Dtum
Login with Facebookk
1929 | Március

A költségvetés nem váltotta be azokat a reményeket, amelyeket Wekerléhez füztek

Wekerle pénzügyi expozéját s az idei költségvetést nagy lelkesedéssel fogadta az egységes párt, de azóta öt nap mult el s ugy a pártban, mint a közgazdasági körökben behatóbb vizsgálat alá vették a látszólag kedvező költségvetést és tagadhatatlan, hogy a nagy lelkesedés mintha egy kissé lelohadt volna.

Az uj pénzügyminiszter azzal jött, hogy a közterhek elviselhetetlen sulyán enyhiteni fog és hogy vissza fogja szoritani azokat az igényeket, amelyek uj hivatalok és intézmények kreálásával tovább duzzasztják az állami kiadásokat.

Az expozé maga is elismerte, hogy ez a törekvés nem sikerült, mert habár a tavalyi költségvetés az előző évihez képest 114 millióval emelkedett, az idei csak 71 millióval, mégis ez az emelkedés meglepően magas és nagyarányu a mai helyzetben. Az expozé arra azt a tetszetős formulát találta, hogy ámbár a kiadások emelkedésének megszüntetése nem sikerült, de legalább az emelkedés tempója lassubbodott. 

Az egységes párt köreiben, egyelőre csak suttogva, azt a véleményt nyilvánitják, hogy a tempó lassubbodására való hivatkozás a legjobb esetben is csak ügyes védekezési formula. 

A költségvetési vitában tehát elsősorban ez a kérdés lesz a diszkussziók középpontjában, főleg, mert az emelkedés oka éppen abban van, ami ellen pedig legerősebb hangok hallatszottak, hogy tudniillik a személyi kiadások ismét 7.5 millióval szaporodtak. 

A pénzügyminiszter ezt a személyi költségszaporodást azzal indokolja, hogy uj intézmények, főleg iskolák alapitása uj és több személyzetet igényel. A pártban is, de a közgazdaság vezető köreiben azonban éppen az a közfölfogás, hogy a magángazdaság mai teljes lerongyoltsága mellett vissza kell szoritani azt az irányzatot, amely, habár kulturkiadások cimén, teljesen kimeriti a mai nemzedék gazdasági erejét. A 71 millió többlet fejenkint ujabb 7 pengővel terheli meg a polgárokat, amiből tehát átlag egy pengő esik fejenként a személyi kiadások többletére és öt pengő a dologiakéra. 

Ami az állami bevételeket illeti, a kötségvetés szerint 53 millióval több van előirányozva az idei költségvetésben, mint tavaly. Az összehasonlitás a tavalyi és idei előirányzat közt egyáltalán nem deriti föl az igazi helyzetet, mert a költségvetési beszédekben mindig az előirányzatokat mérik össze, mig a tényleges adóbevételek egészen más képet mutatnak.

A legutóbbi félévi pénzügyminiszteri kimutatás szerint az egyenes adókból 30 millióval több folyt be, mint amit a tavalyi előirányzat erre az időszakra preleminált. A forgalmi adóknál 1928 julius 1-től december 31-ig 68.5 millió jutott az állam pénztárába, amiről kimutatják, hogy ez 5 millióval kevesebb, mint a tavalyi bevétel, de nem mondják meg, hogy ez 8 millióval több, mint az előirányzat; illetékekből az előirányzott 50.25 millión fölül 13 millióval többet, a fogyasztási adókból az előirányzott 42.40 milliónál 12 millióval többet vettek be, mig a vámbevételek 4 millióval haladták meg az előirányzatot. 

Ahol a tényleges helyzet ennyire elüt az előirányzattól, ott az 53 milliós több bevétel csak illuzórius szám. 

A költségvetési vitában sok szó fog esni azokról az adókönnyitésekről, amelyeknek olyan lelkendezve tapsoltak a Házban. Első hallásra például meglepően hangzik, hogy az adóhátralékok késedelmi kamatát 6 %-ra redukálja a pénzügyminiszter. A valóságban ugy áll a dolog, hogy ezt a leszállitást csak azok élvezik, akiknek adója 200 pengőt nem halad meg, ha ennek 90 %-át az év végéig megfizették. Ez azt jelenti, hogy aki 200 pengős adójából 180 pengőt lefizet, az a fönmaradó 20 pengős hátraléka után 6 %-os késedelmi kamatot fizet, vagyis 1 pengő 20 fillért, havonta tehát 10 fillért. 

Ez a „nagy” késedelmi kamatredukció, mint adóleszállitási kedvezmény, talán mégsem érdemel valami különös méltányolást. A költségvetés, sok más kérdéstől eltekintve, bő anyagot fog tehát szolgáltatni annak a vizsgálatára, vajjon a kormány egész gazdasági és pénzügyi politikája komolyan számolt-e azzal a gazdasági helyzettel, amelynek sulyos voltát a pénzügyminiszter is kénytelen volt már expozéja bevezetésében is elismeri.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Sztrache főügyész kijelentette, hogy Zadravetz püspök ellen az eljárás nem szünt meg Sztrache főügyész kijelentette, hogy Zadravetz püspök ellen az...
Munkatársunk vasárnap délután fölkereste dr. Sztrache Gusztáv...
A Hold és az időjárás, holdhatás
„Holdváltozás időjárásváltozással jár.” Ez is hamis a...
Kállay kedden pénzügyi javaslatot terjeszt a Ház elé Kállay kedden pénzügyi javaslatot terjeszt a Ház elé
A korona zuhanása és az ezt nyomon követő lázas valutahossz és a...
Meggyilkolt járásbíró
Megírták már, hogy Ruby Pál homonnai fiatal aljárásbírót egy tót...
Nagy Lajos: „Egyedül”; költemények, 1905 Nagy Lajos: „Egyedül”; költemények, 1905
Egy nyilvánvalóan nagyon fiatal ember kér e kis verskötettel...
A láthatatlan kincs A láthatatlan kincs
Nemsokára ötven éve lesz. hogy egy francia tudós, Henri Becquerel,...
Pénzintézetek zárszámadásai Pénzintézetek zárszámadásai
Az elmult héten több nagyobb intézetünk nyilvánosságra hozta...
Mit beszélnek a kezek? 2. Mit beszélnek a kezek? 2.
Mi mindent is tud a kéz! Gyöngéden simogathat és elkeseredetten...
Az átmenetgazdasági tanács Az átmenetgazdasági tanács
Földes Béla miniszter hamar beváltotta programmjának egyik kitüzött...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98