Dtum
Login with Facebookk
1927 | Március

A tudományos fajkutatásról , a rasszok

A fajkérdés - legalább az emberré vonatkozólag - ma valóban közérdeklődés tárgya. Azonban amilyen nagy az érdeklődés iránta, sajnos, csaknem ugyanolyan nagy a zavar is, mely a probléma felfogása, taglalása körül megnyilvánul. Oka pedig az, hogy nagyon sokan nincsenek tisztában az alapfogalmakkal, még kevésbbé azokkal a fáradságos munkát követelő módszerekkel, melyek egy-egy ilyen, ú. n. fajprobléma helyes megoldásához vezetnek.

A tudományos embertanban ma tulajdonképen nincs is fajkérdés. A komoly antropológusok már régen belátták, hogy az emberiség különböző alaki (morfológiai) csoportjainak rendszertani helyzetéről (faj, fajta, változat) folytatott vita mindaddig meddő marad, amíg az emberiség összes ilyen csoportjait s azoknak egymáshoz való viszonyát alaposabban nem ismerjük.

Ezért az antropológus az emberi nemen belül ma nem fajokat, hanem egyszerűen csak rasszokat, azaz öröklődő jellegekkel ellátott alaki csoportokat keres és tanulmányoz, tekintet nélkül arra, hogy e rasszoknak nevezett alaki csoportok egyszer oly közelállók, mint pl. az északi és déleurópai, máskor meg oly különbözők, mint az északeurópai és a néger, vagy a néger és kinai s tekintet nélkül arra, hogy e morfológiai csoportokat később a rendszerben hogyan nevezzük.

Hogy sem a faj, még kevésbbé a rassz-fogalom a nép, nyelv, nemzet stb. fogalmakkal nem azonos s hogy összekeverésük, felcserélésük milyen képtelenségekre vezet, azt itt nem tárgyalom.

Ha már most kimegyünk az életbe s felkeressük azokat a csoportokat, amelyekre az emberiség tényleg elkülönül, nem rasszokat, hanem népeket találunk, melyek ha nyelvi, néprajzi stb. szempontból egységek is, embertani szempontból csaknem mindig több rassznak mozaikszerű keverékei. A helyzet tehát az, hogy a népekben keressük a rasszokat.

Tudnunk kell azonban, hogy a népek történelmi, társadalmi alakulatok, melyek évszázados, sőt nem ritkán évezredes fejlődés, keveredés, szétválás, átalakulás, beolvadás, társulás stb. útján lettek azzá, amik ma. Valamely nép rassz-antropológiai tanulmányozásánál tehát a történelem alapos ismerete igen értékes útbaigazításokat nyújt.

E mellett a nyelvészet, néprajz, régészei azok a tudományok, melyek együttes munkálkodással a mai népek elsődleges alkotó elemeinek, a régi ethnikumoknak megismeréséhez vezetnek. E szomszéd szakmák eredményeinek ismerete tehát az antropológus számára szinte nélkülözhetetlen.

Nagy hiba volna azonban, ha e tudományszakmák megállapításait az embertanban is mindenáron igazolni akarnók, mert az egyfelől téves kérdésfeltevéseidre vezetne s másfelől az antropológiát, melynek ma már megvannak a saját jól kidolgozott módszerei, a segédszakma szerepére süllyesztené.

Abból pl., hogy a magyar es finn nyelv rokon, még nem következik, mint régen hitték, hogy a két nép rasszbelileg is közel rokon, vagy pláne azonos. Az antropológiai módszerekben való tájékozatlanságra s a tudomány feladatának félreismerésére vall az is, ha valaki azzal áll elő, mint gyakran megtörténik, hogy az antropológus valamely ismeretlen egyénről vagy koponyáról mondja meg, hogy az milyen nemzetiségű.

Az embertan nem az egyének nemzetiségét megállapító, hanem az emberiség morfológiai csoportjait kutató tudomány. Ugyanazon rassztípusú koponya vagy egyén pl. igen különböző népek alkotóeleme gyanánt szerepelhet.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A nagy kunok termetgörbéje A termet nagyságának eloszlása magyarországi térképen
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A kormány ma adja be lemondását A kormány ma adja be lemondását
A keresztényszocialista képviselők csoportja ma a Károlyi-palotában...
A franczia kormány bukása A franczia kormány bukása
A franczia kormányt márczius 7-én nem várt nagy vereség érte. Az...
Mérgezés egy iskolában
Hesszen-Kasszel német fejedelemség székvárosában, Darmstadtban az...
Hány gazdasági állatja van Csonkamagyarországnak? Hány gazdasági állatja van Csonkamagyarországnak?
Az 1924. évi állatösszeírás adatai szerint Csonkamagyarországon van...
Radikális rendszerváltozás az Ébredőknél Radikális rendszerváltozás az Ébredőknél
Tegnap reggel hosszu kommüniké közölte a nyilvánossággal, hogy az...
Papp László szaltós gánccsal 1 perc alatt győzte le ellenfelét Papp László szaltós gánccsal 1 perc alatt győzte le ellenfelét
Bóbis, a B. Vasutas birkózója, bordatörést szenvedett a szabadstílusú...
Genfben a magyar és osztrák vámhatárok megszüntetését indítványozzák Genfben a magyar és osztrák vámhatárok megszüntetését...
Mint más helyen is megírjuk, június 19-én kezdődik Genfben a...
A nyolczvanhárom esztendős Madarász Viktor A nyolczvanhárom esztendős Madarász Viktor
Madarász Viktor, európai hírű történelmi festőnk pár napja töltötte...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98