Öt évvel ezelőtt az egész világ sajtóját bejárta Fischl Frigyesnek, a kecskeméti kárpitosnak neve, aki a budapesti lajosmizsei vonalon 1931 novemberében kárpitoskalapácsával agyonverte az egyik III. osztályú fülkében Steinherz kecskeméti borkereskedőt.

A bűncselekmény történetében egyedülálló volt az az eset, mert Fischl vallomása szerint, Steinherzet annak határozott felkérésére és kívánságára ölte meg és a bíróság is a megölt ember kívánságára elkövetett emberölés vétsége címem ítélte annak idején el három évi fegyházra. A rejtélyes hátterű bűnügy már mint lélektani probléma is világérdekességé dagadt, Fischl a kalapácsos gyilkos hosszú hetekig állandó szenzációja volt a nagy külföldi lapoknak.

Fischl, aki a legjobb magaviseleti osztályzattal hagyta el a fegyházat, a rovott múltú ember kálváriáját járta meg szabadulása után. Ha megtudták a múltját, kidobták munkahelyéről. Végül ügyvédje ideiglenes útlevelet és vízumot szerzett védencének, aki prágai rokonaihoz ment ki azzal, hogy onnan ékszerész unokafivéréhez utazik Párizsba.

Virágh Gyula dr .ügyvéd hónapokig nem halott Fischlről, aki szombaton az alábbi eredeti fogalmazási levelet küldte Budapestre:

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Szerelmes lettem, megyek ki Párizsba. Ezt a levelet a prágai gyorson írom. Sikerült vízumot szereznem Bécsbe. Remélem, hogy sikerülni fog a letelepedésem Franciaországban. Majd írok onnét is. Egyébként jól vagyok. Rövidesen megnősülök. Majd küldök menyaszszonyommal családi fényképet. Ilyen az élet!
Hálás szeretettel
Fischl Frigyes

Ilyen az élet!...