Dtum
Login with Facebookk
1914 | Május

Mátyás király Gömörben - Sajógömör ünnepe

Junius elsején nagy ünnep volt Sajógömörön: leleplezték a nagy Hunyadi Mátyás szobrát, a ki a kis városkát örökre nevezetessé tette legendás kapálásával, a melylyel tudvalevőleg minden időkre való tanuságot tett a munka megbecsüléséről. Garay János verse révén is közszájon forog ez jelenet s a büszkeség, hogy ily nevezetes esemény szinhelye lett, állíttatta fel a derék gömöriekkel a nagy király szobrát.


Sajógömör különben is érdekes multú hely. Valamikor jeles vár és megerősített város volt, s már a magyarok bejövetele előtt is lakott hely volt, miről az itt talált s a Nemzeti Múzeumban levő őskori leletek is tanuskodnak. Az idevaló letelepülő lakosság alighanem a Rajna-melléki Elszasz felső vidékéről vándorolt ide. Az Árpádok korában Imre király idejéből való oklevél említi, hogy „Comet et Sz.-Mihály possessiones Em. rex Marco filio confert”.


Első birtokosa Gömör vezér s midőn ennek családja kihalt, a Bors vezértől leszármazott Domokos bán veje birta, a kit Szepessy Gálnak hivtak s a kitől állítólag a mai napig virágzó Máriássy-család származik. De ott található Gömör a közt a tizenhárom várispánság közt is, a melyek Pesty Frigyes alapvető munkája szerint a XII. és következő évszázad alatt keletkeztek: még pedig az 1226. évben. V. István 1265-ben mint várispánt bizonyos Tibold nevű egyént emeli ki.


A várat egy okmány 1390-ből mint „castrum Gumur”, máskép „Ghemerum” néven emlegeti; uradalmi központ volt s a jobbágyok portáinak száma 1427-ben százötvenre szaporodott. A híres történetíró Bonfini nem tünteti fel pontosan, vajjon vár volt-e Gömör, vagy megerősített város; azonban hogy a vármegye székhelye volt az egész időszak alatt, az szinte kétségtelen.


A husziták a XV. században vonultak Gömörbe, Zsigmond király a várost pelsőczi Nagy János, volt tárnok-mesternek zálogosította el, s a város hét év mulva a Perényi birtokába jutott; öt évvel hamarabb, mint a hogy Mátyás király a Giskra zsebrákjait kiűzte belőle. Mátyás király szívesen és sokszor vadászott Gömör rengetegeiben; különösen 1460 után, mikor a várat Rozgonyi Sebestyénnek, majd Szapolyai Imrének adományozta. A város ez időtájban annyira népes volt, hogy lakossága a vármegyében a második helyet foglalta el.


De nemcsak a sportot űzte Gömörben a király, hanem – mint az jónak látta – álruhában megfordult alattvalói közt s így ébresztette fel a bizalmat személye iránt, s a jobbágyok panaszait részrehajlás nélkül rövid uton el is intézte. „Tudjuk – úgymond Csánky Dezső – hogy a kiváltságos osztály, a nemesség, a paraszt-nép birtokának, gyakran életének és halálának ura volt. Aztán a különben is hézagos törvényeket a birói roszakarat könynyen elferdíthette, szóval a köznépben a hatalmasabb parancsolt.”


Ennek ellensúlyozására rendelte a király azt a híres jelenetet, hogy a főurakat kapálásra hivta fel, versenyezni kívánt velük s a győztes, a ki áldomást ivott: maga Mátyás maradt. A vármegye súlypontja, úgyszólván 1653-ig volt ezen a sajóparti városkán; ez esztendőben Gyöngyösi Istvánt a költőt már Rozsnyón választották meg táblabíróvá, a ki alispán korában Gömörön lakott.


Sajógömör utóbb a művészet-kedvelő Lányiak, a Gerhardt s a Szentiványi-család kezeibe került, mely utóbbi birja ma is azt a történetileg nevezetes szőlőhegyet. Nagyban emelte Sajógömör hírnevét az a Czinka nevű zenész, a ki II. Rákóczi Ferenczczel Rodostóba költözött, s a ki állítólag a Rákóczi-indulót szerezte, melyet unokája Czinka Panna terjesztett, a ki itt bandát szervezett s bejárta férfi ruhában Lengyelországot, Romániát stb. mindenütt hihetetlen lelkesedést keltve a magyar nóta iránt. Czinka Panna földi maradványai is ebben a kisvárosban pihennek.


Sajógömör jelentősége látszólag már 1802-ben véget ért, mikor a vármegyét Kishont-tal egyesítették s az itteni evangélikus gymnázium a szabadságharcz lezajlása után a rimaszombati középiskolába olvadt. Valaha ide jártak a felső vármegyék ifjai magyar szóra s ennek a kis városnak nagy érdeme volt nyelvünk elterjesztése körül.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Vagónonként 8 pengővel drágul a kő? Vagónonként 8 pengővel drágul a kő?
A kereskedelmi minisztérium nagy problémája a kőbányakérdés...
A Röntgen színkép kibővítése A Röntgen színkép kibővítése
A Röntgen színkép kibővítése. Mint ismeretes a Röntgen-sugárzást...
Trianon – Apponyi beszédéből
„Nem titkoljuk el, mindenekelőtt, megütközésünket a...
Czéllövés a BEAC.-ban Czéllövés a BEAC.-ban
A BEAC. czéllövőszakosztálya augusztus hó 5-én tartotta második nyári...
Prónay állásfoglalása Bethlennel szemben Prónay állásfoglalása Bethlennel szemben
Gróf Bethlen István miniszterelnöknek Prónay Pállal való lovagias...
Egy I/a. oszt. tanuló levele a kis Jézuskához Egy I/a. oszt. tanuló levele a kis Jézuskához
Kedves Jézuska, még csak tizenegy nap hiányzik a Karácsony estéhez,...
Halász-féle „Corpus-lift” Halász-féle „Corpus-lift”
Aki valaha beteget ápolt, a nagyon jól fogja tudni, hogy a...
Áru, vagy pénz Áru, vagy pénz
Pécs városa 53 esztendővel ezelőtt, amikor bányajogait a...
A jelzálogbankok és a régi jelzálogkölcsönök A jelzálogbankok és a régi jelzálogkölcsönök
Hire járt, hogy a háboruelőtti jelzáloggal fedezett tartozások...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98