Dtum
Login with Facebookk
1931 | Május

Elisabeth Bergner vendégjátéka a Vígszínházban

1.

Mikor néhány esztendeje nálunk járt s Júlia kisasszonyt játszotta, ugyancsak kendő volt a kezében és azt gyötörte, tépdeste ideges kezeivel. Ez a kendő, úgy tetszik, nélkülözhetetlen kelléke Bergner játékának s talán olyan szerepet tölt be nála, mint egy peplon méltóságteljes redői, miket szép kézmozdulatok elősegítéséhez használt a színész, ha még hitt a pathoszban és a klasszikus színjátszóformák megjelenítő erejében. S mily furcsa, hogy a Bergner tradiciótlan és autokrata művészete csakúgy néhány megrögzött, szabályosan visszatérő és átlátszó játékformára épül, akár a legiskolásabb színjátszás.

 

Kezeinek neuraszténikus kígyózása, pupilláinak sugárzóan barátságos s egyben kissé nyugtalanító tágítása, mondatképzésének szakadozottsága és érdessége, ami olykor hizelgő turbékolásba lejt: végül is ezzel a néhány elemmel old meg mindent. Kénytelen volt e néhány elemből önmaga tradícióját megalkotni, mert a színpadon aligha lehet meg alaki tradíciók nélkül... S a kérdés itt is, akár a többi művészetben, csupán az, hogy egysíkúbb és megkötöttebb, de kézről-kézre adható, tanítható vagy örökölhető formákkal nem lehet-e sokszor többet kifejezni?...

Berlinben eljátszott egyszer egy másik Júliát is, a Shakespeareét; mindenki azt hitte, hogy ez lesz pályájának nagy napja, hiszen ez a "sápkóros, nyápic teremtés" (így nevezi dajkája Júliát) mintha csak az ő törékeny, pubertásban megrekedt lényére várt volna. És Bergnernek ez az alakítása kudarc volt.

 

A versekkel nem tudott megbírkózni az ő ideges szó-csipegetésen, izgatott szöveg-ziláláson alapuló beszédmodora, nem tudott megfelelni a shakespearei arányok lendületének, bizonyára éppen azt nem tudta megoldani, ami talán minden jobb növendékszínésznőnek könnyű e szerepben... De mi lenne a színjátszásból, ha oda jutna, hogy nem akad többé Júliája? S viszont mily igazságtalan volna, ha minden csak a nagy folytonosság szolgálatában állana!

...Kecsesen játszotta el Giraudoux Amphitryonjában a kis Alkméne szerepét, bár mintha a vándorló sztárszínészek betegségével - némi fáradtsággal érkezett volna hozzánk. Így történhetett, hogy Alkméneje kissé polgáriasabbra sikerült, mint aminőnek e kellemes darab megkívánja. Túl hű volt ez az Alkméne férjéhez, holott - mondja Giraudoux ama mondatok egyikében, amiket német vendégeink elhagytak - "hűnek azt az asszonyt lehet nevezni, aki a virágokkal, a szellőkkel, a csillagokkal, szóval a világmindenséggel csalja meg az urát - éppen csak férfiakkal nem."

 

Ezt a nyugtalanító hűséget nem igen éreztük Bergner játékában, holott lényéből éppen ez a mindent-szimatoló nyugtalanság, ez a mindennel eljegyzett, kósza s gyermeteg asszonyiság sugárzik. De ezúttal, úgylátszik, inkább fáradt volt mint nyugtalan...

 

...S egy hét múlva visszatér, hogy elragadjon bennünket Johannájával és Rosalindájával. Az ortodox Shaw-magyarázók, kezükben az Elő-szavak Öt Könyvével, bizonyára lelnek kivetnivalót Johanna-alakításán; az ő Johannájában inkább a katholikus mint a protestáns vonások elevenek, - a sugalmakra fülelő pásztorlányka, aki dacos könnyelműséggel szereti a szépséges életet, már-már kacér a magavállalt hősiességében s inkább máglyára hág, semhogy a pacsirták szavát nélkülözze...

Végül mégis csak Shakespeare-rel nyújtotta a legnagyobb gyönyörűséget. A vígjátéki Shakespeare-szöveg (nagyobbrészt próza) humoros ékesszólása nekünk idegen világ; furfangját s perspektíváját mi csak közvetve bírjuk élvezni. Az ilyen szöveg mintegy kivirágzik s megduzzad a Bergner lazító, tágító, hézagokon átkandikáló játékától, apró kedvenc indulatszavai, sallangjai, mik másfajta szövegnél olykor zavarnak, itt pezsdítő hatásúak. És így Rosalindájának kamaszos bája, röpke figurázása zavartalan derűbe ringatta a nézőteret...

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Embercsempészbandát leplezett le a rendőrség
A főkapitányság bűnügyi osztályának detektívjei hetekig tartó...
Vannak-e „hulló” csillagok? Vannak-e „hulló” csillagok?
Valahányszor egy csillag lehull az égről, egy ember a Földön meghal....
Pasteur szobrának leleplezése Párisban Pasteur szobrának leleplezése Párisban
1904. julius 16-ikán nagy ünnepet ült Páris. A köztársaság elnökének,...
A montenegrói trónörökös felköszöntője A montenegrói trónörökös felköszöntője
Montenegró trónörököse, Daniló herczeg a minap Plamenácz Éliás vajda...
A magyar birkózók nagyszerű sikere a MAC-MAFC versenyén A magyar birkózók nagyszerű sikere a MAC-MAFC versenyén
Hatalmas sikert ért el a magyar birkózósport a MAC-MAFC nemzetközi...
Kiállítások Kiállítások
Az észtek kiállítása a Nemzeti Szalonban nem hozott különösebb...
Oroszország gazdag? szegény? Oroszország gazdag? szegény?
Huszonegynéhány éve ezernyi szakvéleményt hallottunk arról, mennyit...
Fényes Adolf Fényes Adolf
Pontosan öt esztendővel ezelőtt - 1918 december havában - szerepelt...
Maud norvég királyné vasárnap Londonban meghalt Maud norvég királyné vasárnap Londonban meghalt
Haakon király, bár a Buckingham palotában szállt meg, nem volt ott...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98