Egyike a legnagyobbszerü tudományos vállalkozásoknak az, amelyet az amerikai Carnegie intézet Bauer indítványára l904-ben megindított. Elhatározták ugyanis, hogy a Föld mágneses állapótát lehető teljességgel felmérik. A Carnegie-intézet az e vállalkozáshoz szükséges óriási pénzösszegeket bőségesen bocsátotta a Bauer igazgatása alatt álló intézet rendelkezésére.

Fennállásának első 10 esztendeje alatt az intézet 38 expedíciót küldött a Föld minden része felé, hogy ott a földmágnesség három alapelemét (a declinatiot, inclinatiot és az intensitast) lehetőleg sok helyen lemérjék. Az intézet tagjai jártak Tripolisban, Egyiptomban, Abessziniában, a Szaharában, a Kongó-folyó vidékein, Peru és Bolivia magas fensikjain és Brazília őserdőiben. És így tovább; alig van a Földnek oly vidéke, ahol az intézet sátrait fel ne ütötték volna.

Ezek az expediciók összesen 1,300.000 km.-t tettek meg szárazföldön és 300 állomáson végeztek a méréseket. Minthogy a Föld felszinének legnagyobb részét tenger borítja, a szárazföldi észleléseket tengeri észlelésekkel kellelt kiegészíteni. E célra 1905-ben a "Gallilei" nevű hajót rendezték be, majd 1909-ben a földmágnességi mérések követelményeinek megfelelően, egészen uj hajót, a "Carnegie"-t építették.

Ez a hajó tisztán fából és nem mágneses fémből (sárgarézből és aluminiumból) épült. A gépek, a kések, villák, a szerszámok stb. szintén a vas és acél teljes kizárásával készültek. A két hajó különböző tengereken. 27.000 km-t tett meg. Mindenütt a földmágnességi elemeket épp ugy mérték, mint a szárazföldön.