Szeged, október 2.
Peidl Gyula Szeged egyik országgyülési képviselője vasárnap délelőtt a Széchenyi-Moziban tartotta programbeszédét. Az ülést Valentiny Ágoston nyitotta meg.

Peidl Gyula vázolta beszámolójában az általános politikai helyzetet.

Azután áttért a Paléologue-ügyre. Az akkori kormányzat tagjai - mondotta - össze-vissza beszélnek, ellentétes nyilatkozatokat tesznek az ügyről, elhallgatják azt, amit tudnak, az egyik tud róla, a másik nem. Ez a legborzalmasabb lekicsinylése az ország közvéleményének és a miniszteri felelősségnek. Nem az illető urak magánügyéről van szó, hanem országos fontosságu ügyről, amelyet tisztázni kell. Az ügyet a parlament elé kell vinni.

Ezután a Rothermere-akcióval foglalkozik. A lord igen jóindulatu magánember - mondotta -, akinek fölfogása szemben áll Chamberlain külügyminiszterével. Mindezekre vonatkozóan három megjegyzésem és üzenetem van. Első megjegyzésem a magyar néphez szól. Bármennyire örvendetes, hogy egy ilyen előkelő idegen jóakarónk akad, aki messzire hallatszó szavát fölemeli a trianoni igazságtalanság ellen, mégis tartsunk mértéket a lelkesedésben, mert az ujságcikktől a remények teljesedéséig még nagyon hosszu az út. Ennek érdekében a munka oroszlánrészét magunknak kell elvégeznünk.

Szüntessük meg saját jogtalanságainkat és teremtsünk olyan politikai és gazdasági helyzetet, amely széppé teszi az életet, hogy az elszakitott magyarország részére lehetővé tegye a visszavágyakozást.

Második üzenetem a nemes lordnak szól. Ismerve az angol világpolitika nagyvonaluságát és tradicióit, meg kell mondanom, hogy mi semmiféle aktiv szerepre nem vágyakozunk. Jó viszonyban kivánunk lenni Angliával, mint minden nemzettel, de ha netán a kialakitandó Oroszországellenes frontban nekünk is a faltörő kos szerepét szánták volna, arra kérjük a nemes lordot, hogy hagyjon ki bennünket a veszedelmes játszmából, nekünk semmi kedvünk ujabb háborura. Mi elutasitjuk magunktól a véresen erőszakos szovjetrendszert, de nem is kivánunk erőszakosan beleavatkozni más ország belügyeibe.

Harmadik üzenetem a magyar kormányhoz szól. A magyarországi szociáldemokrata párt parlamenti képviselete ismételten kijelentette, hogy a trianoni békét jogtalannak tartja és minden békés eszközt megragad annak megváltoztatására. A legcélravezetőbbnek látszik olyan belpolitika inaugurálása, amely biztositja hazánkban a jogegyenlőséget, az egyesülési és gyülekezési jogot és sajtószabadságot, az esküdtszéki biráskodást, a tanulási szabadságot és véget vet a nyolc év óta tartó politikai üldözések rendszerének. Mindezeket rendkivül sürgősnek tartom az elszakitott területeken esetleg bekövetkezhető népszavazás eredményessége szempontjából.

A gyülésen még Farkas képviselő beszélt a magyar kultúra csődjéről.