Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1924 | Július

Pénzszükséglet – hitelválság

Bankjegyforgalmunk megközelíti a három billiót, ami szörnyű nagy pénzmennyiség. És mégis mindenki azon panaszkodik, hogy nincsen pénze.

 

A gazdát már egészen kiszivattyúzta az adópolitika meg a kényszerkölcsön. Most jutna egy kis pénzhez az új termésért, de ez csak arra lesz elég, hogy fedezhesse az üzemi kiadásait. Mert azt már megtanulta a gazda, hogy nem jó vásárt csinál, ha aratás után az egész termését piacra viszi.

 

Ilyenkor a közvetítő kereskedelem igyekszik leszorítani a gabonaárakat, hogy olcsón vegye kézbe a termést s hónapok multán drágán adhasson túl rajta. Most tehát csak egy kisebb része mozdul meg a kenyérgabonának; ami pénz ebből befolyik, azt elnyelik a folyó kiadások.

 

Az adóterminusokból sem fogyunk ki soha.
Az új termés ára tehát be van már táblázva alaposan, nem marad meg abból a jövő gazdasági évre szükséges forgó üzleti tőke sem, annál kevésbbé futja hasznos befektetésekre. Eszerint kölcsönpénz kell a gazdának, még pedig sok, igen sok.

 

De hát honnan vegye?


Az új Nemzeti Bank
alapszabályszerűleg adhat ugyan hathónapos lejáratú váltóhitelt, de ezt a hitelt közvetlenül minél kevesebb nagygazda fogja élvezni; a hitelre szorulók többsége bankközvetítésre lesz utalva s ez a közvetítés már igen drága, 30-40 százalékos kamatú pénzt jelent, amit a gazda, akinek lassan fordul meg a pénze, nem bir meg.

 

Hosszú lejáratú hitelről, mint amilyen a régi jelzálogkölcsön volt, egyelőre még csak nem is beszélhetünk.


Olcsóbbá válik a gazdahitel, ha a körzeti hitelszövetkezetek útján kapják, de ezek a körzeti szövetkezetek idáig még csak 15 milliárd korona kölcsönt tudtak nyujtani s aztán kifogytak a szuszból.

 

Most megint 10 milliárdot kapnának, de csak akkor, ha a gazdák is ennek megfelelő értékű új üzletrészt jegyeznek, azaz felerészben ők maguk járulnak hozzá a körzeti szövetkezetek kifejlesztéséhez. 

Mondanunk sem kell, hogy ez a hitelösszeg a mezőgazdaság félfogára is alig elég.


A kisgazdák az Országos Központi Hitelszövetkezet révén juthatnak kölcsönökhöz, azonban ezt a hitelforrást is ugyancsak meg kellene duzzasztani, hogy kielégíthesse a jelentkező szükségleteket.


Teljesen hitelforrás nélkül állanak azok a földmívesek, akik most kapnak földet a földreformtörvény útján. A törvény alapján földet még csak lehet kihasítani számukra s a vételár megállapítását is ki lehet tolni, de az évi haszonbérösszeget fizetni kell; ezenkívül vetőmagra és némi felszerelésre is szükség van.

 

Végül a föld megmunkáltatásához is pénz kell, mert kezdetben igen sokan idegen fogatos munkára vannak utalva, ami pénzbe vagy robotba kerül. Honnan szerezzen most már a földhöz juttatott egy kis pénzt a meginduláshoz, vagy kihez folyamodjék, ha önhibáján kívül megakad a fizetésekben? Erre a súlyos kérdésre nem tudunk feleletet adni.

 

Az egyedülálló új parcellabirtokos vagy kishaszonbérlő helyzete tanácstalan, semmiféle pénzügyi szervezet nem áll mögötte s nincs, aki feltartóztassa a bukását. Most akar létrehozni a földmívelésügyi miniszter egy pénzügyi szervezetet, amely a régi birtokosok és a földhöz jutottak között a közvetítő szerepet vállalná s amely esetleg hitelműveleti úton is nyújthatna bizonyos segítséget.

 

Hanem ide megint csak pénz, még pedig sok pénz kell.


Hitelért kiabál az ipar és a kereskedelem is. Az egész magyar közgazdaság rákfenéje, hogy nincs tőke a termelő erők kifejlesztéséhez s ami kevés hitel rendelkezésre áll, az drágaságánál fogva tűrhetetlenül drágává teszi az életet.


Belső erőnkből nem birjuk kielégíteni hitelszükségleteinket s minden reményünk az, hogy a külföldi állami kölcsön folytatásaként magántőke is jön be hozzánk a külföldről és ez kellő biztosítékok mellett jóval olcsóbb lesz a mai kölcsönöknél, tehát le fogja szállítani a kamatlábat.

 

Úgy várjuk a külföldi tőkét, mint a szikkadt föld a termékenyítő esőt s a külföld érdeklődése azzal biztat, hogy várakozásunk nem alaptalan.

 

A kormány a külföldi tőke bejövetelének minden jogi akadályát elhárította s most már tőle telhetően arra kell ügyelnie, hogy az aranyeső oda folyjon le, ahol a legnagyobb szükség van rá és a nyerészkedés szennyvize helyett a munka harmatává váljék.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Krivány a törvényszék előtt
A híres sikkasztó, Krivány János sikkasztásait az egész mult héten...
Gyümölcs érésének gyorsítása gáz segítségével
Raktáron fekvő gyümölcs érése bizonyos gázokkal való kezelés révén...
Pontusi veszedelem Pontusi veszedelem
A világgazdaság és a világpolitikai súlypontjai szédítő gyorsasággal...
Abdul Hamid büne Abdul Hamid büne
II. Abdul Hamid exszultán büntényeinek sorozata oly hosszu, hogy...
A villamos fény erejének fokozása
A párisi kiállitás hatásainak főeszköze a villamos lámpa s ebben egy...
Felekiné Munkácsi Flóra búcsúja a Nemzeti Szinházban Felekiné Munkácsi Flóra búcsúja a Nemzeti Szinházban
Április 16-án búcsúzott el a Nemzeti Szinház közönségétől...
A berlini tárgyalások előtt! A berlini tárgyalások előtt!
A péntek éjszakai minisztertanácson adta meg a kormány a Berlinbe...
Tátos megjavította az 500 méteres gyorsúszás magyar rekordját Tátos megjavította az 500 méteres gyorsúszás magyar rekordját
Karácsony másnapján ismét nagy közönség jelent meg a Nemzeti...
Magyarország – Svédország 2:1 (2:1) Magyarország – Svédország 2:1 (2:1)
Harmadszor állott ki az ősszel a porondra a magyar válogatott csapat...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98