Dtum
Login with Facebookk
1930 | Július

Az agrárválságot elsősorban nem a tengerentuli gabona, hanem az európai agrárországok versenye okozza

A bukaresti tárgyalásokról visszatért magyar delegátusok nyilatkozataiból világosan kitünik ugyan, hogy e tanácskozásoknak semmi közük sem volt ahhoz a gabonakartellhez, amelynek eszméje még tavaly magánérdekeltek köréből indult ki, de a gazdasági közvéleményben még mindig összetévesztik a kétféle dolgot.

A mostani konferencia előzményei a tavalyi genfi vámbéketárgyalásokra nyulnak vissza és amint illetékes helyen ujból kifejezetten hangsulyozzák, nem céloznak egyebet, mint hogy a genfi vámtanácskozáson elkészitett kérdőivet, amelyet azóta a jegyzőkönyvet aláirt összes államoknak elküldték, a dunai agrárállamok egyöntetüen töltsék ki. Ennek a kérdőivnek, amelynek kérdései főleg a mezőgazdasági krizisre vonatkoznak, az a célja, hogy megtalálják az európai agrár- és ipari államok kereskedelempolitikai érdekeinek kiegyenlitési módját.

Miféle kérdések tehát azok, amelyekre a konferencia választ adott?
A kérdőiv az egyes államok kiviteli fölöslegeit tudakolja, aztán az egyes országok fogyasztópiacait akarja ismerni, végül pedig vám- és agrárpolitikai kérdések iránt érdeklődik és ez utóbbiakra nézve ezt a kérdést teszi föl: milyen gyakorlati eszközöket kellene alkalmazni, hogy az európai nyersanyagok értékesitése az eddiginél kedvezőbb módon legyen biztositható?

Madgearu román kereskedelemügyi miniszter a már majdnem feledésbe ment genfi jegyzőkönyvre visszatérve, a politikai kérdések teljes kikapcsolásával, annak a tisztán gazdasági kérdésnek földeritése érdekében hivta egybe a konferenciát, hogy miképen lehet elkerülni, hogy a dunai államok gabonafölöslegeiket egyre nagyobb áráldozatokkal helyezhetik csak e, mert nem a tengerentuli gabona versenye, hanem elsősorban a dunai államok egymásközti versenye az, ami a gabonakivitel rentabilitását aláássa.

A kérdésnek ez a beállitása bizonyára meglepetés a közvélemény előtt, amely a gabonakrizist mindig csak a tengerentuli gabona versenyével okolta meg. Eltekintve attól, hogy Jugoszlávia, Magyarország és Románia az európai kiviteli piacokon egyidőben lépnek föl gabonájukkal, a mult évben a buzatermés 2.58 millió tonna volt Jugoszláviában, Magyarországon 1.95, Romániában pedig 2.71 millió tonna.

A tengeritermés az országok ugyanezen sorrendjében 1.3, 1.94, 6.1 millió tonna. Ez a termésmennyiség a szükséglethez viszonyitva nem mondható tul nagynak, hiszen a saját termésükkel nem födözett osztrák buzaszükséglet 450.000, a cseh 400.000, az olasz 1,000.000, a francia 200.000, a német pedig 2,000.000 tonna, mig kukoricában Németország, Csehország és Ausztria beviteli szükséglete maga 1.8 millió tonna.

A helyzet tehát az, hogy a dunai államok 7.24 millió buzafölöslegével és 9.34 millió tengeri fölöslegével szemben csak a fölsorolt európai államok szükséglete több mint 4 millió tonna. Már Genfben fölmerült tehát az a gondolat, hogy Európa gabonaimportáló államai nem tudnának-e megegyezni a gabonaexportáló államok fölöslegei dolgában? Utaltak arra, hogy Középeurópában az utolsó években az árnivó a világpiaci paritás alá süllyedt és pedig nem a világverseny, hanem elsősorban a dunai agrárállamok egymásközti versenye következtében.

Az alacsony gabonaárak folytán nemcsak a dunai államok termelése, hanem az összes európai államok mezőgazdasági termelése is veszélyeztetve van és az ipari államok ipari kivitele is sulyosan szenved az agrárnépesség csökkenő vevőereje következtében. Igy támadt az a fölismerés, hogy a gabonatermelés gazdaságjogi tétele nemcsak a mezőgazdasági, hanem Európa ipari államainak is közös érdeke.

Bécsben és Pozsonyban a jugoszláv buzaajánlatok 30-50 garassal voltak olcsóbbak a mieinknél, aminek következtében a magyar buza az utóbbi években ujabb fogyasztóterületeket keresett és Brailán keresztül iparkodott eljutni a déli és nyugateurópai kikötőkbe, aminek következtében a magyar gazda kénytelen volt magára vállalni a magas fuvarköltségeket.

Az idén az értékesitési lehetőségek még inkább megromlottak azáltal, hogy Románia, amely az utóbbi két évben csak kisebb buzafölöslegekkel rendelkezett, minden jel szerint 6-800.000 tonna buzát fog exportálni.

Ez vezetett tehát Genfben arra a gondolatra, hogy az európai fogyasztópiacokat a beviteli országokkal egyetértőleg föl kellene osztani. A megoldás vagy kereskedelempolitikai uton, vagy kereskedelmi megegyezéssel látszott elérhetőnek. A kereskedelmi politikai megoldáshoz a legtöbb kedvezményes záradék reformja volna szükséges, vagy pedig az, hogy az agrártermékek kicserélése az európai államokban ipari cikkek kicserélése utján történjék.

A dunai agrárállamok az egymásközti versenyt kereskedelempolitikai előnyök megadása nélkül csak ugy tudnák kikapcsolni, ha az egész exportüzlet egységes vezetés alá kerülne. A szinajai konferenciának most az lesz a föladata, hogy e kétféle megoldás módozatait vegye beható vizsgálat alá.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Jutalomdíj Jutalomdíj
Pár hete éjjelre nyitva felejtették az egyik belvárosi...
A hatodik magyar - olasz atlétikai verseny A hatodik magyar - olasz atlétikai verseny
A hatodik magyar-olasz nemzetek közötti atlétikai mérkőzés 72:69...
Három rekordot javítottak hölgyatlétáink az olimpiai próbaversenyen Három rekordot javítottak hölgyatlétáink az olimpiai...
A világ sportolóinak ez idei Mekkája a magyar hölgyatléták vasárnap...
Megostromolták a Margit kórházat és a villamos elé vetették magukat az őrjöngő óbudai cigányok Megostromolták a Margit kórházat és a villamos elé vetették magukat...
Néhány nappal ezelőtt a Bécsi út külső szakaszán, a Margit-kórház...
Az ipar biztonságától függ a társadalmi béke Az ipar biztonságától függ a társadalmi béke
Gazdasági és szociálpolitikai szempontból egyaránt eseménye volt a...
Hajókormányzás elektromos hullámokkal Hajókormányzás elektromos hullámokkal
Worth elektromérnök és Beck gyáros a drótnélküli táviratozás...
Regényből színdarabot Regényből színdarabot
Regényből színdarabot csinálni, - mióta a világ, folyton próbálgatják...
Kazánrobbanás a petroleum-gyárban Kazánrobbanás a petroleum-gyárban
A Budapesti Ásványolajgyár-Részvénytársaság ferenczvárosi hatalmas...
Uj rend alakul Khinában Uj rend alakul Khinában
A khinai császár 22-ikén fogadta Pekingben Németország, Anglia,...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98