Dtum
Login with Facebookk
1938 | Május

"Ne bántsd a magyar nyelvet"

A latin nyelvösztön a vizet és az anyanyelvet nőneműnek érezte. Folyóvíz és anyanyelv csakugyan rokon, mind a kettő kiapadhatatlan, folyton változik, a legerősebb kapcsolat ember és ember közt, anyánk mellett második anyánk. Aki élt idegenben, emlékszik, hogy a szülőföld három honvággyá finomul, az ember az édesanyja, a hazai folyó meg az anyanyelv után vágyik s ha a magyar nyelvben volna nem, mint a latinban, a hazai folyót s az anyanyelvet valószinüleg mi is nőneműnek éreznénk.

 

Folyóban keresztelték Jézust, egy anya sírt a kereszt lábánál, az első pünkösd után minden népek anyanyelvén hirdették a kereszt kínjait. Folyóvíz, édesanya és anyanyelv Krisztus világát is kitölti a keresztségtől a szentlélek leszálltáig.

Fájdalom, a nyelv néha abban is hasonlít a folyóvizekhez, hogy mély tavakba búvik, a föld alatt bujdosik. A karszti folyó a mészkőhegyekben, az alpi folyam tavak fenekén áramlik tovább, az anyanyelv néha az idő barlangjában bujdokol. Jóformán minden európai nyelvnek voltak ilyen bujdosó napjai, megtagadva, félig elapadva folydogált száz meg száz esztendeig. A francia nyelvet a latin, a németet a francia, a magyar a német kényuralmától kellett megszabadítani.

De akár holt, akár eleven nyelv uralmából szabadul meg az anyanyelv, a föltámadó nyelvi önérzet nem éri be akármilyen anyanyelvvel. Ahogy a Rajna hordalék nélkül, tisztultan lép ki a bodeni, a Rhône a genfi tóból, az anyanyelv újjáéledése is egybeesik egy nyelvtisztulással, a nemzeti irodalom újjászületése egy szárnyaló költői védőirattal az anyanyelvről.

 

Újjászületése idején a nyelv is hitügy s a tizenhatodik századi német, francia, angol vagy a tizennyolcadik századi német, francia, angol vagy a tizennyolcadik századi magyar nyelvvédelmi iratok Joachim du Bellaytól s Philippe Sidneytől Báróczy Sándorig és Csokonai Vitézig a keresztény hitbeli védőiratok hevével vetekednek.

Ha azonban a nyelv visszajut régi becsületéhez, elmúlik lelkifurdalásunk, eltompul nyelvi önérzetünk is. Nyelvösztönünk csak a halálveszélyre éber, a lassú romlás iránt közömbös. Holott a teljes feledés, a nyomtalan pusztulás néha jobb, mint a romlott fennmaradás. Ha egy nép feledve ősi nyelvét, átpártol egy idegen, de viruló, tökéletes nyelvhez, elsajátíthatja azt a szellemi fölényt és lelki előkelőséget is, mely minden romlatlan nyelvből sugárzik. A megromlott ősi nyelv ellenben mételyez, szellemi restség, egykedvűség, szolgalelkűség, butulás ragad róla.

 

Jobban hiszek annak a magyarnak, aki jó latin, jó német vagy jó francia nyelven magyar, mint aki zavaros, romlott magyarsággal veri a mellét. Berzeviczy Gergely, a kakaslomnici földesúr latin könyvben védte a magyar jobbágyot, Görgey németül vezényelte a honvédeket, de az a latin s az a német világos, jó latin, illetve német volt, tüstént elhiteti, hogy Berzeviczy is, Görgey is jót akart. Fiatalkorában Eötvös József könnyebben írt németül, mint magyarul, férfikori magyar prózája mégis kimagasló nyelvemlékünk. Hatalmas szelleme, világos gondolatai, emberséges célja nyelvét is megnemesítették.


De mi a nyelvromlás? Jó, ami régi, rossz, ami új? Hátha amit a maradi romlásnak tart, csak változás? Nem léphetsz kétszer egy folyóba, mondja az ókori bölcs. Nem léphetsz kétszer egy anyanyelvbe sem. Szavak tűnnek, szavak támadnak, az élő nyelv keveset törődik a szótárszerkesztő akadémikussal. Csakhogy az igazi nyelvvédelem nem is az új szavaktól irtózik, pontosabban: csak ritkán azoktól. Egy nyelv szervezetében s nem végtagjaiban romlik, ennyit minden nyelvőr tud s ha szobatudósi szóiszonnyal vádoljuk, annyi, mintha az orvosra fognánk, hogy dohánymarta sárga ujjhegyek miatt aggódik a betegéért.

 

A nyelvőr, akárcsak az orvos, a nyelv szívzörejei miatt aggódik. Mert a nyelv összes szerve egyszerre romlik. Romlik a szókincse, szerkezete, hangsúlya, szép és érthetetlen szabálytalansága. "Egyes szavak csupán levelei, vékony ágai a nyelv törzsének", írja Arany János, "azok rombolása könnyebben pótolható: de a szókötési formák azon nemesebb erek, csatornák, melyeken a fa éltető nedve kereng: dúljuk fel és a fa nem lesz többé!"

 

A nyelv sok idegen szót befogad, néha egyenesen a nyelv erejére, elevenségére vall, hogy az egyjelentésű ősi és jövevény szó egy árnyalattal mégis különbözik. Hegedűs Lóránt mondta, hogy a zsandár zordabb, mint a csendőr, a finánc gúnyosabb, mint a pénzügyőr. Hozzátehetjük, hogy poéta több, mint költő, a praktika félelmesebb, sőt magyarabb, mint a cselszövés, a Muszika bensőségesebb a zenénél és így tovább. A nép néha megbélyegez, néha kitüntet az idegen szóval, a párhuzamos szóhasználat kifinomult jellemfestésre és lélekismeretre szolgál. A baj csak akkor kezdődik, mikor az idegen szó kilakoltatja a hazait.

De ismétlem, a szókincsében megtámadott nyelv rendszerint már nemesebb szerveiben is beteg. A szavakon felül baj van az igekötővel, a tárgyi ragozással, a raggal, a névutóval, a névmutatóval, a határozott és határozatlan névelővel, az egyes szám többes számmal, a szókötéssel, a szórenddel, az állító, tagadó és feltételesmóddal. Még a kötőszócskával is.

Egyetlen példából megértenek. Múltkor németre fordítottam egy kevéssé ismert szállóigét, aztán néhány gyanútlan emberrel visszafordíttattam magyarra. A legrosszabb s egyúttal a legtöbb fordítás így hangzott:

"Az a nemzet, amely nem rendelkezik gyáriparral, olyan, mint az óriás, akinek hiányzik a félkarja."

Nincs a mondatnak semmi baja. Legfeljebb az, hogy az eredeti szállóige így hangzik:

"Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás."

Ezt pedig Kossuth mondta.

 

Cs. Szabó László

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Állami és községi pénzügyek Állami és községi pénzügyek
Kopenhágában a háboru szociális következményeinek tanulmányozására...
Mikor és hogyan kell a műtrágyát kiszórni Mikor és hogyan kell a műtrágyát kiszórni
A műtrágyák hatásának nagyságára lényeges befolyással van az, hogy...
Hogyan harcolnak ejtőernyősök és a légi gyalogosok 2. Hogyan harcolnak ejtőernyősök és a légi gyalogosok 2.
Az ejtőernyősöket szállító gépek sebessége 4-500 kilométer,...
A német kormány hivatalos nyilatkozatában utasitja vissza Roosevelt vádjait A német kormány hivatalos nyilatkozatában utasitja vissza Roosevelt...
A Führer főhadiszállásáról jelentik a német Távirati Irodának: A...
A kormány rekonstrukciója kedvező befejezést nyert A kormány rekonstrukciója kedvező befejezést nyert
A kormányban megüresedett miniszteri állások betöltése ezen a héten...
Ferencváros – Budai „11” 7:1 (3:1) Ferencváros – Budai „11” 7:1 (3:1)
Ez a mérkőzés azt bizonyította, hogy jelenleg a Ferencváros a legjobb...
A MOTESz hósport szabályai A MOTESz hósport szabályai
Hogy hasonló bajok többé ne érjék, a MOTESz éber figyelemmel kiséri a...
Esküvő az ördögűzők szektájában
Vasárnap dél felé az Orczy út 16. számú földszintes házból elnyújtott...
A hatvanezerpengős robotember A hatvanezerpengős robotember
Egy tudós nemrégiben kiszámította, hogy egy átlagos testsúlyú ember...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98