Vasárnap délután örömünnepe volt a magyar muzsikának, Czinka leszármazottját Panna, nagyváradi Bura Károly cigányprimást ünnepelték a magyar zene hivei a Zeneakadémia nagytermében 30 éves primási jubileumán, Bura Károlyt.

Szatmáry István, a Petőfi - Társaság tagja és az ősz, hadikitüntetésekkel diszitett Vitéz gyergyófalvi Mándoky Sándor tábori főesperes vezette a közönség elé.
Szathmáry István üdvözölte elsőnek:
-Debrecenben születtél – mondotta -. Nagyvárad ölelt a szívére, muzsikáltál vidám huszároknak, orosz nagyhercegeknek, Blaha Lujzának, a váradi püspöknek, a bogár cárnak s Ady Endrének és a milliónyi magyar dalra szomjas szivnek. Mint őrmester, végigharcoltad a háborut s hogy nem érdemtelenül, Ferenc József érdemkeresztje bizonyitja. És most itt állsz és ezernyi szív dobban a vonóddal együtt.

Vitéz Mándoky Sándor köszöntötte ezután magával ragadó, közvetlen módon Bura Károlyt.
- A magyar cigányra olyan szükség van, mint a falat kenyérre - mondotta - sőt talán még nagyobb. A harctéren egyszer két napig koplaltunk, mert a konyhánk nem mert utánunk jönni a tűzvonalba és a sors közibénk dobott egy cigányt. Két hur volt csak a cigány hegedűjén, de azzal is hamarosan elfeledtette velünk, hogy már két napja nem ettünk. A magyar cigány olyan, mint a briliáns, nehéz köszörülni, de ha a szive-lelke van a szárazfában, akkor velünk sir, velünk nevet, velünk káromkodik.

Majd Magyary Imre és Bura Károly nótázott, Bogdán Margit és Cselényi József énekelt: dr Szabó László, a veszprémi biróság ősz elnöke a saját dalait adta elő a cigánybanda élén. Az ünnepség végén Vitéz Mándoky főesperes átnyujtotta Bura Károlynak a magyar közönség ajándékát: egy Bíkszegi mesterhegedűt