Dtum
Login with Facebookk
1941 | Január

Ady és Tisza

Hegedüs Loránt új könyve - Nyugat

Hegedüs Loránt, alighanem akaratlanul, a saját dilemmáját akarta ezzel az erősen lírai könyvvel megoldani. Kortársai közül két embert fogad el feltétlenül nagy embernek: Adyt, a költőt és Tiszát, az államférfit. Mind a kettőnek lelkes híve volt és mind a ketten dühös gyűlölettel viseltettek egymás ellen. Valóban, nem könnyű két ilyen embert egyszerre nagyrabecsülni és szeretni.

 

Hegedüs volt Tisza hívei közt az egyetlen, aki nyíltan és határozottan kiállott Ady mellett, ami, mint jól tudhatja mindenki, aki akkor élt, nem volt kicsi dolog, különösen egy politikus részéről. Most aztán keresi a magyarázatot: mért gyűlölte egymást olyan engesztelhetetlenül a költő és a politikus.

Tiszánál a dolog sokkal egyszerűbb. Neki nem volt művészi érzéke. Zenében csak a cigányzenét tudta élvezni, a képzőművészet iránt vak volt, a müncheni iskolából kikerült akadémikus festészetben látta a művészet megtestesülését, az újabb művészi irányokat eleve elutasította, a költészetben csak Arany iránt érzett rokonszenvet s ebben is - mint Hegedüs helyesen céloz rá - jó része volt a költő geszti preceptorkodása emlékének.

 

Ebből folyólag a művészetről való nézeteiben a szélsőségig konzervatív volt. Adyban nem látott mást, mint nagyzoló okvetetlenkedést, egy ifjú titán erőlködését. Minden valószínűség szerint hatással voltak rá az Ady életmódjáról szóló, hol igaz, hol túlzott pletykák is. Annak, aki Petőfiben is a férfiúi szemérem sérelmét érezte, hogy szerelmi verseket írt, mennyire visszás lehetett a Léda-versekben a testi szerelem leplezetlen, sőt dicsekvő kultusza!

 

Annyira érdekelte Ady, hogy haragudjon rá, de annyira nem, hogy jobban megismerje. Bizony, csak felületesen ismerte, mint csaknem mindenki, aki abban az időben ellene támadt. Nem látott Adyban mást, mint politikai ujságírót, aki a szocialistákkal és radikálisokkal cimborál és résztvesz az ellene irányított sajtóhadjáratban. Érdemes megfigyelni: amit Ady ellen írt, abból semmi sem az övé, mindig csak azoknak az érveit ismételte, rendszerint indulatosabb formában, akik előtte Ady ellen fenekedtek. Egy általános közvélemény sodrában úszott.

Két teljesen ellentétes típusú ember állt szemben egymással. Az egyik minden ízével politikus, az ész embere, a másik minden ízében lírai költő. Az utóbbi beleszólt a politikába is, tehát nem kerülhették ki egymást és nem állhattak máskép, mint mereven szemben egymással. Nem vették, nem is vehették észre, hogy végeredményben ugyanaz a gyötrő aggodalom gyötörte mindkettőjüket. Tisza is, Ady is Magyarország összeomlásának szörnyű képét hordta magában.

 

Tisza egész testét nekifeszítette, hogy feltartóztassa a katasztrófát, amelyről mint aktív államférfinak legfeljebb célzásokban volt szabad beszélni. Ady, az ujságíró és költő szabadon, nyíltan beszélhetett. Ő Tiszában személyesítette meg a közelgő összeomlást előidéző okokat, mert nem tudta megítélni Tisza harcainak végső értelmét. S ő is a közvélemény sodrában úszott, a Tisza-ellenes agitáció hatása alatt álló közvélemény sodrában.

Hegedüs egy sajátságos lélektani elméletet állít fel Ady Tisza-gyűlöletének magyarázatára. Ezt a következő mondatában foglalja össze: "(Ady) azért áll szemben a nagy Tiszával, mert számára, idegrendszerére azt a nagy Akaratot jelentette az, kitől nem tud elmenekülni s kinek médiumává változik, anélkül, hogy Tisza őt kiszemelte volna erre a mutatványra. Ő, Ady a médium, önkénytelen annyira a fescináló akarat szuggesztiója alatt áll, mint Du Maurier híres "Trilby"-je, aki belehal, mikor a szuggerátor szuggesztiója megszűnik."


Azt hiszem, ebben a szellemes hipnóziselméletben van jócskán túlzás. Közelebbről való és egyszerűbb magyarázattal is beérhetjük. Ady a maga önérzetében nem vadászott kis vadra. A legnagyobbat választotta ki célpontjául, Tiszát. Benne látta megszemélyesítését mindannak, amit korában gyűlölt és őt tette felelőssé mindazért, ami ösztönös érzése szerint a magyarságra várt. Hogy gyűlölete olyan ádáz volt és olyan káromló szavakban tört ki néha, azt megértheti, aki ismerte s tudja, hogy minden indulatra milyen túlzott mértékben reagált.

 

Az a harc, amit Tisza és hívei folytattak ellene, természetesen csak szitotta indulatát, ő nem tudott sérelmeket nyugodtan elviselni. Csakugyan rossz idegrendszerű és csökkent akaraterejű volt s a kettejük közötti energiakülönbség csak vadította dühét. Aki úgy szerette a magyarságot és úgy féltette, annál nem kell messzire mennünk, hogy miért gyűlölte azt az embert, akit minden a nemzetre zúduló baj előidézőjének tartott. És hogy miért tartotta annak? Ösztönös ellenzékiségből és politikai barátainak hatása alatt.

Abban tökéletesen igazat adok Hegedüsnek, hogy akik nagyváradi ujságírókorában történt balsikerü audiencia kelletlen emlékéből akarták megmagyarázni a költő Tisza-ellenességét, erősen túlozzák ennek a jelenetnek a fontosságát. Ady az audienciakor már ellenzéki ujságíró volt s már ekkor támadta Tiszát. Különben is, ekkora gyűlöletet nem magyaráz ilyen kicsinyes ok. Általában teljesen egyetértek Hegedüs könyvének polemikus-kritikai részeivel, melyek főképpen Ady egyes bámulóinak naív túlzásai ellen szólnak.

 

Bele kell nyugodni, Ady nem volt az ifjúság számára példaképül állítható erkölcsi tökéletesség és nem volt gőzöktől mámoros sámán, sem politikai kategóriákban gondolkodó államférfi. Egyszerűen költő volt, aki egy esendő lélek bánatait, szenvedélyeit, lelkifurdalásait, Istennel és a halállal való vívódásait énekelte és nem a politikus logikájával, hanem a nemzetét féltő ösztönnel, homályosan, de biztosan megsejtette, mily veszélyek fenyegetik népét.

Hegedüsnek sok Adyra vonatkozó finom megfigyelése van a könyvben. Már csak ezekért is örömmel kell üdvözölnünk megjelenését.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Ady Endre Tisza István gróf
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
A humor -filozofia A humor -filozofia
Már megirták, hogy a humoristák az emberiség jóltevői közé tartoznak....
Szép Ernő könyve - Hungária Szép Ernő könyve - Hungária
Boldog költő! - irigykedik az olvasó ilymérvű expresszionizmus...
Az előrelátó angolok Az előrelátó angolok
A stockholmi olympiaszon való gyenge szereplés még mindig nagyon fájó...
A ,,rokokó” és ,,altwien áttervezéséből alakul az uj női hajviselet A ,,rokokó” és ,,altwien áttervezéséből alakul az uj női...
Nagyszámu közönség előtt kezdődött meg vasárnap délután a pesti...
Az FTC és a BTK között fog eldőlni az ökölvívó csapatbajnokság Az FTC és a BTK között fog eldőlni az ökölvívó...
Az ökölvívó CsB II.-ik fordulója döntő jellegűnek bizonyult. Az FTC...
Roueni millenáris ünnepségek Roueni millenáris ünnepségek
Fényes ünnepségek szinhelye ez idő szerint Rouen az egykori franczia...
Francia-angol véd- és dacszövetséget követelnek Francia-angol véd- és dacszövetséget követelnek
A francia lapokat élénken foglalkoztatják MacDonald genfi bizalmas...
A balkezesség, az arcfelek különbözősége A balkezesség, az arcfelek különbözősége
Az arcfelek különbözőségének vizsgálata a 80-as években indult meg,...
A rajkó és purdébandák tizennégy-tizenötéves kis prímásai A rajkó és purdébandák tizennégy-tizenötéves kis prímásai
Amióta Rigó Jancsi megszöktette Chimay hercegnőt, azóta sem volt...
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
26.214
Politika:
3.984
Gazdaság:
4.399
Kultúra:
3.776
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.144
Bulvár:
4.659
Kincskereső:
436
Páholy:
53
Blog:
221
Összes kép
37.144
Cikkekhez kapcsolódó képek:
36.780
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
3.984
Fórum témák:
109
Fórum hozzászólások:
650
Cikk hozzászólások:
98