Dtum
Login with Facebookk
1932 | Október

Gesztelyi Nagy László - A tanyavilág és népe

Míg Nagy-Magyarországban éltünk, lehetett a tanyakérdés felett elsiklani, de ma, amikor minden szellemi és gazdasági erőre szükség van, számolnunk kell vele és be kell kapcsolnunk az Alföld tanyavilágának gazdasági és szellemi erőit a nemzet újjászervezése érdekében megindított mozgalomba.

A tanyakérdés még ma is egy darab jaj, egy fájdalmas kiáltás, egy seb a nemzet testében, amelyet gyógyítani kell. Több mint 5 millió kat. holdon közel 13/4 millió lélek sorsáról, jövőjéről van itt szó, amelyet, mint megoldandó kérdést, kormányprogrammá kell tenni.

*

A ma előttünk álló tanyavilág a mult század első felében kezdett kialakulni. [*] A magyar tanyavilág kialakulása, éppen a hatóságok meg nem értése folytán, teljesen rendszertelenül, ötletszerűleg, vagy a gazdasági viszonyok kényszerhatása következtében történt, úgy, amint ma szemünk előtt áll. A tanyai lakosságnak a városokból külterületre költözködésének okai voltak: a folytonos szaporodás, a belterületi házhelyek drágasága, a földek feltörése, a legelő jószágra való nagyobb gondoskodás és általában a gazdasági kényszerűség; amely a legelő gazdálkodásról a szemtermő gazdálkodásra kényszerítette a lakosság nagy részét.

Ha az Alföld tanyás részének a török világ előtti térképét szemügyre vesszük, láthatjuk, hogy azokon a helyeken, ahol ma pusztaság, egy-egy templomrom, vagy esetleg újabban alakult tanyaközpont, vagy tanyatelepülés látható, ott a multban virágzó falvak voltak.

*

A tanyakérdés mai elhanyagoltságának legfőbb oka az, hogy az illetékesek nem ismerik e kérdést a maga igazi jelentőségében, továbbá, hogy a tanyás városok és községek vezetői csodálatos módon, érzéketlenül zárkóznak el a tanyai lakosság követelései elől és reszketnek attól a gondolattól, hogy egyszer a tanya önállósítani fogja magát. Pedig, ha lassanként megadjuk a tanyavilág népének a szükségletek kielégítésének a lehetőségeit, úgy szívesebben kapcsolódik egy fejlett városba, vagy nagy községi szervezetbe, mint éljen tengődő kisközségi életet.


Lehetetlen, hogy a tanyai lakosság a boldoguláshoz szükséges lehetőségből kirekesztve, csak annyi jogot birjon, hogy fizessen és szenvedjen. A tanyai lakosság is látni akar valamit. Akar jobb úton közlekedni, akar postát kapni legalább hetenként kétszer, akarja, hogy az orvos időnként kint rendelőórát tartson; akarja, hogy közigazgatási szükségleteit (bizonyitványok, járlatlevél, adóügyi panaszok, stb.) ott helyben elégíthesse ki; akarja, hogy kint Istentisztelet tartassék számára, hogy ne kelljen halottját eltemetés végett a városba becipelni.

 

 

Akarja, hogy gyermeke meg tudja közelíteni az iskolát, akarja, hogyha valamit eladni vagy venni akar, rendelkezésére álljon a külterületen piac, stb. Ezek igazán nem valami forradalmi kívánságok, hanem jogos igények kielégítésére való törekvések azokért az anyagi szolgáltatásokért, amelyeket a tanyai magyar évtizedeken át becsülettel kiizzad a belterület érdekében. Amikor a külterületi lakos pótadó szolgáltatásából a város, vagy község bérpalotát, ártézi kutat, villanyvilágítást, gőzfürdőt, stb. létesít, amelyeknek a külterületi lakos soha hasznát nem tátja, azokat soha igénybe nem veszi; jogos az a kívánság, hogy az ő szükségleteinek a kielégítésére is fordíttassék néha valami, hogy verejtékének gyümölcsét Ő is élvezhesse.

 

Az 13/4 millió tanyai lakós nem közösíthető ki a magyar közösségből azért, mert tanyán lakik, nem lehet különbséget tenni a szükségletek kielégítése terén első- és másodosztályú állampolgárok között, hanem mindent el kell követni, hogy a tanyai lakosság helyzete javuljon, a sok panasz, baj és költséges utánjárás, a 20-30-40 kilométerre való utazás egy-egy jelentéktelen ügy miatt, a sok kiadás, időveszteség stb. megszünjék és a tanyai lakosság bele tudjon kapcsolódni az ország gazdasági és társadalmi életébe.

*

A mi tanyavilágunkhoz többé-kevésbé hasonló alakulások külföldön is találhatók. Dániában, a Skandináv államokban, Észak-Németországban, Ázsia belsejében, Oroszország szibériai részében, Izlandban, Észak-Amerikában stb. találhatók a mi tanyavilágunkhoz hasonló települések. Almássy György: ŤVándorutam Ázsia szívébenť című nagy munkájában írja le a mi tanyatelepülésünkhöz közelálló nomádtelepülés formáit. Németországban, különösen Oldenburg tartományban találhatunk ilyen tanyatelepüléseket.

 

A dániai tanyavilágra vonatkozólag személyesen szereztem tapasztalatokat 1927 nyarán. Dániában tökéletes a tanyarendszer, annak megvan minden előnye, hátrányok nélkül. Van útja, villanyvilágítás, telefon, mindenféle szövetkezet, mindennap kapja a postát, stb., úgyhogy gazdálkodása, miután tanyájának központján lakik, ideálisnak mondható. Közelebb vannak a városok is, mint nálunk az Alföldön és a központok könnyebben megközelíthetők. Hasonló a helyzet Svédországban, Izlandban és Amerikában is.

*


Akik a tanyavilág lényegével nincsenek tisztában, azok nem tudják azt, hogy az Alföld tanyavilágában legnagyobb a tuberkulózisos halálozás, legnagyobb a csecsemőhalandóság és legkisebb az átlagos életkor. Ennek oka a legtöbb helyen a rossz ivóvíz, a helytelen építkezés, a nedves lakások, a szellőzetlen kisablakos házak, a por és a hiányos, egyoldalú táplálkozás. Általában az alföldi tanyai magyar hihetetlen küzdelmet folytat a megélhetésért, mert a gazda általános nyomorúsága mellett neki még a tanyai adottságok nyomorúságával is küzdenie kell.

 

Értékesíteni vagy vásárolni csak úgy tud, ha 2 lovával egy egész napot tölt el a városbautazással. Ha betegje van, napi járó földre kell sokszor az orvoshoz vinnie, postát hétszámra nem kaphat, gyermeke iskolába vizen, sáron, havon, úttalan-utakon sokszor 3-5 kilométer távolságra tud csak eljutni. Lelki szükségletét nagy ritkán tudja kielégíteni. A tanyai nép lelki válságát ez a magárahagyottság, a tanácstalanság és az irányítás hiánya okozza. Ez az oka, hogy még ma is él a babona, varázslat, kuruzslás, ördögűzés.

*

Az egész tanyakérdésnek a leglényegesebb része az útkérdés. Hiába építünk iskolákat, ha a gyermek az év nagy részében a 3-4 kilométeres sugarú kör központjában levő iskolát sem képes egészségének, sokszor életének kockáztatása nélkül elérni. Hiába beszélünk közigazgatásról, közigazgatási kirendeltségről, amig napokat kell eltölteni a rossz út miatt egy bejelentésért, vagy járlatlevél kiállításáért. Hiába beszélünk tanyai egészségügyről addig, amíg napi járóföldre nemcsak orvost, de szülésznőt is alig találunk. Hiába beszélünk értékesítésről, amikor vannak időszakok, hogy lóháton kell hordani az őrölni valót a malomba, s amikor beledöglik a ló a feneketlen sárba.

 

Hiába beszélünk itt gazdasági haladásról, az Alföld fejlesztéséről és kultúrájáról, amíg nincs ennek az Alföldnek ütőere, nincsen útja, amely elvinné a gazdasági élet vérkeringését a legeldugottabb tanyahelyre is. Út nélkül nincs mezőgazdálkodás, nincs értékesítés, nincs új termelési ágak bevezetése, nincs kultúra, nincs iskoláztatás, nincs közegészségügy, nincs közigazgatás, nem lehet tejgazdaság, sertéshízlalás és nem lehet gyümölcstermelés. Út nélkül nem lehet élet és nem lehet fejlődés, mert az úttalanság, a járhatatlan utak lehetetlenné teszik, megakadályozzák a gazdasági haladást és fejlődést.

 

A tanyai lakosság csak azt tudja, hogy több mint 30 esztendő óta fizeti az útadót, anélkül, hogy valamit látott volna útjainak rendbehozatala terén. Hiába építünk a városokban nagy kórházakat és hiába szerzünk be mentőautókat, ha a tanyai beteget meg sem lehet közelíteni. Az egész tanyaprobléma megoldásának ez a kiinduló pontja. S hogy ez a kérdés ennyire mozdulatlanul áll évtizedek óta, annak oka az, hogy a tenni hivatottak nem ismerik a kérdést a maga valójában.

Az útkérdés megoldhatóságától függ a tanyakérdés megoldása. A pénzügyminiszter 1931. évi hivatalos jelentése szerint útépítési célokra (útadó, közmunkaváltság, autóadó, stb.) 30.4 millió pengő folyt be. Ha ebből 50%-ot adminisztrációra és az útépítésbe fektetett tőkék kamatjaira fordítanánk, még mindig marad 15 millió pengő, amelyből évenként 500 kilométer utat lehetne kiépíteni. Mit jelentene ez az ország gazdasági életére és mit jelentene ez a munkanélküliek foglalkoztatása szempontjából?!

A közlekedésüggyel kapcsolatos a posta-, telefon-, távirdaügy, amely szintén sok kívánni valót hagy maga után. A postai kézbesítés százféle a tanyák világában. A debreceni tanyavilág 30 ezer lakosa most indított mozgalmat, hogy a posta a tanyákra is kézbesítse ki a leveleket. Eddig az volt a helyzet, hogy a tanyákra címzett levelek a debreceni főpostán maradtak és ha a címzett 2 héten belül nem jelentkezett, akkor visszaküldték a feladónak. Tehát még Debrecenben is ilyen primitíven volt a tanyai lakosság postaszolgáltatása ellátva.

*

A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara 1930-ban az egész Alföld tanyavilágára kiterjedő adatgyüjtést végzett a tanyavilág helyzetének megismerése végett. Erre azért volt szükség, mert a hivatalos fórumoknál semmi adatgyüjtés nincs, amelyek e kérdésben tájékoztatnának és mivel nem sikerült keresztülvinnünk, hogy az 1930-as népszámlálás alkalmával a tanyai viszonyokról külön felvétel készíttessék.

 

Ez adatgyüjtésünket e sorok írója dolgozta fel, amely könyvalakban még október hó folyamán megjelenik. Az a tény, amely ez adatok alapján a tanyavilágból elénk tárul, olyan fájdalmas, olyan elszomorító, amelyet megindulás és fájó érzések nélkül még csak olvasni sem lehet. Van egy hatalmas terület az ország közepén, amelyet, szinte mondhatnánk, missziónáriusok útján kell felkutatni, fejleszteni és előbbre vinni.

 

Gróf Klebelsberg iskolapolitikáján kívül semmiféle tervszerű munka az utolsó évtizedekben a tanyavilág érdekében nem történt. Legfőbb oka ennek az, hogy nem ismerik a tanyakérdést és a hatóságok nem fogják azt fel a maga nagy jelentőségében. Hiába van a 33.307/1927. számú belügyi tanyai rendelet, amely rendszerbe foglalja a teendőket. A rendelet nincs végrehajtva és így marad minden a régiben. Ha e rendeletben körvonalazott tanyalátogatásokat a hatóság időnként elvégezné, úgy igen nagy mértékben lehetne előbbre vinni a tanyavilág kultúráját.

*

Arra kell törekednünk, hogy a tanyakérdés megoldása kormányprogrammá tétessék, hogy mielőbb rendszeres tanyai felvétel készüljön, hogy tiszta képet szerezzünk hivatalos úton is, a tanyavilág bajairól, állapotáról; továbbá, hogy az említett belügyi rendelet végrehajtassék; hogy a tanyás közületek költségvetésében a külterület fejlődésére évről-évre tervszerűen bizonyos összeg vétessék fel. A községi törvény reformja kapcsán gondoskodni kell arról, hogy a tanyavilág különleges helyzete megfelelő elbánásban részesüljön és hogy valami szerv, vagy intézmény legyen, ami ellenőrizze a tanyai lakosság helyzetének javítása érdekében kiadott kormányrendeleteket.

[*] Lásd ezt bővebben Magyar Tanya című könyvem első részében.

[*] Magam láttam egy esetet, hogy a tanyáról bejött egy gazda az ügyvédhez a hivatalos levéllel.

<<
<
1
2
3
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Apponyi és Károlyi Székesfehérvárott Apponyi és Károlyi Székesfehérvárott
Bilkey Ferenc esperesplébános bevezető szavai után Károlyi József...
A szőrös majom -  O'Neill színdarabja az Új Szinházban A szőrös majom - O'Neill színdarabja az Új Szinházban
Mennyire amerikai ez a darab? Hibáztatták, hogy semennyire; s...
Két Ady-könyv Két Ady-könyv
Az Amicus-kiadóvállalat megjelentette Ady Endre első verseskönyvét,...
Nemzetközi mérkőzés: Slávia – FTC 4:1 (1:1) Nemzetközi mérkőzés: Slávia – FTC 4:1 (1:1)
Prágában nagy szimpátiával fogadták a régen látott FTC-ét. Az első...
Elefántcsonttorony és világnézet II. Elefántcsonttorony és világnézet II.
A gondolkozás történetében gyakran vetődnek fel látszólagos problémák...
Világrekord javítás a MAC versenyén Világrekord javítás a MAC versenyén
A Magyar Atletikai Club nemzetközi atletikai versenye több országos...
Révész Béla - Csönd Révész Béla - Csönd
Hangok rozzant szekrénye, az enyém... ha tudnátok. Áll a csönd,...
Árdrágulások Árdrágulások
A Közgazdasági Figyelő érdekes összeállítást közöl a megélhetés...
Kell-e kereseti adót fizetnie a cselédnek? Kell-e kereseti adót fizetnie a cselédnek?
Hartai Ferenc dr. pénzügyi titkár érdekes cikkében foglalkozik a...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98