Néhány évvel ezelőtt még fájhatott a szívem, mikor párisi barátom arról számolt be, milyen nagy és állandó divatja van ott a szavaló-estéknek, s főleg, hogy milyen hatalmas közönséget vonzanak a szombat-délutáni verselőadások; ma már, hál' Istennek, nálunk is van a versnek publikuma: áhitatos, fiatal és idős, férfi és női, polgári és munkásosztálybeli.

Pécsi Blanka előadóestéi különösen nagy és szép közönséget vonzanak mindig; kulturált, finom lénye, megjelenése a pódiumon olyan - bocsánat a lapos hasonlatért - mint az ékszerládika, amely maga is drága ékszer, s tartalmának értékét is emeli.

Stílusa: nemes, előkelő, magaslatánál soha lejebb nem tévedő. Művészi célkitűzése: a maga versélményeit a hallgató előtt kitárni.

A kritikus, ha maga is "métier-beli", itt kénytelen megállni: lehetséges, hogy teljesebb és átfogóbb, ha a hallgató maga is a vers-élmény részesévé lesz az előadásban, ha az előadó csak a kanócot gyujtja, s a robbanás a hallgató lelkében történik - de: a métier-beli, ha kritizál, ne álljon itt meg; látnia és tapasztalnia lehet, hogy Pécsi Blanka művészetében az egyéniség varázsa, a költészet áhitatos szeretete templomi hangulatot teremt, a "humánum" összefogó nagy érzését - s ez végre is a legtöbb, - de mindenesetre többet jelent, mint egyik vagy másik művészi felfogás érvényesülését, győzelmét.

A műsort Ady Endre, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső és Babits Mihály verseiből állította össze Pécsi Blanka. Tóth Árpád halk fájdalmától Ady Endre "tüzes szekerű dalok-Apollójáig" sok-sok színt, hangot adott a líra fájdalom húrján. Legsikerültebb mégis Babits "Esti kérdés"-e volt, ha a "Cigánydal" egyénien-kedves és enyhén-színészies feldolgozása nagyobb közönség-sikert váltott is ki.

A kritikus végső érzése a szép est után mégis az a jóleső várakozás és türelmetlenség: milyen szépet és maradandót ad majd Pécsi Blanka a líra más húrjain is és az epika - számára még friss - területén!

A közreműködő Cecilia-kórus Babits Mihály Amor Sanctus-ából énekelt, elragadóan és fölemelően. Bárdos Lajos remek együttese talán egyedülálló abban, hogy a szövegkiejtése teljesen tiszta és érthető; s ahol a kánonszerű feldolgozás elmosná a beszédet, ott a kórus egyik tagja előzőleg elrecitálja a szöveget. Finom, szép megoldás!