Dtum
Login with Facebookk
1924 | Augusztus

Isten hozta!

Közeli egymásutánban ez már a második eset, amikor filmszínész, mint rendező, felülmúlja a hivatásos rendezők nagy részét. A The Kid után, amelynek a zseniális Charles Chaplin volt a rendezője, most a Hospitality c. vígjáték megalkotásában Roscoe Arbuckle alkotott kimagasló eredményt, Arbuckle, aki Fatty néven népszerű alakja az amerikai bohózatoknak.

A Hospitality, amelyet Isten hozta! címmel játszanak a magyar filmszínházak, a közönségnek nem mindennapi mulatság, a hozzáértőknek azonban egyenesen ritka meglepetés. Akik figyelemmel kísérték a mozivígjáték fejlődési vonalát, azt hihették, hogy annak teljes és igazán filmszerű lehetőségei csak a burleszkben adódnak, amelynek legmélyebb hatása azon alapszik, hogy irreális játékot ad reális miliőben. A régi értelemben vett komikumhatásokra, legalább látszólag, egyre kevesebb tér kínálkozott a mozivígjátékban.

 

És most ebben hoz egyszerre váratlan és új eredményeket az az új filmjáték. Főszereplője Buster Keaton, aki szellemes és finom változatát adja annak a komikus alaknak, amely már mint típus kezd megjelenni a burleszkekben: megtestesítője a bámulatos ügyességű ügyefogyottságnak, a találékony maflaságnak, a magát mindenben feltaláló gyámoltalanságnak. Halálos komolyságú játéka a mosolyt és nevetést nem ismeri, de mélyéig tele van valami különös szent balgasággal és rafinált naivitással.

Elképzelni sem lehet kitűnőbb alakot a Hospitality paradoxonokra alapított sujetjéhez. Vígjáték, amely gyilkosságokkal kezdődik, és amelynek elejétől végéig revolvert szorongatnak kezükben a szereplők, és amely amellett nem burleszk, hanem realisztikus történet, valószerű szituációikkal és lélektani megokolásokkal. Alapgondolat a legjobb komikumforrás: egy fiatal fiú véletlenek különös találkozásképpen vérbosszúra esküdött családi ellenségeinek házába kerül.

 

Azok bosszúéhségét megköti a vendégjog, de pisztollyal kezükben lesik, hogy vendégük, ha csak véletlenül is, kilépjen ajtójukon. A vendég is tudja, hogy életét ez a tabu védi, és azért minden módon igyekszik meghosszabbítani a vendégszeretetnek, a hospitality-nek idejét, napokat töltve az életére lesők házában, akikkel egy asztalnál eszik. A vendégjognak ez a pontos betartása külön még valószínűvé van téve: a fiatal fiú odautazása közben szolgálataival hálára kötelezte a ház kisasszonyát.


A groteszk komikumnak ez a forrása nemcsak erős, hanem szimbolikus mélységű is. A polgári morálnak pompás szatírájú és iróniájú kigúnyolása. Mintha az emberi élet furcsa tükre volna ez a vígjáték: valamennyiünk életének csak az ad több-kevesebb szabadságot, hogy a rosszindulatú ösztönöket erős morális formák kötik meg, de ez a szabadság és biztonság rögtön illúzióvá foszlik, amint valaki vigyázatlanul ki mer lépni ezeknek a morális korlátoknak az ajtaján. Ennek az életre menő játéknak keserű komikuma könnyű, kedves humorrá tisztulva árad szét ebből a nem mindennapi mélységű filmjátékból.

A mulatságos alapgondolat teljes kifejlesztését is jól oldja meg a kitűnő rendezés, és sok mindennel igyekszik felfokozni. A játék befejezése egy bravúros moziüldözés, amelyben következetesen a középső részhez, ügyes váltakozással, ötletek gazdag bőségével sorakoznak a komikus és az idegekre menő motívumok, hogy végül egy kedves jelenetben megoldódjon a tragikomikus bonyodalom.

A múlt század elején játszódó cselekménynek egyik fontos szereplője a gondosan rekonstruált első vasút. Szegény ellen a rendezés is, a felírások is felvonultatnak minden jó és rossz viccet, amelyet a vicinálisokra valaha kitaláltak. Akik érzelmes kegyelettel gondolnak vissza a mai technikai civilizációnak száz év előtti hőskorára, azokat talán bánthatja is az, hogy szándékosan gúnykacajnak teszik ki azokat az első eredményeket, amelyekre minden későbbi továbbfejlődés épült.

A bájos biedermeier sujet kedvéért talán a magyar felírások ötletes szerzője, Mihály István is mérsékelhette volna egy kissé sokszor nagyon merész humorát. Legalább annyira, hogy anakronizmusaival ne rontotta volna a pompás filmjáték hangulati és művészi egységét.

 

Hevesy Iván

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Beszélgetés Melha Armand dr. városatyával, aki a legnyagyobb elismeréssel s teljes lelkinyugalommal emlékezik vissza kéthetes fogságára Beszélgetés Melha Armand dr. városatyával, aki a legnyagyobb...
Ismeretes, hogy mint egy két héttel ezelőtt a vizsgálóbíró...
Az antiszemiták második garnitúrája Szegeden Az antiszemiták második garnitúrája Szegeden
A vasárnapi fejvédő gyülésre, amelyet délelőtt 10 órakor a...
Új beruházásaival megsokszorozza kapacitását a Magyar Repülőgépszerelvénygyár Rt. Új beruházásaival megsokszorozza kapacitását a Magyar...
A világháborús magyar ipar számos vonatkozásban szolgáltatta...
Az ukrániai gabonaforgalom Az ukrániai gabonaforgalom
Az Ukrániával való béke kedvező kilátásai az Ukrániával való...
Néhány szó a fegyenciparról Néhány szó a fegyenciparról
A kisiparosság régi sérelme, hogy állami pénzen felszerelt üzemekben...
Meghalt Karl Kraus Meghalt Karl Kraus
Bécsben meghalt Karl Kraus közíró, olvastam valamelyik magyar...
Magyarország atlétika bajnokságai Magyarország atlétika bajnokságai
A MASz bajnoki versenye a hideg-szeles idő ellenére közel 6000 nézője...
Az ipar biztonságától függ a társadalmi béke Az ipar biztonságától függ a társadalmi béke
Gazdasági és szociálpolitikai szempontból egyaránt eseménye volt a...
1902. junius 15-ike sikerei 1902. junius 15-ike sikerei
A magyar sport történetében szinte páratlanul álló napot jelez a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98