Dtum
Login with Facebookk
1935 | Március

A nagy dunai tranzitóforgalom központjává teszik a vámmentes kikötőt

A közelmultban Dálnoki-Kováts Gyula, a kereskedelmi minisztérium államtitkára látogatást tett a városházán és Szendy Károly polgármesterrel több aktuális kérdést vitatott meg. Szóba került ezzel kapcsolatban az a terv is, amelyről már régebben beszámoltunk, hogy nevezetesen az ötmillió pengő költséggel épült, de jórészt kihasználatlan ferencvárosi dunakikötőt bérbeadják az állam fejlődő csepeli kikötőüzemének.

A közbejött politikai események egyelőre háttérbe szorították
a dunai teheráru forgalom régóta húzódó problémáinak megoldását, ez azonban nem jelenti azt, mintha az illetékesek nem foglalkoznának e kérdés alapos megoldásával és nem igyekeznének elhárítani a kisebb nehézségeket, amelyek a budapesti kereskedelmi kikötők centralizálásának és fejlesztésének útjában állanak.

Idegenforgalmi szempontból kétségtelen,
hogy nem lehet sokáig húzni-halasztani a Lánchídnál és a Margithídnál lévő hajóteherpályaudvarok kitelepítését. Ezeket legalkalmasabban a ferencvárosi kikötőbe lehetne áthelyezni, ahol nemcsak megfelelően kiépített rakpart áll rendelkezésre, hanem olyan tárolási és átrakási viszonyok is teremthetők aránylag kis befektetéssel, amelyeket régóta sürget a kereskedelem. Ugyancsak ide lehetne áttelepíteni a Vámházban lévő központi vámraktárt, ahol a postai forgalom egy részét bonyolítják le a külföldről érkező áruk vámkezelését illetően. Ez annyival aktuálisabb, mert a borárostéri híd megnyitásával egyidejűleg feltétlenül rendezni kell a pesti oldal képét és forgalmát.

Mindezeknél nagyobb jelentőségű,
hogy a csepeli vámmentes kikötő azokat a régóta sürgetett építkezéseket és bővítéseket, amelyeknek gazdaságos voltáról a kormánytényezők is meg vannak győződve, tényleg végre is hajtja. Az új költségvetésben remélhetőleg a legszükségesebb kiadások fedezéséről már gondoskodás történt, de tudva azt, hogy főleg a csehek milyen nagy erőfeszítéseket tesznek nemzetközi dunakikötők fejlesztése tekintetében, sürgősnek látszik, hogy a nagy költséggel és modernül megépített csepeli vámmentes kikötő is meg tudjon felelni eredeti hivatásának, kifejlődhessen olyan szabad kikötővé, ami az ország tranzitó forgalmát is nagy mértékben emelheti.

Többek között bizonyos tömegcikkek manipulálásának,
tisztításának elősegítésére gondolnak a szakkörök. A Romániából behozott nyers magféleségeket könnyen lehetne itt tovább feldolgozni és tisztított állapotban nyugateurópai piacokra exportálni. A kötött devizaforgalom sem lehet akadálya annak, hogy a tőlünk délre fekvő dunai államok gabonatisztítása, üszögtelenítése stb. a csepeli vámmentes kikötő modernül felszerelt gépein történjék.

A vízi és szárazföldi szállítás kedvező lehetőségeit
csepeli átrakással szintén igénybe vehetnék az ország határain túlra szóló darabáruknál és más küldeményeknél. Általában tervszerű programmal aránylag kis befektetéssel igen sokat lehetne tenni a vámmentes kikötő tranzitó állomássá történő kiépítése tekintetében és bizonyos, hogy Bornemissza Géza kereskedelmi miniszter első teendői közé fog tartozni az erre vonatkozó tervek szakszerű felülvizsgálása és a szükséges intézkedések kiadása.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98