Dtum
Login with Facebookk
1933 | Szeptember

A nép, a nyelv és a főváros

Nem lehet másnak, mint vészkiáltásnak nevezni Illyés cikkét. Egy lelkiismeretes ember tények, adatok, megfigyelések alapján rádöbben egy veszedelemre, mely szülőföldjét, azt a kis darab földet fenyegeti, amelyet legjobban szeret, ismer és ért a világon - és meghúzza a harangot. Vészharang vagy halálharang? Illyés az utóbbinak tartja. De mindent meg kellene tenni, hogy ne az legyen. Mindazoknak, akiknek módjukban van cselekedni ebben a dologban, óriási felelősség van a vállán. Hogy bírják el tétlenül?

 

Mert írni, beszélni, eleget írtak és beszéltek róla, a kérdésnek nagyobb irodalma van, mint akármely más magyar életkérdésnek, szociológusok, statisztikusok, politikusok, írók megtették a magukét, ráterelték a kérdésre a figyelmet, de mindez csak írott malaszt. De miért? Lehetetlen volna tenni valamit? Hát nem látják, hogy a magyar Dunántúl amúgy is veszélyeztetett terület, köröskörül szinte megszakítás nélküli láncával van körülvéve az idegenajkú telepítvényeknek, a nagy német tömb közvetlen szomszédságában.

 

Egy kiváló barátom, aki a szóban levő vidéket jól ismeri, azzal vígasztal, hogy az egyke már a német lakosság közt is kezd terjedni. Vígasztalás ez? Ha a gyökeres segítség nem lehetséges a magyar társadalom és politika erőviszonyai miatt, nem lehetne legalább annyit megtenni, hogy az egyke miatt kipusztult családok házaira, földjeire az állam vagy valami más szervezet elővételi jogot biztosítson magának s odaadja őket más vidékről való sokgyermekes magyar családoknak, amelyek még nincsenek megfertőzve?

 

 

Annyi mindenféle kényszert kell elviselnünk, - csak ebben az egy dologban kell ragaszkodni a sutba dobott liberalizmushoz? Lehet, hogy laikus beszéd, amit mondok, elismerem, hogy nem ismerem eléggé a kérdést. De abban bizonyos igaza van Illyésnek, hogy a Dunántúl nélkül nincs Magyarország és Magyarország nélkül nincs magyarság.

 

Nagy költőnk, szintén arról a vidékről való, a nagyszerű halál-ról szólt. Bizonyosan nem ilyen lopakodó, nyomorúságos halálra gondolt. Annyi csatamezőn ontottunk sokszor felesleges vért és megmaradtunk. Most egy népbetegségbe pusztuljunk bele? Önmagunk iránti közömbösségből várjuk a körülöttünk ólálkodó halált? Nem tudom, mi visszhangja van Illyés cikkének, de egy egészséges közéletben igen nagy visszhangjának kellene lennie.

Nagyon meglepett, mikor Illyés cikkében megfigyeltem, hogy bújik elő a radikálisan felvilágosult íróból a tudat alá szorított nacionalista érzés. Ez nem azokból a fejtegetésekből derül ki, amelyekben a tolna-baranyai magyarság pusztulásáról ad hírt, - hogy ez fáj neki, hogy meghúzza a harangokat, az természetes, ezt megtehetné a legszélsőbb antinacionalista is, ha magyarnak született. De amit Budapestről és a magyar nyelvről mond... Ebben a tekintetben túlzottnak kell mondanom pesszimizmusát. Az én tapasztalatom szerint Budapest magyarsága, gondolkodásában, érzésében, nyelvében csak más, mint a vidéké, de nem alacsonyabb rendű. Egyszer már írtam erről: Budapest magyarsága most van kialakulóban.

 

Az utolsó ötven-hatvan évben született meg a vidékről jött magyarok, asszimilálódott németek, szlávok, zsidók konglomerátumából és még nem forrott össze minden tekintetben egységes egyéniséggé. Erre nem volt ideje, ehhez több nemzedék kell. De a fejlődés jó irányban halad és a jövő budapesti magyarja, ha a történelem nem lép közbe katasztrofálisan, már lesz olyan, mint a tolnai vagy alföldi; nagyvárosias lesz, de nem lesz kevésbé magyar. Ami pedig a nyelvet illeti, már Kosztolányival folytatott vitámban kifejtettem, hogy ha látok is bajokat, de nem látok katasztrofális bajokat.

 

Kultúránk egész kincsét Nyugatról, főleg a németektől vettük Szent István óta, magától értetődik, hogy a fogalmakkal együtt az azokat kifejező szók és szólások nagy részét is át kellett vennünk s nyelvünkbe bejutott a nemzetközi gondolat-nyelv hatása. Ezzel vált lehetővé, hogy egyáltalán kultúr-életet éljünk: ha ebből származik némi baj, ez a ma még többé-kevésbé felületes kultúra elmélyülésével s meggyökeresedésével el fog múlni. Maga ez a meggyökeresedett kultúra fogja elmúlasztani.

 

Ez ugyan jóslás, de én hiszem, mert látom e téren is az előrehaladást. S Budapest nyelve? Mért ne lehetne Budapestnek saját nyelvjárása? Mért csak a falunak szabad nyelvjárásának lenni? Ez is még alakulóban van, mint a város lelke, mint ahogy minden nyelv mindig alakulóban van. De mért kellene azt hinnünk, hogy nem fog kialakulni, vagy rosszul fog kialakulni? A magyar nyelv egy új színnel fog általa gazdagodni s ha ez a szín talán szokatlan, azért ki kell átkozni a magyarságból?

 

Schöpflin Aladár

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
London ma reggel ismét borúlátó London ma reggel ismét borúlátó
London ma reggel ismét borúlátó. A külpolitikai érdeklődés feszülten...
Csehszlovákiát! Csehszlovákiát!
A csehszlovák gondolat új tartalommal telítődött a világháború alatt....
Eckhardt Tibor tabi beszéde Eckhardt Tibor tabi beszéde
Az egész magyar politikai világ nagy érdeklődéssel várta Eckhardt...
Buda lakossága sürgeti a villamos- és hídkérdés megoldását Buda lakossága sürgeti a villamos- és hídkérdés megoldását
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt II. ker....
Tanganyika-tó: egy „különös hadszíntér”
A németek a Graf Götzen csapatszállító hajót hosszú és bonyolult...
Kezdjék meg az állami épitkezéseket Kezdjék meg az állami épitkezéseket
Kétségbeejtő számadatok kerültek nyilvánosságra arról, hogy a...
Jókai rajza Jókai Rózáról Jókai rajza Jókai Rózáról
Jókai ifjú korában tudvalevőleg festőnek készült és csak később...
Saint Louis Saint Louis
A sportvilág érdeklődése lassankint Amerika felé fordul. Mi lesz...
Téves nézetek a háborus pénzügyekről Téves nézetek a háborus pénzügyekről
Ezen a cimen tanulmány jelent meg dr. Katona Sándortól, az OMKE...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98