Agyunk csodái

Az emberi test legismeretlenebb és legrejtelmesebb területe az értelem központja: az agyvelő. Hogy miért? Illusztrálásul egy csodálatos eset, melyet még máig sem sikerült az orvostudománynak megfejteni. A Rocky Mountains egyik kőbányájában történt.

Sziklarepesztésnél az egyik vigyázatlan munkás vasrudja olyan erővel pattant neki a másik munkás arcának, hogy a szem alatt fúródott be és a szerencsétlen munkás fejetetején jött ki. A vasrúd 115 cm. hosszú, 4 cm. vastag ás 13 font súlyú volt, egyik végén kissé kihegyezett.

A szerencsétlenül járt munkás összerogyott. Mindenki azt hitte, hogy szörnyethalt, hiszen a vasrúd a szó szoros értelmében keresztülszúrta az agyvelejét. Milyen nagy volt azonban a meglepetés, amikor a halottnak hitt munkás pár pillanat múlva felkelt, átfúrt agyvelővel saját lábán elment az orvoshoz, elmesélte, hogyan történt a szerencsétlenség és néhány heti ápolás után fel is gyógyult. 12 esztendeig élt még ezután, mindössze jellemében és szokásaiban állott be pár apró változás.

Szinte hihetetlen eset, az ember hajlamos arra, hogy kacsának higyje, annyira valószínűtlen. Hogy mégis százszázalékosan megtörtént dolog, azért az orvostudomány vállal felelősséget. A legkomolyabb tudomány, az agyvelőkutatás, mely ezt a hihetetlen esetet az orvostudomány történetébe corwbar-case néven jegyezte fel.

Ilyen rejtelmes gépezet a mi agyunk, az értelem és az idegek központja. Jórészt még ma is felkutatatlan terület, a legismeretlenebb szervünk az agyvelő. Tulajdonképpen nem tudjuk, hogyan keletkezik agyunkban a gondolat, nem tudjuk, mi történik agyvelőnkben, mikor gondolkozunk, mi az oka annak, hogy egyik ember zseniális, a másik ember bárgyú, a harmadik ember gonosztevő.

Eleinte azt hitték, hogy az ész, az értelem az agyvelő súlyától függ. Megmérték híres emberek agyvelejét és egészen különös adatokat kaptak. A normális emberi agyvelő súlya 1300-1600 gramig terjed, tehát több mint egy kilogram „észt” hordunk koponyánkban. Hogyan állunk azonban híres emberek agyvelejének súlyával?

Az agyvelő súly világrekordere Cromwell Olivér, az angol forradalom diktátora volt, akinek agyveleje 2330 gramot nyomott. Byron, a nagy angol költő agyvelejének 2238 gram súlya volt, Turgenyevnek, a híres orosz írónak 2120 gramot nyomott az agyveleje. Cuviernek, a természettudósnak 1829, Voltnak, a fizikusnak 1745, Kantnak, a halhatatlan königsbergi filozófusnak 1600, Dantenak 1420 gram súlyú volt az agyveleje.

- Egyszóval - gondolja az olvasó, - kilóra mérik az észt. Minél súlyosabb az agyvelő, annál tehetségesebb az ember. Nos, az orvostudomány csakhamar rájött, hogy ez nincsen így. Descartes-nak, a nagy filozófusnak. Schumannak, a hires zeneszerzőnek és Liebig-nek, a világ legzseniálisabb kémikusának kisebb súlyú volt az agyveleje, mint a normális emberé.