Dtum
Login with Facebookk
1938 | Június

Jugoszlávia és az uj Középeurópa

A legutóbbi hetek világpolitikai és gazdasági eseményei, amelyek során Jugoszlávia éppugy, mint Olaszország és Magyarország a nagynémet birodalom közvetlen szomszédja lett, sok tekintetben érdekessé és kivánatossá teszik azoknak a szempontoknak a megismerését, amelyek Jugoszláviában az ország gazdaságpolitikai helyzetének és célkitüzéseinek megitélésénél Középeurópa felé irányadók.

Jugoszlávia mai gazdasági helyzetében
a prosperitás legfőbb problémája az ország rendkivül gazdag természeti kincseinek tervszerü kiaknázása s az ehhez szükséges tőke és eszközök megszerzése. Ebből a szempontból Jugoszlávia nagy sulyt helyez a többi államokkal, elsősorban szomszédaival való békés összemüködésre épugy, mint gazdasági egyénisége és önállósága fenntartására. A nagynémet gazdasági erő hatóirányát Jugoszláviában a Duna mentén, Trapezunt és a perzsa golf irányában látják, amely rövid összeköttetés India felé egyelőre sem angol, sem olasz ellenőrzés alatt nem áll.

A nagynémet gazdasági érdekek tehát Jugoszlávia számára nem jelentenek semminemü nyomást, sem az Adria felé, sem Szaloniki felé, hanem, amennyiben itt a német gazdasági erővonalak átvonulási irányáról szó lehet, csak az északkeleti területek jöhetnek tekintetbe, amennyiben éppen a Dunát érintik, a továbbiakban pedig a Konstanza felé vezető vonal, ugyancsak amennyiben a Dunáról van szó.

Mindezen okoknál fogva
Jugoszlávia a német gazdasági expanziónak, feltéve, hogy ez nem keresztezi Jugoszlávia saját érdekeit, nem akar utjában állni, s amennyiben pedig a német gazdasági érdekek Jugoszlávia saját gazdasági érdekeivel összeesnek vagy párhuzamosan haladnak, Jugoszlávia minden ilyen német gazdasági akciót támogatni fog.

Különösen készséges az együttmüködésre
Jugoszlávia minden olyan téren, amely az érdekelt országok gazdasági és kulturnivójának európai szinvonalra való emeléséhez hozzájárul. Hogy ez elsősorban mezőgazdasági javaknak ipari termékek ellenében való kicserélése utján történhetik, ugyancsak nyilvánvaló. Természetes, hogy Jugoszlávia az ipari termelés terén semmiesetre sem óhajtja tömegcikkek behozatalát, kivéve a szériacikkeket, amiket csak akkor lehet termelni, ha egy ország magas fejlettségü ipar felett rendelkezik.

Kereskedelempolitikai téren
elsősorban az szükséges, hogy a német gépipar termékeinek behozatala lehető legyen, ami mindenesetre már igen fontos gazdasági kapcsolatot jelent.

A gazdasági politika terén
az államoknak három csoportját lehet megkülönböztetni, amelyek Jugoszláviával való viszonylatukban különösebb jelentőséggel birnak. Elsősorban itt vannak a már meglevő gazdasági kötöttségek a német birodalommal, amelyek a történelmi fejlődésben gyökereznek. A második csoportba tartozik Olaszország, valamint az a gazdasági terület, amellyel az egykori osztrák-magyar monarchia tradiciói alapján Jugoszlávia szorosabb gazdasági kapcsolatban áll, amelyek a világháboru óta még inkább erősödtek.

A jugoszláv gazdaságnak minden jól felfogott érdeke
ahhoz füződik, hogy ugy Németországot, mint Olaszországot támogassa a Középeurópa gazdasági felépitésére irányitott törekvésükben. Hogy ezen a téren nem lehetne olyan messze menni, hogy ezáltal Jugoszlávia nemzeti és gazdasági individualitását elveszitse, az magától értetődik.

A harmadik államcsoport a keleti államokból,
elsősorban Oroszországból és Ukrainából áll. Minthogy Jugoszlávia földrajzilag összekötő a Kelet és a Nyugat között, lehetetlen kizárnia a gazdasági érdekek mérlegelésénél a keleti államok csoportját. Más kérdés azonban, hogy milyen határokig terjedhet itt Jugoszlávia közvetitői gazdasági tevékenysége. Miután bizonyosra vehető, hogy idővel ez a három államcsoport gazdasági téren mint egymás konkurrense fog fellépni, a jugoszláv gazdaság alapvető szempontjaiból szükségesnek látszik már most megvetni az alapjait egy európai gazdasági rendnek, amelyben az összes tekintetbe jövő érdekeket ugy kellene vezetni és irányitani, hogy konfliktusokra ne kerülhessen a sor. Ebből a szemszögből igen fontos Jugoszláviának az az álláspontja, hogy Jugoszlávia minden gazdasági együttmüködést szivesen lát s abból senkit sem akar kizárni, de egyuttal gazdasági önállóságát és egyéniségét megóvni és a gazdasági együttmüködést ennélfogva irányitani akarja.

Az ország szükségleteinek helyes felfogása,
szomszédaival való kapcsolatának helyes látása és közvetitői szerepének tudata irányadó azoknak a terveknek felállitásánál és kidolgozásánál, melyek szerint a jövendő gazdasági fejlődés Jugoszlávia számára előkészittessék, mindig szem előtt tartva azt a követelményt, hogy Jugoszlávia valóban megőrizze a Duna völgyében individualitását. Mindenekelőtt Jugoszlávia önmaga kell hogy megitélhesse, milyen cikkek behozatalára van szüksége: ezen az alapon tárgyilagosan lesz megállapitható, milyen országokkal milyen mértékig való gazdasági összemüködés szükséges.

A jövendő európai gazdasági rend terveinek
kidolgozásánál feltétlenül számolni kell azzal a körülménnyel is, hogy a jugoszláv gazdaság fejlődési terve gyakran párhuzamosan fog haladni más nemzetek gazdasági terveivel; természetesen előadódhatnak olyan esetek is, amelyekben ezek a tervek keresztezik egymást.

Mindaddig, amig Középeurópa csupán objektuma
az emlitett három államcsoport gazdasági érdekeinek, elgondolásainak és törekvéseinek, mindaddig beszélni sem lehet – ez a jugoszláv gazdaság álláspontja – a középeurópai államok saját gazdasági akarásáról, saját kezdeményezéséről, egyéniségük megőrzéséről, s főleg mindaddig nem lehet saját „terveikről” beszélni. Nagy tévedés volna eszerint a jövendő alakulását abból a szemszögből látni akarni, mintha az emlitett három államcsoport egyike vagy másika azt hihetné, hogy itt például „gyarmatpótlékot” fog találni. Bizonyos körökből ilyen álláspontot inputálnak például a nagynémet birodalomnak. Ezzel szemben Jugoszlávia teljesen tisztában van vele, hogy a német gazdaság s a nagynémet birodalom sokkal fejlettebb felelősségérzéssel bir, semhogy ilyesmiről szó lehetne.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A londoni bombamerényletek juttattak a Scottland Yard kezére egy körözött budapesti pénzügynököt A londoni bombamerényletek juttattak a Scottland Yard kezére egy...
A büntetőtörvényszék soros vizsgálóbírája érdekes átiratot intézett...
Ferencváros – Törekvés 6:0 (2:0) Ferencváros – Törekvés 6:0 (2:0)
Ez a mérkőzés is olyan fontos volt, mint az Újpest – Hungária...
Joe Pasternak: Miért csinálunk filmet Magyarországon? Joe Pasternak: Miért csinálunk filmet Magyarországon?
A hollywoodi "Ho is ho" ezeket írja Joe Pasternakról: "1902-ben...
Fixl Lajos Pécsett Fixl Lajos Pécsett
Fixl Lajost, a BEAC kiváló ifjusági futóját, a ki a május 28-án...
Devalváció, vagyonadó és kényszerkölcsön Devalváció, vagyonadó és kényszerkölcsön
Hantos Elemér dr. államtitkár a Magyar Közgazdasági Társaságban...
Magyar galamblövők kitűnő esélyei az Olimpiászon Magyar galamblövők kitűnő esélyei az Olimpiászon
Céltudatos, szívós tréning után indulnak Párisba a magyar...
Anglia új kívánságai Amerikában Anglia új kívánságai Amerikában
A diplomáciai eseményeken kívül vélemény szerint a világpolitika...
Százötvenezer hamis korona kalandos története Százötvenezer hamis korona kalandos története
Körmönfont bünügy foglalkoztatja ez idő szerint a rendőrséget, amely...
Egy pesti népfihez Egy pesti népfihez
Kiáltsd világgá, semmi titkod, csak, igazságod, az, legyen! mondd...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98