Futballpremier volt vasárnap az Üllői-úton. Az őszi szezonban először játszott a Ferencváros odahaza. 5000 főnyi közönség nézte végig a küzdelmet, amelyre a Ferencváros így állt fel:
Ábrahám – Tátrai, Polgár – Homori, Sárosi III., Pósa – Lázár, Kiss, Sárosi I., Kiszely, Gyetvai.

A Nemzeti csapatában játszott a Franciaországból hazatért Korányi, Vágó és Finta. Összeállításuk így festett:
Havas – Vágó, Korányi I. – Tali, Balogh, Szalai – Jászberényi, Pálya, Finta, Mester, Horváth.

A mérkőzés végig izgalmas volt, meglehetősen erős iramú és a Ferencváros a játék első részében balszerencsésen küzdött. A védelem visszaverte a Nemzeti ritka támadásait, úgy hogy a negyvenöt perc alatt a Ferencváros tulajdonképpen negyven percig egyfolytában támadott, de csak egy gólt tudott elérni, azt is tizenegyesből.

A meddőség oka abban rejlik, hogy a Ferencvárosi csatársor, sokat adogatta egymásnak a labdát és okozója volt a góltalanságnak az is, hogy a Nemzeti egyik-másik játékosa a küzdelem első részében szabálytalanul küzdött.

Kiszely, majd Sárosi gólhelyzetei maradtak értékesítés nélkül. Sárosi Béla bombái a kapu mellett zúgtak el. Lázár lefutásai és beadásai jól sikerültek.

A gól az első félidő vége felé esett: a kitörő Kiszelyt ketten is elgáncsolták, úgy hogy a nagydarab balösszekötő ráesett a Nemzeti kapusára. Majd agyonnyomta. A megítélt jogos tizenegyest Pósa a kapuba helyezte. 1:0.

A Nemzeti egyetlen veszélyes támadásánál, amikor Finta kitört, Ábrahám rávetéssel kaparintotta el előle a labdát.

A második félidőben sokkal többet támadott a Nemzeti, helyzetei is voltak, de a csatárok hibáztak. A Ferencvárosnak is maradt néhány gólhelyzete, anélkül, hogy a labda bejuthatott volna a kapuba.

A mérkőzés érdekes eseménye volt a szegedi Emődi szinte hiba nélküli játékvezetése. Jól tette a Játékvezetők Testülete, hogy a vidéki futballbírót Budapesten szerepeltette. Élesen lát, sportszerű, jól követi a játék menetét és – nem lehet becsapni.

Pedig a Nemzeti védelmében egyesek próbálkoztak… Emődi osztályozókönyvünkben csillagos egyest kap és megérdemli, hogy minél több nehéz, erős iramú mérkőzést vezessen. Minden mozdulatán látszik, hogy egykor kitűnő futballista volt, Emmerling néven játszott az Újpestben hátvédet.