Dtum
Login with Facebookk
1922 | Május

A pénzpiac és a szakipari szövetkezetek

Irta: Patatics Rezső, az I.O. K. Sz. aligazgatója

Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete második üzletéve eredményének lezárásánál nem lesz érdektelen visszapillantást vetnünk a pénzpiac és a pénzügyi lehetőségek szempontjából ez eseményekben és kilengésekben annyira gazdag esztendőre.

Kétségtelen, hogy a magyar pénzpiac legválságosabb esztendeje a háború lezajlása óta a tavalyi, az úgynevezett „Hegedűs-éra" volt, amely hónapok alatt oly lehetetlen valutakilengést produkált felfelé is, lefelé is, hogy minden vállalkozás lehetetlenné vált. Az egész gazdasági élet bázisa a valutajáték lett s a munka és a termelés érdekét semmibe se vették. Mai kétségbeejtő külkereskedelmi statisztikánk nem csekély részben erre a szomorú emlékű korszakra vezethető vissza.

Az iparvállalatok és cégek százai, amelyek nem rendezkedtek be a „valutajavulás”-ra, tönkrementek és minden intézmény örült, amely hajóját simán vezethette át a Hegedűs-korszak Scillái és Charyb-disei között az idei évre. Kiszámíthatatlan nemzeti érték az, ami ezidő alatt a vállalkozás és üzlet megbénulása miatt megsemmisült s az egész ipari élet egy szédületes valutaspekuláció színhelye lett, ahol hosszú évek és a ma becsületes munkája és annak eredménye egy éjjelen át értéktelenné lehetett. A józan, reális, jól kalkulált vállalkozás lehetősége megszűnt volt, az iparos nem dolgozhatott, a gyárak pihentek s mindenki csak „Zürich"-re figyelt. 

Természetesen ez a gazdasági válság nem kímélte a szakipari szövetkezeteket és azok központját sem. De egyre jó volt e nehéz esztendő, hogy ez intézmény életképességét és szükségességét feltétlenül bizonyítsa. Mikor egész iparágak, mint a textil, melyekben érdekeltek voltunk, úgyszólván tönkrementek, az ipari központ zökkenő nélkül böjtölte át a legválságosabb időket és a piaci árviszonyok szeszélyes forgatagából is versenyképesen és győztesen került ki, hogy kipróbált erejét és támogatását továbbra is biztosítsa a szövetkezett iparosságnak. 

A zsenge palántára kétszeresen veszedelmes a vihar, egy új intézmény kétszeresen érez minden megpróbáltatást! De e próbák egyúttal a siker és a jövő fejlődés záloga. Reméljük, hogy a szakipari szövetkezetekre és általában az iparra pénzügyi szempontból kedvezőbb lesz az idei esztendő, bár Hegedűsnek a gyakorlatban teljesen megbukott ideája, a pénzszűke ma is reánk nehezedik. A kintlevőségeket csak igen nehezen, vagy egyáltalában nem lehet behajtani s így a követelések valamely meghatározott napra való befutására számítani egyáltalában nem lehet. A pénzszűke nyomában jár a hallatlan hiteluzsora, amely minden hasznot eleve a tőke részére biztosít.

Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének – sajnos – a törvényesítés késedelmessége miatt még mindig nincs meg az az anyagi ereje, amely a szövetkezetekben tömörült kisiparosok részére szükséges hitelt, a vállalt munkák finanszirozását és a készmunkák külföldön való értékesítését, valamint az anyag- és szerszámmal való ellátást minden tekintetben lehetővé tenné s így a pénzpiac feszültségének káros szimptómái (a bankkamat nagysága) alól szintén nem vonhatta ki magát. 

Kétségtelen, hogy a pénzpiac kedvezőbb alakulása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar kisipar talpraállhasson és a kisipari műhelyek életre kelhessenek. Ha nincs meg a termelés intenzitásához szükséges tőke és hitel, megáll a munka, nincs fogyasztó és kihull az iparos kezéből a szerszám: a tű és a kalapács. 

Az idei év auspiciumai e tekintetben is kedvezőbbek és éppenséggel biztatók. A végre-valahára megvalósuló építési akció bizonyára megindítója lesz annak a várva-várt ipari fellendülésnek, amelytől – mondhatjuk – az egész ország jövője függ. A szakipari központ bizonyára nagy segítségére lehet ebben az iparosságnak és miként tőkeszegényen, minden pénztechnikai nehézséggel szembeszállva, átvezette a szövetkezeti iparosságot a legválságosabb elmult esztendőn, úgy a fellendülés és munka boldogabb éveiben is, szabadabb financiális atmoszférában még sikeresebben szolgálhatja mindnyájunk ideálját: a kisipari munka elismertetését és érvényesülését.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
 Sajtok készítése házilag Sajtok készítése házilag
A sajtkészítés általában nem könnyű dolog, mert az eredmény számos -...
A téves hallás gyógyitása A téves hallás gyógyitása
A téves hallás orvosi neve halluczináczió, a mely épp olyan...
Beduin szépség Beduin szépség
Arcán késvágásokból származott sebhelyek láthatók, de ezek a sebek az...
Magyarország – Ausztria 1:1 (1:0) Magyarország – Ausztria 1:1 (1:0)
Az ötvenhetedik magyar-osztrák mérkőzésnek ezek a szép külsőségei, ha...
Jean Cocteau Jean Cocteau
Négy szó ragyog a Grand Écartnak, Cocteau első regényének...
A MASz bajnoki viadalai A MASz bajnoki viadalai
Július hó 13-án és 20-án, mindkétszer az FTC sporttelepén, úgy első...
Kiállítások
Két kimagasló eseménye is volt az elmúlt hónap képzőművészeti...
A választójogi reformjavaslat és egyéb problémák A választójogi reformjavaslat és egyéb problémák
Karácsony táján, ujév előtt rendszerint szünetel a politika. Ilyenkor...
Készül az új Lánczhíd Készül az új Lánczhíd
A legnagyobb magyar hatalmas alkotása, a Pestet Budával összekötő...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98