Budapest, augusztus 8.

A bukaresti hivatalos lap csütörtöki és vasárnapi számában közölte azokat a román kormányrendeleteket, amelyek a kisebbségi kérdést vannak hivatva rendezni a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények szellemében. Ezeknek a rendeleteknek az erdélyi magyarság sorsa és jövője szempontjából rendkívüli jelentőségük van.

Ha tényleg végrehajtják őket, akkor a jövőben a magyar gyerekek magyar iskolába járhatnak, magyar nyelven vizsgázhatnak, még az érettségi vizsgát is magyarul tehetik le. A magyarok által lakott községekben a városokban a hivatalnokoknak tudniok kell magyarul és ott, ahol a lakosság többsége magyar, a városok polgármesterévé, a községek jegyzőjévé, illetve bírájává csak magyar embert lehet megválasztani.

A magyar köztisztviselőket felmentik, a román nyelvvizsga alól, ha román állami iskolai bizonyítványuk van és a magyarok a román bíróságok előtt is magyarul beszélhetnek, ha nincs ügyvédi képviseletük.

A rendelet biztosítja az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület működését, valamint az Erdélyi Múzeum Egyesület, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a marosvásárhelyi Teleki Könyvtár helyzetének rendezését.

A vasárnapi rendelet, amely kisebbségi főkormánybiztosságot állít fel, kimondja, hogy a törvények nyelv, faj és valláskülönbség nélkül az összes román állampolgárok számára azonos polgári és politikai jogokat biztosítanak.

Ezért a kisebbségek teljesen szabadon használhatják anyanyelvüket a vallási életben, sajtóban, a magán- és kereskedelmi vonatkozású ügyekben, a gyűléseken és összejöveteleken, jogukban áll iskolákat és más nevelő intézeteket felállítani és ezekben anyanyelvüket, vallásukat korlátozás nélkül gyakorolni.

Kimondja a rendelet, hogy a kisebbségek minden foglalkozást szabadon űzhetnek és az ország bármilyen más polgáraihoz hasonló módon viselhetnek közhivatalt és egyéb tisztségeket.

Magyar politikai körökben a két román rendelet kedvező benyomást keltett és a velük kapcsolatban kialakult felfogásról a következőket mondották munkatársunk:
- Megelégedéssel vesszük tudomásul a román kormány rendelkezéseit, amelyek arra irányulnak, hogy az erdélyi magyarság helyzetét könnyítsék, emberibbé és elviselhetőbbé tegyék. Reméljük, hogy a Christon Miron-kormány jószándékai érvényesülni fognak a mindennapi életben és az alsóbb hatóságok a rendeleteket nem csak olvasni, hanem alkalmazni is fogják. Ebben az esetben a kisebbségvédő rendeletek hatása kifelé is megmutatkozik majd abba, hogy normalizálja az egymással szomszédos Románia és Magyarország helyzetét.

Ha ez bekövetkezik, nem lesz akadálya annak, hogy a magyar-román viszony fejlődésében ugyanolyan javulás álljon be, mint Jugoszlávia és Magyarország kapcsolataiban már eddig is mutatkozik.