Dtum
Login with Facebookk
1925 | Október

Megvalósul az ingójelzálog intézménye

Irta: Szél Jenő, a Kisipari Hitelintézet R.-T. vezérigazgatója

A kisipari hitel főnehézsége volt normális gazdasági viszonyok között is
az a körülmény, hogy a hitelkérő és a hitelnyujtó jogos érdekeinek összeegyeztetése – ami nélkül pedig normális feltételü hitelügylet létre nem jöhet – a legritkább esetben volt lehetséges.

A hitelkérő érdeke, hogy a szükséges hitelt gyorsan, minél kevesebb komplikációval, minél olcsóbban, illetve a kereseti lehetőségeknek megfelelő kamat mellett kaphassa meg.

A hitelnyujtónak ezzel szemben az az érdeke, hogy kihelyezett tőkéje elsősorban minél jobban legyen biztositva, másodsorban, hogy ehhez a tőkéhez a lejáratkor minél biztosabban tudjon hozzájutni, harmadsorban, hogy a kihelyezett tőke minél jobban kamatozzék.

A kisipari hitelek folyósitásánál ugy a fedezet tekintetében, mint a mobilitás, ugyszintén a kamat tekintetében a legnehezebb dolog e két ellentétes érdek összeegyeztetése.

A kisiparos ugyanis rendszerint nem rendelkezik olyan fedezetekkel, amelyek a mai jogrendszerünk mellett a hitelezőnek kellő biztositékot tudnának nyujtani.

A kereskedelmi kormány által kezdeményezett és a P. K. által rendelkezésre bocsájtott, a Kisipari Hitelintézet R.-T. és az IOKSz utján folyósitott kisipari hitelekkel kapcsolatban sajnálattal kellett megállapitani, hogy igen nagy azoknak a hitelkérőknek a száma, akik bár jelentékeny ingó vagyonnal rendelkeznek, jogrendszerünk hiányossága miatt a jelenlegi hitel és bizalmi krizis következtében hitellel el nem láthatók.

Hiába van ugyanis a hitelkérőnek dusan felszerelt raktára, gépei, eszközei, berendezése, amelyek értéke a kért hitelt sokszorosan felülhaladja, még sem kaphat normális feltételü, bankszerü hitelt, ha nem képes ezeket az értékeket a hitelezőnek átadni.

Mai jogrendszerünk alapján ugyanis a hitelnyujtó csak akkor talál kellő biztositékot az adós által fedezetül felajánlott értékekben, ha a hitelnyujtó azokat átvette és ténylegesen birtokában tartja. Igy csak azok a kisiparosak juthatnak normális feltételü hitelhez, akik vagy ingatlannal, vagy oly ingóságokkal rendelkeznek, amelyeket üzemükben nélkülözhetnek és igy tartósan a hitelező birtokába adhatnak, vagy pedig akik megfelelő kezesekkel rendelkeznek.

Az adós birtokában maradó ingóságokra nyujtott kölcsönök kockázata oly nagy, hogy ennek diját a pénzintézet nem hajlandó felszámitani, hanem inkább lemond ily hitelek nyujtásáról.


Azok az iparosok tehát, akik oly fedezetekkel nem rendelkeznek, amelyeket tartósan a hitelező birtokába adhatnak, mai jogrendszerünk mellett vagy egyáltalában nem tudnak hitelt kapni, vagy, ha hitelhez jutnak, az ily hitelekkel járó nagy kockázatnál fogva oly nagy kamatokat kénytelenek fizetni, amelyet üzemük el nem bir.

Budapest székesfőváros tanácsa a közgazdasági ügyosztály előterjesztése alapján felterjesztéssel fordult ugy a kereskedelemügyi, mint az igazságügyminiszter urakhoz, amelyben rámutat arra, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok között óriási érdek füződik ahhoz, hogy oly kereskedők és iparosok is részesülhessenek hitelben, akik csak ingó dolgokban rendelkeznek megfelelő fedezettel.

A felterjesztés rámutat arra, hogy Svájc, Belgium, Franciaország, Románia már rég ismerik az ingójelzálog intézményét, melynek lényege abban van, hogy egyes ingóságokra a zálogjog szerzését a fedezetül szolgáló ingóság átadása nélkül is lehetővé teszi.

Ez az intézmény Svájcban teljesen bevált, ahol gyakorlati keresztülvitelére kerületenkint hivatalos lajstromot vezetnek a megterhelt ingóságokról, amely lajstromok vezetésének módja lényegében azonos a telekkönyvel. A törvény csak azoknak a hitelezőknek biztosit elsőbbségi igényt a meghitelezett ingóságokra, akik gondoskodtak arról, hogy a fedezet tulajdonosa és tárgya, a megőrzés helye, a nyujtott hitel összege és feltételei, az adós és a hitelező neve pontos adatok alapján hivatalosan lajstromoztassanak.

A főváros felterjesztésére mindezideig hivatalos válasz nem érkezett ugyan, de ugy az érdekképviseletek, mint a minisztériumban világosan látjuk, hogy az ingójelzálog intézményének bevezetése óriási megkönnyebbülést jelentene a hitelszolgáltatás terén.

Lehetővé tenné, hogy sok-sok kis egzisztencia, akik ma teljesen immobilok és hitelhez jutni nem tudnak, megfelelő kamatláb mellett hitelt szerezzenek. Ezzel egyrészt kötelezettségeiknek eleget tudván tenni, az eddig immobil hitelezőik is mobillá válnának, másrészt, mint fogyasztók fellépvén, a fogyasztói krizist enyhitenék.

A kereskedők a közönség fogyasztóképességét hitel nyujtásával emelhetnék.

Az iparosok pedig szintén képesek volnának arra, hogy kereskedőknek hitelt nyujtsanak. Igy nem kénytelenek kereskedőink oly esetekben is külföldi forrásnál vásárolni, amelyekben eddig is csak azért fordultak oda, mert itthon nem tudtak hitelt kapni.

Az ingójelzálog intézmény bevezetésével az adós ingóságaiban fekvő vagyonát mobilizálhatja, illetve fedezetül lekötheti, a hitelező pedig ez ingóságokban – amelyek az ingójelzálog nélkül megfelelő fedezetül nem szolgálhattak – megfelelő fedezetet találhat.

Az ily hitelnyujtások kockázatának csökkentésével természetesen a kamatláb is csökkenni fog és igy az adós fizetőképessége is emelkedik, ami mindkét fél közös érdeke. A mobillá vált ingóságok alapján az adós könnyebben juthat hitelhez és igy a hitelező követelése is mobilabbá válik. Az adós és hitelező fokozott mobilitása ismét csak a kamatláb csökkentésére vezet.

Az ingójelzálog intézményének bevezetése által tehát óriási tőkék válnának mobillakká és vehetnének részt a szanálás nagy munkájában, amiből eddig az ingóságok nagyértékü tömegének jelenlegi immobil helyzeténél fogva teljesen ki vannak kapcsolva.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Ifjú Horcsik Péter fonálkötődéje Csongrádon Tibor Róbert, az Iparbank vezérigazgatója veronállal megmérgezte magát és meghalt.
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Mihály vagy Michael? Mihály vagy Michael?
Mohácsi Jenő a "Nyugat" legutóbbi számában fordítói munkásságommal...
Horthy Miklós látogatása Hitlernél Horthy Miklós látogatása Hitlernél
Horthy Miklós kormányzó és Hitler kancellár találkozásának híre...
Akinek Francia Mihály az ideálja Akinek Francia Mihály az ideálja
Amikor Apponyí Albertet hallgatta ki egy pörben a magyar biró,...
A német birodalmi kanczellár az orosz forradalomról A német birodalmi kanczellár az orosz forradalomról
Bethmann-Hollweg birodalmi kanczellár a birodalmi gyülés legutóbbi...
Rendőrök harcza egy tolvajjal Rendőrök harcza egy tolvajjal
Véres harcz volt 16-án éjjel a fővárosban a Gróf Haller-utcza 54....
Új transzformátor Új transzformátor
Váltakozó áram transzformálására eddig mótor-dynamo-kombinácziót...
Ideiglenes árucsereegyezményt kötöttünk Csehországgal Ideiglenes árucsereegyezményt kötöttünk Csehországgal
A prágai magyar királyi követség és a csehszlovák kormány között...
Női felső kereskedelmi iskolák Női felső kereskedelmi iskolák
Nemrégiben közölték a lapok, hogy Budapest főváros tanügyi...
Gróf Széchenyi Ferencz - irta Fraknói Vilmos Gróf Széchenyi Ferencz - irta Fraknói Vilmos
Kitünő történetírónk e legújabb művének, a mely mint a "Magyar...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98