Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1930 | November

Egy óra a magyar ipar műhelyében

„Magunkra hagyatva állunk...”  – látogatás a Hirmann-fémárugyárban

A magyar fémöntő- és rézipar hatvanéves multra tekint vissza.
A hetvenes évek elején jelent meg a piacon az első magyar produktum. Két évtized sem tellett bele és a magyar gyárak munkái a külföldön is megbecsülésre találtak. Különösen a Balkán mutatott mindenkor nagy érdeklődést a magyar fémáruipar készitményei iránt.

Ma ez az iparág is nehézségekkel küzd, de nem a megrendelés hiánya miatt, hanem nemzetközi gazdasági okoknál fogva. Magyarországon ma két nagy fémöntőgyár (kétszázon felüli munkáslétszámmal), a Hirmann Ferenc és a Győrffy-Wolf-féle gyár, – négy közepes és tiz egészen kis gyár képviseli a magyar fémöntő- és rézipart. Békében még ennyi sem volt a számuk. A látszólagos ellentmondás – az ipar nehézségeire tett megjegyzésre célzunk – oka abban rejlik, hogy a háboru után sok képzett szakmunkás vesztette el állását és ezek önálló, kis munkáslétszámmal dolgozó üzemeket rendeztek be, természetesen az export gondolatának kikapcsolásával.

A fémáru- és rézipar panaszát, nehézségeit és küzdelmeit tükrözi vissza az a nyilatkozat, amelyet Metzger Ede, a Hirmann Ferenc-féle gyár kereskedelmi igazgatója tett munkatársunk előtt: 

– A fémipar helyzete – mondotta – igen sulyos.
Magyarországnak a feldolgozáshoz szükséges nyersanyagot importálnia kell, ami magas fuvardijjal terheli a termelést. Ennek az iparágnak természetes piaca mindenkor a Balkán volt s ma is onnan nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés a magyar gyártmányok iránt. A környező államok nehéz gazdasági viszonyai azonban szinte elvágják a kinálkozó exportlehetőségeket, mert a magyar piacnak kihitelezési készségei nincsenek, a jelentkező külföldi vevők fizetőképességéről pedig sokszor jobb nem is szólni. 

– Magunkra hagyatva állunk.
Példának a Hirmann-gyárat emlitem fel, amely legrégibb és legnagyobb fémárugyára az országnak. Ma is kétszáz munkást és ötven havidijas tisztviselőt foglalkoztat. Ez a gyár a családi vagyonból tartja fenn magát, s ha ez még akkorra is, aligha birja el egyedül a külföldi piac részéről felmerülő hiteligényeket. Fémipari exportunk emelkedése teljesen attól függ, hogy bankjaink támogassanak bennünket a szükséges külföldi meghitelezéseknél s ebben az esetben biztosithatjuk őket, hogy munkánkkal becsületesen letörlesztjük a rendelkezésre bocsátott hitelt. 

– A belföldi helyzet semmivel sem jobb.
Nem azért, mintha a belföldi piacnak nem volna felvevőképessége, vagy nem tudnók munkával ellátni ezt az iparágat, hanem azért, mert a gazdasági krizis kiméletlen versenyt diktál és a szakma képviselői arra kényszerülnek, hogy szinte lehetetlen alacsonyabb árakkal dolgozzanak. Az eredmény az, hogy sem a nagy gyárak, amelyeknek magas rezsivel kell számolniok, sem a kisebb vállalkozások nem tudják termékeiket az előállitási áron felül elhelyezni. Megneheziti a helyzetet az is, hogy miután készpénzfizetés ma igen ritka, az ugynevezett hitelképes vevőközönség kérdőjellé alakult át. Ma még jó egy cég és holnap már sirathatjuk a pénzünket... 

– Ötezer kartotékos vevővel dolgozunk.
Tulnyomó részüktől kilencvennapos elfogadványokat kapunk, annak lejárata után dől el, hogy a nagy küzdéssel kihelyezett árukért megkapjuk-e a pénzt, vagy a rimesszákat is nekünk kell visszaváltani. Ilyen körülmények között, ha a gazdasági helyzet nem változik meg rövidesen, pontosan ki tudjuk számitani, hogy még hány esztendeig élünk. A vagyon folyton csökken s a mai helyzet állandósulása mellett záros határidőn belül ki is csuszik kezünkből...

Ime, a legnevesebb iparvállalatok fotográfiája, őszinte szavak tükrében, anno 1930.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Fémöntés Kerítésháló
HIRDETÉS
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A gyáriparosok hétfőre ujabb devizagyülést hivtak össze A gyáriparosok hétfőre ujabb devizagyülést hivtak össze
Az utóbbi napokban – amint ismeretes – a kereskedelemügyi...
Cselédlányok támadása a Tisza Kálmán-téren Cselédlányok támadása a Tisza Kálmán-téren
Szombatról vasárnapra virradó éjszaka a Rákóczi-úti Excelsior-pince...
Vasúti merénylet Csáktornyánál Vasúti merénylet Csáktornyánál
November 7-én 23 óra 15 perc az 2169. számú tehervonat Csáktornya és...
Burke fölfedezése Burke fölfedezése
Évszázadok, sőt évezredek óta az az elv uralkodott a...
Mussolini Afrikában Mussolini Afrikában
Vasárnap Mussolini gépkocsin folytatta útját Benghazi felé, az új...
Áruforgalom Ausztriával Áruforgalom Ausztriával
Az Ausztriával való csereforgalom ügyében folytatott tárgyalásokat az...
A III. TVE úszóversenye A III. TVE úszóversenye
A III. kerületi Torna és Vívó Egylet vasárnap délután a Nemzeti...
A sáskaviadal A sáskaviadal
A kínaiaknak egyik szenvedélyes játékuk a sáskaviadal, amely iránt...
A német császár betegsége. A német császár betegsége.
Vilmos német császár, mint hirlik beteg, s orvosi műtétet végeztek...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98