Dtum
Login with Facebookk
1932 | Október

Az élet keletkezése, a szaporodás

Az ingerlékenység vagy érzékenység abban nyilvánul, hogy a természet külső erői hatnak az élőlényre és abban bizonyos változást idéznek elő. Ezek a külső ingerek, például a fény, hő, hang, szag, elektromosság stb. nem minden élőlényre hatnak egyformán vagyis nem idéznek elő egyforma változást.

A mozgásnál ne csupán a helyváltozásra gondoljunk és ne higyjük azt. hogy csak az állat tudja helyét változtatni. Sok olyan növény is van, amely erre képet, viszont sok olyan állatot is ismerünk - szivacsok, korallok, mohaállatok, - amelyek kifejlett korukban éppen úgy helyhez vannak kötve, mint a növények nagy része. Mozgás alatt tehát azt a belső mozgást értjük, amely szükséges ahhoz, hogy az élőlény táplálékát feldolgozza. Ez a mozgás addig tart, míg az élet.

A növekedés is egyik jelensége az életnek. Elképzelhetünk ugyan olyan élőlényt is, amely nem növekedik, tényleg azonban nem találunk sem állatot sem növény, amely az egész életén át ne növekednék. Eltérés van azonban az állatok és növények növekedése tekintetében. Az állatoknál egy bizonyos nagyság elérése után a növekedés megszűnik, míg a növényeknél örökösen tart. Még a legöregebb fa is folyton nő.

Az élőlények életkora igen különböző úgy az állat-, mint a növényvilágban. Az elefánt 200 évig is elél, a hattyú 300-ig, a halak, sőt a kagylók is elérik, gyakran túlhaladják a 100 évet. A fák többezer évig is élnek, sőt sokan azt hitték, hogy életük örök. Ez azonban tévedés mert s földön minden mulandó. Miért él az egyik élőlény tovább, mint a másik, nem tudjuk. Aminthogy az is rejtély, hogy pusztul el némely állat (pl. a hernyó) és sok növény élete delén, midőn még teljes életerővel rendelkezik.

Miért következik be egyáltalában a halál, midőn az élő szervezet a gépezetet mindig rendbe hozza? Erre sem tudunk választ adni. Egy elmélet szerint a szervezet maga termel mérges anyagot és az önmérgezés esete áll be. A halál problémáját boncolva, azonban rájövünk arra is, hogy csupán a tettet alkotó sejtek halnak meg, a szaporodási sejtek halhatatlanok mert hiszen mióta az élet a legegyszerűbb formájában a földön megjelent azóta folytonosan – igaz, hogy változott formák között - tart. Az élet tehát állandó!


A szaporodásnál meg kell jegyeznünk, hogy ez nem olyan életjelenség, mint a táplálkozás, mert a legtöbb állat egy bizonyos koron túl már nem képes a szaporodásra. Azért nem mondhatjuk, ha a szaporodás megszűnik, hogy az az állat már nem él. Amint már említettük, minden élőlény egy megelőző élőlénytől ered. A szaporodáshoz rendesen két külön egyén kell, egy hím és egy nőstény.

Alacsonyabbrendű állatoknál és növényeknél azonban az ú. n. ivartalan szaporodást is látjuk. Ez kétféleképpen történhetik. Vagy úgy, hogy a szülő teste ketté válik és mindegyik részből egy külön egyén lesz, ezt osztódásnak nevezzük, vagy pedig úgy, hogy a szülő testéről egy kis rész leválik és ebből lesz az utód, ezt sarjadzásnak nevezzük. Oszlás által szaporodnak a véglények és az egysejtűek, míg sarjadzás útján a többsejtű, tömlőhöz hasonló tökéletlen állatok.

Mindezekből az életműködésekből még nem kaptunk azonban választ arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen mi az élet? Hogy erre megfelelhessünk, meg kell ismernünk az élőlények testének a szerkezetét. Az élő test anyaga a protoplazma egy nyúlós sűrű. színtelen anyag. Miután az élőlény életműködése olyan sokoldalú, azt hihetnők, hogy az élő anyag szerkezete is más, mint az élettelené.

Ha vegyi úton vizsgáljuk a protoplazmát, akkor azt találjuk, hogy éppen olyan anyagból áll, mint a szervetlen anyag. Találunk szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént, ként, foszfort és a többit. Mi teszi mindezt életté? Erre a kérdésre nem tudunk felelni!

Ha azt mondom, hogy életerő, akkor ezzel semmit sem mondunk. Leghelyesebb még, ha leszögezzük, az élet történés, egy rendkivüli módon szerkesztett gépezetnek a működése, amelyet működés közben láthatunk, de szerkezetét még nem ismerjük.

Végeredményben oda jutottunk tehát, hogy sem az életet magát, sem az élet eredetét megmagyarázni még ma nem tudjuk. Elmondhatjuk a régi indus legendát: A világot egy elefánt tartja. Az elefánt viszont egy teknősbékán áll. Azonban hogy ki tartja a teknősbékát, arra még mindig nincs felelet!

Amit azonban eddig nem sikerült a tudománynak kiderítenie, azt majd meghozza a jövő!

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Sappho szigete Sappho szigete
"Eové! Bacche! Eové! Töltsd szíveinket bé!" Magyar lantos szavával...
Az öreg Somoskeőy Az öreg Somoskeőy
A hír és dicsőség is csak előítélet. Ráragad valakire odatapad a...
A kalap A kalap
A franczia országgyülés naplókészítője, - Paulian, érdekes...
Dunai kontrapunkt Dunai kontrapunkt
Csak lassan, lépésről lépésre bontakoznak ki az Anschluss gazdasági...
A kotrogépek királya A kotrogépek királya
Száz évvel ezelőtt a világon egyedül Angliának volt jelentős vas- és...
Szikra-táviró Szikra-táviró
A gyermekmesék fantasztikus világa nagysokára, hosszú évek multán is...
Vannak olyan vidékek, melyeknek lakosságáról egész télen gondoskodni...
Szeptember hó 28-án és 29-én a főispánok, alispánok és polgármesterek...
Budapesten vasárnap estig mindenki megkapta zsír-és cukorjegyét! Budapesten vasárnap estig mindenki megkapta zsír-és cukorjegyét!
Vasárnap reggel megjelentek Budapesten az újonnan bevezetetett zsír-...
A rendőrség karhatalommal oszlatta szét az ütetőpálya közönségét A rendőrség karhatalommal oszlatta szét az ütetőpálya...
Vasárnap délután az ügetőversenypályán, az utolsó futam után óriási...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98