Dtum
Login with Facebookk
1926 | Július

Magyarország részvételével gazdasági konföderációt terveznek Belgrádban

Belgrád, julius 19.

Mialatt Pasics és a Radics-párt kormányalakitási tárgyalásai folytak, a politika kulisszái mögött sok szó esett arról, hogy az uj koalició olyan nagyszabásu külpolitikai programmal jön, amely a dunai konföderációnál tágabb gazdasági szövetségbe akarja egyesiteni a Balkán és Duna-medence államait.

Ez a terv abból a meglepő uj gondolatból indult ki, hogy Jugoszlávia szakit a pánszláv politikával, mert a délszlávoknak nincs többé szükségük Oroszország protekciójára. Épp ellenkezőleg, a föléledő orosz imperializmus veszedelmet jelentene Jugoszláviára, de a többi délkeleteurópai országnak is létérdeke, hogy az orosz és a német világuralmi törekvések ellen védekezzenek.

A terv, amely megbizható hírek szerint az uj Pasics-kormány
külpolitikai programja, eredetileg a régi Szerbia egyik előkelő és nagy szerepet játszott diplomatájától származik, aki jelenleg a belgrádi parlament tagja és a külpolitikában Pasics bizalmas tanácsadója. Jovánovics Jován a háboru kitörésekor bécsi követ volt, innen Londonba került, ahol a békekötésig képviselte Szerbiát.

A Reggel tudósítója beszélgetést folytatott e régi diplomatával a délkeleteurópai konföderációról, amelybe Magyarországot is meghivnák.

– Európa békéjének legnagyobb veszedelmét
– mondotta Jovánovics – Németország és Oroszország régi erejének és befolyásának föltámadásában látom. Az egyik a Rajna és a Vardar torkolatára aspirál, a másik a Dardanellákra. Nézetem szerint ez ellen csak egy oltalom van.

Nem a dunai konföderáció, vagy a Balkán-államok konföderációja, amely inkább politikai jellegü szövetkezés és az egyes érdekelt államok rejtett politikai céljait szolgálja, hanem a balkáni és keleteurópai államok gazdasági szövetsége, amely egyedül képes gátat vetni a föléledő német és orosz imperializmusnak.

Ez a kombináció azt jelenti, hogy Albánia, Ausztria, Bulgária, Csehország, Görögország, Jugoszlávia, Magyarország és Románia egy nagy gazdasági szövetséget alkotnának, amelynek főkikötője Szaloniki lenne. Egyenként ezek az országok az orosz és német imperializmusnak nem fognak ellenállni tudni, csak akkor, ha idejében fölfogják a veszedelmet és előkészítik a védelmet.

Megkérdeztem, milyen lenne Magyarország helyzete a délkeleurópai konföderációban?
– Magyarország – felelte Jovánovics – alapjában véve agrár, de fejlődésben levő ipari állam is.  Ha Magyarország állami létének és függetlenségének teljes biztositása mellett belépne a délkeleteurópai gazdasági szövetségbe, ipara és kereskedelme föllendülne, mert földrajzi fekvésénél fogva jó piacot találna Jugoszláviában, Romániában és Bulgáriában.

Budapest már a háboru előtt is erősen érezte Berlin nyomását.
Magyarországnak és Ausztriának csak ugy van jövőjük, ha Németországtól eltávolodnak. Ha Németországhoz politikailag közelednének, a német ipar letiporná és a német imperializmus elnyelné őket.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98