak szerelmes játékok ütközéséből fakadhat – szeret, nem szeret - de a végén megint mindenki énekel és boldog.

A műfaj megteremtője Szigligeti Ede, jeles művelői Tóth Ede, de Gárdonyi Géza is próbálkozott a műfajjal. Ennek a műfajnak 1875-től a Népszínház lesz otthona, melynek első igazgatója Rákosy Jenő volt. A társulata Blaha Lujzával és Tamássy Józseffel az élén állt össze.

Az első időben a Nemzeti Színháztól átvett népszínműveket játszották, a század vége felé operetteket Pálmay Ilka, Hegyi Aranka, Fedák Sári szereplésével. A Népszínház a nyolcvanas években élte fénykorát. A századforduló után azonban nem bírta a versenyt az új irányokkal. A táncos operettek leszorították a műsorról a népszínműveket.

1907-ben Máder Rezső a színház utolsó igazgatója még feltámasztja a műfajt. Végül a régi Nemzeti Színház lebontása miatt a társulat átköltözött a Népszínház épületébe, s így mint „népszínház” meg is szűnt működni.


A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Rajcsányi és Kabos holtversenyben került az első helyre Rajcsányi és Kabos holtversenyben került az első helyre
Az Újpesti Torna Egyesület vasárnap a Tungsram Kultúrházban...
Apponyi, Andrássy és Hegedüs válaszolnak Rassay szegedi beszédére Apponyi, Andrássy és Hegedüs válaszolnak Rassay szegedi...
Rassay Károly szegedi beszámolóbeszédében közös akcióra hivta föl a...
Gőzüzemű műkőgyár Nagy-Kőrösön Gőzüzemű műkőgyár Nagy-Kőrösön
Örömmel jelentjük, hogy a mészhomok kő-gyártás eszméje rohamosan...
Rövidek Rövidek
A jugoszláviai sokolszervezetek Péter trónörököst választották meg a...
Találgatások a miniszterelnök bécsi útjáról Találgatások a miniszterelnök bécsi útjáról
Wekerle miniszterelnök január 7-éig maradt Bécsben s ez alkalommal a...
Lehet-e háború Oroszországgal? Lehet-e háború Oroszországgal?
A legutóbbi napokban megtörtént az a fordulat, a mely ennek a...
Bárány 59.8 mp-es remek győzött 100 méteren Berlinben Bárány 59.8 mp-es remek győzött 100 méteren Berlinben
Bárány István a berlini úszóverseny első napján 2 p. 11.8 mp-re...
Az elektromos forrasztás Az elektromos forrasztás
Mikor a szekerünk a rossz, homokos uton nagy kinnal a fordulóig ér, s...
Ugrás közben lefotografált ló Ugrás közben lefotografált ló
Mióta Daguerre 1838-ban elkészítette első kezdetleges fényképét, az...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98