Dtum
Login with Facebookk
1935 | Január

A Saarvidék Németországé

Saarbrücken, január 13.
Négy betű, amely rövid szóvá, egy ősi német tartomány nevévé fonódik: Scar, ki tudja, hány milliószor ismétlődött meg az elmult napokban, rádióban, sürgönyökben, cikkekben, levelekben, beszélgetésekben? A népszavazás vasárnapi nagy erőpróbáját az elmult éjszaka rádiók párbaja vezette be.

 

A stuttgarti és a strassburgi leadók között majdnem a hajnali órákig tartott a szenvedélyes vita, amelyben Strassburg a maga, erős propagandájával vezetett. Rendkívül mély hatást tett nemcsak a német, de a nemzetközi hallgatóságra is az Egységes Front egyes vezetőinek nyilatkozata, akik bejelentették, hogy az utolsó percben szakadtak el táboruktól és csatlakoztak a Német Fronthoz, hogy a vasárnapi szavazáson a Németországhoz való csatlakozás mellett adják le szavazatukat.


Alig hallgatott el a két egymással vitázó leadó, autók és tankok dübörgése verte fel Saarbrücken és Saarlouis uccáit.


Hajnali öt órakor felvonult a nemzetközi rendőrhadtest és Knoxnak, a Saarvidék kormányzójának parancsára előre kidolgozott haditerv szerint megszállta a Saar völgyéből Franciaországba és a német birodalomba vezető utakat és határállomásokat. Nyugaton és délen angolok, délkeleten hollandusok, északkeleten újból angolok, északnyugaton svéd csapatok és a lotharingiai határt az olasz egységek szállották meg, hogy a szavazás biztonságát minden rajtaütésszerű támadás ellen biztosítsák.


Alig szürkült, máris élénk mozgás indult meg a Saarvidék városainak és községeinek uccáin. A korareggeli órákban kezdik a szavazást, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb tömegek szavazhassanak le és a szavazás ne nyúljon be a késő éjszakai órákba, hogy így csökkenjen az összeütközések és zavargások veszélye.


A szavazás különös módszere azt tette szükségessé, hogy a saarvidék egész lakossága megmozduljon és néha igen távoleső helyekre utazzák vagy gyalogoljon, hogy szavazatát leadhassa.


Közel kétezer évvel ezelőtt Augusztus császár úgy számláltatta meg a római birodalom lakosságát, hogy mindenkinek a születése helyén kellett jelentkeznie. Ugyanez ismétlődött meg a saarvidéki népszavazásnál azzal a különbséggel, hogy minden szavazásra jogosult saarvidéki lakosnak ott kellett leadnia a szavazatát, ahol 1919-ben lakott.


Nyolcvanhárom polgármesteri körzet székhelyén kellett a Saarvidék félmilliónyi tömegeinek jelentkezniök, hogy szavazatukat a 860 szavazatszedőhelyiség egyikében leadhassák. Villamosok, vasutak a szavazókat ingyen szállítják, régi omnibuszokat helyeztek üzembe a modern autobuszok mellett, hogy mindenki idejében megjelenhessék a körzeti szavazóhelyiségekben. Még így is sok elhagyott völgyben lakó bányászcsalád tagjainak kilométernyi utakat kellett a magas hóban megtennie, hogy a szavazóhelyre érjen, de úgy látszik, mindenki szívesen vállalja ezt a fáradtságot…


A különös szavazati rend sok furcsasággal jár, így előfordult, hogy egy-egy család tagjai, apa, anya, gyermekek, mind külön-külön helyiségekben szavaztak. Magában Saarbrückenben betűrendben folyik a szavazás, a 140 szavazatszedő bizottság mindegyikéhez különböző betűk tartoznak.


A város valamennyi Müllerje egy helyen kénytelen szavazni, egy helyen szavaznak le a Schmidtek is, és mindazok, akiknek a neve ugyanazzal a betűvel kezdődik. Igy igen nagy tömegek mozdultak meg, erős rendőri és egészségügyi szolgálatról kellett gondoskodni. Sok beteget hordágyon szállítottak és minden körzetben mentőállomásokat állítottak fel.

Mi az eredmény?
Ami a szavazás jelentőségét és kimenetelét illeti, általános az a vélemény, hogy ha a szavazatok nyolcvanöt-kilencven százaléka Németország javára esik, - amit még a legoptimistább figyelők sem tartanak valószínűnek – ez Hitler nagy győzelmét jelentené. Ha a szavazatok hetvenöt-nyolcvan százaléka esik Németország javára, ami valószínű, úgy ez egy erkölcsi balsikert jelent Hitler számára. Ha Németország melletti szavazatok száma hetvenöt százalék alatt marad, úgy az eredmény politikai következményekkel járhat.


A mai szavazás eredménye tehát mindenképpen döntő befolyással lesz Németország belső politikájára és a nemzeti szocializmus jövőjére. Egyébként a francia kormány, úgylátszik, teljesen tisztában van a mai szavazás várható eredményével, mert vasárnap délután három órától kezdve – az eddig rendtől eltérően – a Saarvidéken illetékes német állampolgárok a francia határt csak vízummal ellátott útlevéllel léphetik át és valamennyi határátlépési igazolvány érvényét vesztette.


Párizs már tudja, hogy a Saarvidék vasárnap estétől kezdve – Németországé!

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A Saar-vidék Az egyik saarvidéki vaskohóban dolgozó munkás Francia vámőrök Franciaország és a Saar-vidék határsorompójánál Az olasz Biondo Galli, a népszavazás legfőbb döntőbírája Egy szavazócédula Rendőrök szavaznak
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98