Dtum
Login with Facebookk
1933 | Július

Franciaország izolálta Németországot, megegyezett Olaszországgal és – megérti a magyar törekvéseket

Párizs, július 16.
A francia közvélemény közel egy évtizede nem kísérte olyan feltünő nyugalommal és higgadtsággal a külpolitikai eseményeit, mint a mos elmult hetekben. A régi idegességnek, a franciaellenes koalicióktól való félelemnek, semmi nyoma, Franciaország ma végre teljes és tökéletes biztonságban érzi magát és a francia ujságok hasábjairól ez a szó „biztonság”, securité, nyom nélkül eltűnt.

 

A négyhatalmi paktum, amelynek aláírását örömmel, de túlzott lelkesedés nélkül üdvözölte a párizsi sajtó, az olasz-német szövetség veszedelmét, s a Hitler-kormány oroszellenes politikája a német-orosz katonai szövetség lidércnyomását tüntette el. Varsó és Moszkva között olyan baráti a viszony, amilyet egy évvel ezelőtt senki se mert remélni, s a lengyel politikának eddig legelkeseredettebb ellenfele, Radek, ma a lengyel kormány ünnepelt vendége Varsóban. Párizsnak minden oka megvan arra, hogy nyugodtan nézzen a jövőbe, a biztonsági öv, a cordon sanitaire a forrongó Németország körül kiépült.

 

Oroszország újból elfoglalta a helyét a francia kontinentális politika engedelmes eszközei között s a robbanó germán erőt ma éppolyan erős szövetségi rendszer köti meg, mint 1913-ban, azzal a különbséggel, hogy az egykori monarchia nagyobbik része ma a francia táborhoz tartozik.

 

Éppen ezen a ponton rendkívül érdekes fejlődés első jelei mutatkoznak a francia politikában, jelek, amelyek Magyarország jövő sorsára s a revizió megvalósítására a közeljövőben döntő befolyást gyakorolhatnak. Az a szövetségi rendszer, amelyet a francia diplomácia a háború után a Dunavölgyében s a keleti német és az olasz határok mentén felépített, ősi francia célt szolgált. Ellensúlya volt egy elképzelt, sokáig rettegett német-osztrák-magyar s esetleg Olaszországgal kibővült reviziós blokknak.

 

A háború előtti orosz szövetségest helyettesítette a háború után a kisantant és Lengyelország, amelyek a harmadik köztársaságnak, tudjuk, igen sok pénzébe kerültek. Már most a francia polgár semmire se vigyáz olyan féltékenyen, mint a pénzére s ma már nyiltan kérdik Franciaországban, vajjon megéri a kisantant azt a nagy pénzáldozatot, amelybe eddig került.


Friss francia pénz ma már nem igen kerül a kisantant kasszáiba, de ezen túl egyre sűrűbben vetik fel Párizsban a kérdést, vajjon megéri a kisantant a politikai kötöttséget is, amelyet a francia politikában jelent. Abban az arányban, ahogy Olaszország és Franciaország között a politikai feszültség enyhül és fokozatos közeledés váltja fel a két latin ország eddig meglehetősen barátságtalan viszonyát, mihelyt Lengyelország katonai ereje az orosz támogatással növekszik, csökken a kisantant-politika súlya és befolyása Párizsban, egyszerűen azért, mert a három belső ellentétektől és gazdasági nehézségektől tépett állam remélt segítsége és katonai támogatása fölöslegessé válik mihelyt az olasz-francia ellentét enyhült s Németország elszigeteltsége teljessé vált.

 

Ehhez járul az is, hogy a Quai d’Orsayn a kisantant barátjának, Berthelot-nak a helyét Leger Briand kabinetfőnöke és titkára foglalta el, aki a középeurópai kérdésekben elődjénél járatosabb és függetlenebb ítéletű. A változott viszonyokra jellemző az az eset, amely Párizsban szájról-szájra járt, amikor a kisantant külügyminiszterei Londonból Párizsba siettek, hogy a Mussolini-féle dunai terv megvalósítását megakadályozzák. Benes nem csinált titkot abból, hogy a kisantant esetleg baráti kapcsolatot keres Berlinhez. Daladier nem jött zavarba:
- Monsieur Benes, - válaszolta – Franciaország ezer évig élt a kisantant nélkül, reméljük, még néhány száz évig megél nélküle!


Amire Benes célzott, tényleg megtörtént kérdésében rendkívül kiélesedett, a kisantant államai bizalmas lépéseket tettek a német külügyi hivatalban és óvatosan kifejezésre juttatták, hogy az Anschluss ellen nem csinálnának frontot, ha Németország a saját területi épségüket garantálná. Erre a tapogatózásra következett Gömbös miniszterelnök berlini útja, amelyet éppen azért Párizsban sokkal higgadtabban ítélték meg, mint másutt.

 

Tény az, hogy erre a szokatlan lépésre a kisantant diplomáciáját az a félelem késztette, hogy a francia és olasz egyesült nyomással szemben kénytelenek lesznek előbb vagy utóbb a zöld asztalhoz ülni s Magyarország reviziós követeléseiről formálisan tárgyalni. Természetesen egyelőre ennek a reménynek a megvalósulásáról nincsen szó.

 

De abban az arányban, ahogy a francia-olasz viszony erősödik izmosodik a remény is, hogy a dunai problémát a magyar kívánságok legalább részbeni teljesítésével fogják megoldani.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Von Hassel római német nagykövet aláírja a négyhatalmi (Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország) paktumot Mussolini dolgozószobájában írja alá az egyezményt Daladier
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Kígyóméreg-serum Kígyóméreg-serum
A franczia dr. Calmette volt az első, a ki a kígyómarást megfelelően...
Schmeling nyerte az Európa-bajnokságot és Louis-szal mérkőzne Schmeling nyerte az Európa-bajnokságot és Louis-szal mérkőzne
Európa nehézsúlyú ökölvívó bajnoka Max Schmeling lett. A stuttgarti...
A Rima számára a Bácska és a Bánát fogyasztását biztositották A Rima számára a Bácska és a Bánát fogyasztását biztositották
A középeurópai vaskartell, amely az osztrák, csehszlovák és magyar...
A Ferenczvárosi Torna Club staféta csapata A Ferenczvárosi Torna Club staféta csapata
A Ferenczvárosi Torna Club négyes staféta csapatát mutatjuk be t....
A jégről, a korcsolya-pályákról és a korcsolyázók öltözékéről A jégről, a korcsolya-pályákról és a korcsolyázók...
A higgadt korcsolyázó első dolgának tartja, hogy meggyőződjék, vajjon...
Az MTK vándordíjas atlétikai versenye Az MTK vándordíjas atlétikai versenye
Az MTK vasárnap délelőtt rendezte vándordíjas atlétikai versenyét a...
Orvtámadás egy szolgabíró ellen Orvtámadás egy szolgabíró ellen
Szatmár-megyében, Sályon még a múlt év nyarán bíróválasztás volt....
A bálványimádók A bálványimádók
Manapság, a mikor a czivilizáczió terjedése elé nem vethet többé...
Madarász Viktor centenáriuma
December 14-én volt száz éve annak, hogy Madarász Viktor...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98