Dtum
Login with Facebookk
HIRDETÉS
1938 | Szeptember

Korszakalkotó, hatalmas reformokat jelentett be Imrédy miniszterelnök

Kaposvár, szeptember 4.

- Jó egy esztendeje  a szomszédos államokal tárgyalásokba bocsátkoztunk egyes olyan kérdések elintézése érdekében, amelyek ezen államokhoz való viszonyunk normalizálódásának útjában álltak. E tárgyalások célja részünkről elsősorban az volt, hogy az utódállamokban élő magyarság sorsának javításához hozzájáruljunk és annak előfeltételeit megteremtsük. Ez a kérdés mindig homlokterében állott a magyar külpolitikai érdeklődésnek, de különös aktualitást nyert ma az északi szomszédállamban élő magyarság sorsának rendezése.


Ma már az egész világ előtt ismeretes az a sokáig rejtve maradt tény, hogy ennek a szomszéd országnak a struktúrája egészen együttes lélekszáma meghaladja a cseh nemzetnek lélekszámát, úgyhogy tulajdonképpen nemzetiségi államról van szó, amelynek keretében az egyes nemzetiségek jogállása és életformája tekintetében egészen különleges rendezés van, helyén.

 

A kisantant három államának bledi konferenciájáról kiadott közlemény vázolja azt az állapotot, amelyhez e tárgyalások eljutottak s amelyet néhány szóval röviden jellemezni kívánok.

 

A tárgyalások során azt az álláspontot foglaltuk el, hogy a fegyverkezési egyenjogúság magától értetődő jog, amelyet a nemzetközi politika mai állapotában, amikor a fegyverkezések korlátozására irányuló törekvések csődöt mondtak, egyetlen államtól sem lehet megtagadni. Ennek a magától értetődő felfogásnak elfogadásától egyes államok, sajnos, még távol álltak s a tárgyalások eredményét abban látom, hogy a blédi konferenciáról kiadott közlemény szerint ez a felfogás polgárjogot nyert eddigi ellenzőinek körében is.

 

A tárgyalások tehát ezidőszerint odáig jutottak, hogy a kisantant három állama készségét fejezte ki arra nézve, hogy Magyarország fegyverkezési egyenjogúságának elismerése tekintetében diplomáciai úton nyilatkozatot tegyen, amivel párhuzamosan úgy ez a három állam, mint Magyarország újból megtették volna azt az 1928. évben létesült, úgynevezett Kellog-paktumban foglalt nyilatkozatot, amely szerint az egymásközötti viszonyban az erőszak fegyveréhez nem nyúlnak.

 

Ezeknek a nyilatkozatoknak létrejötte azonban függővé van téve oly nyilatkozatoknak a megtételétől, amelyek az utódállamok területén élő magyarság sorsa szempontjából birnak nagy jelentőséggel, és amelyek az ebben a vonatkozásban, valamint netán egyéb vonatkozásokban fennálló zavaró körülmények kiküszöbölésére irányuló hajlandóságát szegezték volna le a tárgyaló államoknak. E tekintetben azonban megegyezés nem jött létre és ezért a bledi konferenciáról kiadott közlemény mindössze csak azt fejezi ki, hogy az esetben, ha egy ilyen minket kielégítő nyilatkozat tekintetében a megállapodás létrejönne, úgy a tárgyalási anyag egészére nézve is létrejöhet a megegyezés s ezzel megteremtődhetik az előfeltétele a három utódállam és Magyarország közötti viszony normalizálásának.

 

Felesleges talán hangsúlyoznom, hogy ezek a megállapodások csak addig jelenthetnek élő valóságot és csak addig jelenthetnek értéket a Dunamedence államainak együttélése szempontjából, ameddig az utódállamokban élő magyarság sorsának alakulása megfelel annak a szellemnek, amelyben ezeket a nyilatkozatokat megtenni hajlandók vagyunk.


Szükségesnek tartottam, hogy a magyar közvélemény előtt is megvilágítsam az idevágó tárgyalások anyagát és a konferenciáról kiadott közleményt, hogy a hazai közvélemény megismerje azt az engesztelékeny, de a nemzeti érdekeket és a nemzet méltóságát szem elől soha egy pillanatra nem tévesztő szellemet, amely külpolitikánkat irányítja.


Ez a magatartásunk teljes megértésre talált a velünk baráti viszonyban élő államoknál. Ciano gróf olasz külügyminiszter Kánya külügyminisztert táviratilag üdvözölte az elért sikerért, a német sajtó szintén ennek megfelelő visszhangot adott s Lengyelország baráti hangját is hallhattuk sajtóján keresztül. De megértésre és méltánylásra talált ez az eredményünk a nyugati hatalmak közvéleményében is, az azt visszatükröző sajtó kommentárjain keresztül.


- A közelmultban jelent meg a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról szóló törvény végrehajtásával kapcsolatban négy rendelet, amelynek a sajtókamarának és a színművészeti és filmkamarának felállításáról intézkednek és működésüket szabályozzák. Ezzel betetőzést nyert az a jogi szabályozás, amelynek célja, hogy a zsidóságnak a hazai gazdasági és szellemi életben elfoglalt és egészségesnek semmiképpen nem mondható, túlzott befolyását arra a mértékre szorítsa vissza, amely a nemzeti érdekei szempontjából kívánatosnak és a társadalom békéje szempontjából mulhatatlanul szükségesnek mutatkozik.


Egyes körökben talán csalódást keltett az, hogy ez a kormány a törvény rendelkezéseit szigorú pontossággal, a törvényt létrehozó elgondolásoknak maradéktalanul érvényesítésével hajtotta végre. Végrehajtotta pedig nemcsak azért, mert az előző kormány által kezdeményezett törvényes rendezést magáranézve erköcsileg kötelezőnek tartotta, - ami természetes is, hiszen számosan tagjai voltunk az előző kormánynak és ugyanarra a pártra támaszkodunk – hanem végrehajtotta abban a meggyőződésben, hogy ezzel szolgálatot tesz a nemzetnek és szolgálja azt a jogbiztonságot, amelyet éppen e törvény ellenzői annyira hangoztatnak, mint kívánságot.


Abba a nagy munkába, amelybe minisztertársaimmal együtt szívvel-lélekkel belevetettük magunkat, bekellett avatnom ennek az országnak egész társadalmát. Azt akarom, hogy mindnyájan tudják és lássák, hogy itt a mélyreható belenyúlások egész soráról van szó!


Hogy valóban nagyszabású átépítés folyik, hogy a nemzetnek a háza új időknek új viharaival dacolni tudjon. Ez a munka távolról sincs lezárva és még sok más intézkedés fogja követni , de a gyökerekhez már sok helyen hozzányúltunk és hozzá fogunk nyúlni mindenütt, ahol erre szükség van.


- Amikor egy ünnepi alkalommal Szent Istvánról megemlékeztem, azt a kifejezést használtam, hogy műve forradalmi jelentőségű változást jelentett s most is mondhatom, hogy a munka, amelyet megkezdtünk és amelynek egyes kiemelkedő pontjait itt önök előtt nagy vonásokban végigvonultattam, forradalmi jelentőségű változásokat hoz létre a magyar életben.


- De ugyanúgy, mint Szent István tette, mi is ezt a munkát nem forradalmi úton akarjuk véghezvinni? Vagy, ha úgy tetszik, mondhatjuk akár azt is, hogy forradalmat csinálunk, de csodás forradalmat, amelyet, ha megvalósítunk és úgy valósítunk meg, ahogy akarjuk, a történelemben példaként fogják emlegetni, mint a huszadik századnak nagy magyar csodáját, amikor egy nemzet minden fia, a legnagyobbtól a legkisebbig, megérzi és meglátja az utat, amelyet követelni kell, amikor egy osztály, nem egy párt, nem egy vidék, nem az idősebbek és nem fiatalabbak verekszik ki sokszor türelmetlen és véres harcokban a maguk igazát és juttatják érvényre a megújulás akaratát és elgondolását, hanem a nemzetnek egésze ébred új életre és ki-ki önmagát legyőzve hozza meg áldozatát: a nagyok, a tehetősek, a naposabb oldalon levők azzal, hogy vállalják a terheket, a kicsinyek, a szűkölködők, a várakozók és vágyakozók azzal, hogy fékezik türelmetlenségüket és mind-mind elindulnak együtt a vezért, a mi Kormányzó urunkat hűséggel követve azon az úton, amelyet a nemzetre egy ezredév óta vigyázó Gondviselés egyre kézzelfoghatóbban rajzol elénk.

- Hetek és hónapok óta figyelem ennek az országnak az életét olyan vártáról, ahonnan messze lehet látni, sokat olvastam, sok emberrel beszéltem és sok olyan beszédet is hallhattam, amely nem hozzám volt intézve és meghallottam olyan vágyakat és olyan beszédet is, amelyek talán el sem mondtak, hanem valahol a lélek mélyén elfojtották. És ebből az a szilárd meggyőződés kristályosodott ki bennem, hogy elenyésző kivételektől eltekintve, - akik mindkét végleten megtalálhatók – mi, magyarok, nem vagyunk olyan messze egymástól.


Semmiesetre sem vagyunk olyan messze, hogy ne tudjunk együtt dolgozni, együtt érezi, különösen most, amikor nagyobb szükség van, mint valaha volt arra, hogy együtt meneteljük. Programot adtam, sőt nemcsak azt: megvalósítást jelentettem be! Ennek a birtokában keresem a magyar kezeket, aki igaz lelkében vállalja, elfogadja a keresztény nemzeti, jobboldali szociális gondolat jegyében való megújulásnak ezt programját és nem nézem azt, hogy milyen jelvényt hordott eddig.


- Nem a multat kell, most néznünk, hanem a jövőt, amely előttünk áll! Amikor ezt a szívem mélyéből fakadó kívánságot kimondom, az őszinteségnek és a tisztességes nyílt beszédnek jegyében azt is meg kell mondanom, hogy együtt csak úgy tudunk menetelni, eredményt csak úgy tudunk elérni, ha fegyelmet tartunk, ha megbecsüljük egymást és ha a szabályokat és a tekintélyt, amelyet Isten és hazánk törvényei szabtak elénk, tiszteljük.


- Nem akarok diktálni, de addig, amíg az első magyar ember, kormányzó urunk bizalmának és a többi alkotmányos tényező támogatásának birtokában ezen a helyen állok, vezetni kötelességem és eltökélt akaratom.


Nem fojtom el a tárgyilagos bírálatnak a hangját, de a destrukciónak, a tekintélyrombolásnak és csak a pusztításra vezető ösztönök felkavarásának meg kell szűnnie, mert a bomlás miazmáival mérgezik a levegő s mérgezett légkörben dolgozni lehetetlen. Ezért nekem és minisztertársaimnak kötelességünk, hogy a légkört tisztán tartsuk! Komolyak az idők és komolyak a szavaim.

 

Erős a hitem és a reményem, hogy minden magyar fül megérti ezeket a szavakat, hogy a levegő tiszta marad s nem fog sor kerülni arra, hogy a talán fájó szívvel bár a kötelességünk tudatában közbelépjünk.

 

Erős a hitem és reményem azért is, mert bízom benne, hogy ebben a tiszta légkörben a pártok korlátai felett össze fognak fonódni a magyar kezek.

Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
A korszakalkotó reformok bejelentése Kép a közönségről Dr. Antal István államtitkár a kaposvári kormányprogramról tart előadást a rádióban
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Főbérleti lakók bujdosnak a lágymányosi nádasban Főbérleti lakók bujdosnak a lágymányosi nádasban
Vasárnap kora reggel a kelenföldi vasútállomásról gyalog igyekszünk a...
Sokan nem tudják, hogy Leonardo da Vinci nemcsak nagy festő... Sokan nem tudják, hogy Leonardo da Vinci nemcsak nagy festő...
Sokan nem tudják, hogy Leonardo da Vinci nemcsak nagy festő,...
Az oxfordi csapat szerencsés győzelmet aratott Budapesten Az oxfordi csapat szerencsés győzelmet aratott Budapesten
Szombaton este érkezett Budapestre Oxford válogatott jéghokki...
A korona stabilizálása után A korona stabilizálása után
A nemzetgyűlés drágasági bizottsága a téli tüzelőfa ellátást...
Fényes olasz-jugoszláv sikerről ír Belgrád és Róma Fényes olasz-jugoszláv sikerről ír Belgrád és Róma
A belgrádi egyezmény fényes sikere Olaszországnak és Jugoszláviának....
Botrányos jelenetek közepette alakult meg a reichsrath Botrányos jelenetek közepette alakult meg a reichsrath
Megnyilt január utolsó napján a szerencsétlen Ausztriában az uj...
Ciano gróf elmondja miről tárgyalt négy napig Hitlerrel és Neurath-tal Ciano gróf elmondja miről tárgyalt négy napig Hitlerrel és...
Ciano gróf olasz külügyminiszter vasárnap délelőtt repülőgépen...
Amanullah király röpülőgépen elmenekült az afgán fővárosból Amanullah király röpülőgépen elmenekült az afgán fővárosból
A Quai d’Orsayra a beludzsisztáni Quélában székelő francia...
Érdekes angol állásfoglalás a második front kérdésében Érdekes angol állásfoglalás a második front kérdésében
Angol szempontból eddig a legvilágosabb állásfoglalást a második...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98