Dtum
Login with Facebookk
1938 | Január

A budapesti Nemzeti és Szabadkikötő szerepe a világgazdaságban

Irta Bornemisza Félix, a Szabadkikötő igazgatója

A csepeli kikötő és vele Duna-tengerhajózásunk
eddigi fejlődése valóban a legszebb reményekkel biztat. Már maga az a tény, hogy az 1928 október 20-án megnyilt „Vámmentes Kikötő” forgalma az első évi alig 2.7 millió q-ról az 1935/36. évben már 8,188.454 q-ra, tehát alig 6-7 év alatt a háromszorosára emelkedett, a kikötőnek nemcsak gazdasági szükségére és nélkülözhetetlenségére, hanem olyan nagyfoku életképességére is vall, amely a kikötőt Magyarországnak nemzetközi és világtengeri kereskedelmi viszonylatokban is legelső gazdasági intézményei élére emelte.

Hogy a mostani 7-8 millió q-ás forgalom
a Trianon által annyira megnyirbált, összezsugoritott, folyam- és tengerhajózási életszervei igen számottevő részétől megfosztott Csonkamagyarországnak mit jelent, elég ha rámutatunk arra, hogy a békebeli gazdag Nagymagyarországon a fiumei tengeri kikötő, amely mintegy 50-60 millió korona építési és berendezési költséggel épült s amely kb. 60 magyar tengeri hajóval kapcsolódott be az akkoriban politikailag s gazdaságilag teljesen zavartalan tengeri világforgalomba, már fejlődése java fokán, az 1895-1905. években átlagban évente 10-12 millió q-át, vagyis a csepeli kikötő 7-8 millió q-jának csak alig egy negyedrészével több áruforgalmat volt képes elérni és ezt is csak évente több milliós szubvenciók, vasuti refakciók és egyéb kedvezmények tették lehetővé.

A nemzetközi gazdasági viszonyok javulása,
valamint a M. Kir. Duna-Tengerhajózási Részvénytársaság megalakulása és üzemének már első évében a mesze görög, török és egyéb ázsiai, továbbá az egyiptomi kikötőkben, a kitünően szervezett ügynöki szolgálataival is elért sikerrel, nemcsak lehetővé, de elkerülhetetlen szükséggé tették, hogy Csepelen a meglevő „Vámmentes Kikötő” helyett egy szabadkikötő (punto franco) létesittessék. Ha Fiumét, mint tengeri kikötőt, elvesztettük is, ma már Budapest a Duna-tengerjáró hajók révén immár tengeri kikötővé lett.

A szabadkikötőnek célja az,
hogy ugy hazánknak, mint Budapest fővárosnak az európai nemzetközi árucsereforgalom tekintetében fennálló középponti fekvését, melyet a külföld hajózási és kereskedelmi szakemberei is egyaránt elismernek és értékelnek, kihasználva, olyan kikötőüzem álljon rendelkezésre, amely az átmenő nemzetközi forgalomban vámmentesen, a legkorszerübb technikai és üzemi berendezésekkel és a legversenyképesebb tárolási és egyéb kikötői dijszabásokkal vonzóerőt gyakoroljon különböző külföldi átmenő áruk rendszeres vagy konjunkturális tárolására, kikészitésére, feldolgozására és elosztására. Továbbá arra is, hogy az ilyen áruk lehetőleg magyar hajófuvarokkal legyenek akár messze tengeri kikötőkbe is elszállithatók.

Ezzel teljesen egyenrangu célja még
a szabadkikötőnek, hogy a hazai kivitel legjelentősebb részéül szolgáló mezőgazdasági termények számára olyan raktározási és kezelési előnyöket nyujtson, amelyek révén ezeknek az áruknak piaci árkalkulációja és elhelyezése külföldi viszonylatokban minél versenyképesebb lehessen.

Ami a szabadkikötő eddigi technikai berendezését illeti,
elsősorban is ki kell emelni, hogy a már fennálló nemzeti kikötőhöz – bár külön keritéssel elválasztva, de szervesen hozzákapcsolódva – egyelőre mintegy 15.000 m˛ terület áll erre a célra rendelkezésre, de a szabadkikötő tulajdonában ezen felül még vagy 150 hold terület lesz erre a célra igénybevehető.

A kikötő céljaira most épül
egy nagy 55.000 m˛ területü medence, 265 m hosszu, kikötésre és rakodásra alkalmas partfallal. Elkészült egy 2300 m˛ területü raktárépület, melynek minden legkisebb zuga már bérbe van adva külföldi kereskedelmi és ipari vállalkozások céljaira. Ezen felül most januárban lesz teljesen készen egy alápincézett, hatalmas nagy, mintegy 4400 m˛ területü, a legkorszerübb szerkezettel és berendezésekkel épült tárház, amely – mint az előbb a raktárépület is – közvetlenül a kikötőmedence partfala mentén huzódik végig, ahová daruberendezések épülnek, míg szárazföldi homlokzata előtt végig a szükséges vasuti rakodóvágányok már is készek. Különösen megemlitendő a külföldi raktárbérlők nagy érdeklődése, amely már eddig is minden várakozást felülmult.

Érdeklődések és igénylések
a mostani külföldi raktárbérlők között képviselve vannak: különféle gyarmatáru-cégek, amelyek keletről ide felhozott áruikat, majd nyugatra való továbbadás céljából itt tárolják. A nyugat-európai vegyiipari bérlők viszont keletre szánt áruikat tárolják itt. Nagybérlő még több külföldi juta- és kenderipari cég, majd fonalakat tároló vállalkozások, végül hüvelyesek, magvak, termények külföldi szállitási vállalatai, amelyek itten szinte transzitra tárolnak. Ezek között első helyen azokat a nagyobb külföldi textilcégeket emlitjük, amelyek szöveteiket itt nálunk a világhires magyar szabóiparosokkal és munkásokkal konfekcionáltatják, hogy azután, mint kész ruhát, innen tovább vigyék.

Ugyancsak a szabadkikötő telepén müködik
majd több keleti szőrmeáru-cég, mely a szőrmét itt kikészitve, a nyugati államokba továbbszállitja. Nem kevésbé jelentős a szabadkikötőben üzembe jövő huskonzerv-ipar, amely a nyers hust itt feldolgozza és nyugat felé fogja szállitani. A legujabban befutott érdeklődések pedig arra vallanak, hogy még további huskonzerv-cégek is kivánnak itt kikészitésre a raktárterületből bérelni.

Ugyancsak üzembe kerülnek még
méhviasz és mézkikészitő raktárbérletek is. A magyar iparnak is jelentős munkát biztositó bérlők még külföldi autóipari cégek, amelyek alvázakat hoznak ide és a kocsikat magyar gumiabronccsal, magyar törhetetlen üveggel stb. itt szerelik fel és innen szállitják készen tovább. Végül külön emlitést érdemel még az illatszeripar, mely itt szintén kikészitő munkát fog végezni.

Már leszerződött és eddig is már szép eredményeket elért
külföldi ügynökségeink a következő helyeken vannak: Wien, Pozsony, Antwerpen, Rotterdam, London, Braila, Istambul, Malta, Ankara, Tel-Aviv és ezeken felül a közelmult október, november havában szerveztem meg a helyszinen tett közel két hónapi tanulmányi és üzletszerző utamon az irqui (Baghdad) és irani (Teherán) városokban, továbbá több ottani kikötőben a szabadkikötő legujabb ügynökségeit. Külön ki kell még emelni, hogy a szabadkikötő rendelkezésére álló nagy területeken számos olyan hazai kis- és nagyipari üzem telepedhetik le bérleti alapon, melyek hasonlóképen feldolgozó, feljavitó üzemek utján kivánnak az exportkereskedelemben résztvenni.

A punto franco-ban az alábbiakban élvezik mindazokat a devizakönnyitéseket is, melyeket a Nemzeti Bank a kikötőt igénybevevők számára külön engedélyezett:

A Magyar Nemzeti Bank csak az általa megbizhatónak ismert olyan belföldi cégeknek ad külföldi áru, vagy devizahitel igénybevételére jogositó engedélyt, melyek hitelesen igazolják, hogy a szabadkikötőben raktár- vagy területbérletük van, illetve melyeket a M. Kir. Nemzeti és Szabadkikötő igazgatósága üzletfeleiként elismert. A transzitóüzletek lebonyolitásához szükséges ily engedélyt minden egyes cégnek külön kell a Magyar Nemzeti Banknál megszereznie. A külföldi áru- vagy devizahitel igénybevételére jogositó engedélyeket a Magyar Nemzeti Bank mindenkor devizanemenként megállapitandó keretösszegben fogja megadni.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A nemzeti falanx
Mintegy egy évvel ezelőtt alakult meg a nemzeti falanx egyesület,...
Mi a magyar? Mi a magyar?
A könyv, melyet e címmel Szekfű Gyula szerkesztett és a Magyar Szemle...
Károlyi és Berinkey tárgyal az uj kormány megalakulásáról Károlyi és Berinkey tárgyal az uj kormány megalakulásáról
Szombat óta Károlyi Mihály mint a magyar népköztársaság elnöke vezeti...
A gonoszság és mohóság kapitalizmusa ellen A gonoszság és mohóság kapitalizmusa ellen
Megölték a Just-izzót. A bűne? Olcsón adta a villanykörtéket. És alig...
Viszik a hidat Viszik a hidat
Bizonyára ismerik olvasóink azt a régi magyar anekdotát, amely...
Színház és stílus Színház és stílus
Tairoff pétervári szinidirektor és rendező, ki attól, hogy szinészeit...
Szó sincs az orosz-magyar egyezmény ratifikálásáról Szó sincs az orosz-magyar egyezmény ratifikálásáról
Politikai és gazdasági körökben nagy föltűnést keltett Bethlen István...
Ahogy a hangot „adják” és „veszik”, az adóvevő 1. Ahogy a hangot „adják” és „veszik”, az...
A rádiózok legnagyobb része (nyugodtan mondhatjuk: 96 százaléka)...
Bolyongás az új budapesti repülőtér körül Bolyongás az új budapesti repülőtér körül
A növekvő magyar idegenforgalom mellett egyre sürgősebb a nem...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98